2012.08.08. - Szentes, Fábiánsebestyén - Egy évvel a történtek után még nem világos, ki és mennyi kártérítést fizet a lefóliázott dónáti öntözőcsatornába fulladt vadak után.
Az állatvédők szerint több tízmilliós érték pusztult el. A
vízgazdálkodási társulat szerint a vadászok hibáztak: nem itatták az
állatokat. Azóta újabb csatornákat burkoltak nejlonnal Magyarországon.
Először 2010 áprilisában írtunk arról, hogy vadak fulladtak egy Szentes
környéki öntözőcsatornába. Az árkot ugyanis – annak érdekében, hogy ne
szivárogjon el annyi öntözővíz – lefóliázták. Bizonyos vízszintnél ez
csapdaként működött: az őzek, nyulak, rókák, borzok, sünök, sőt még a
pockok sem tudtak fölmászni a csúszós, meredek parton. A ragadozó
madarak a mezei pockok után mentek bele a vízbe, átázott a tolluk és nem
bírtak fölrepülni. Amikor ez kiderült, a vadászok létraszerű
kapaszkodókat eszkábáltak a vízgazdálkodási társulat embereivel közösen.
Tavaly ősszel külföldi vadászok feltettek a youtube.com-ra egy olyan
videót, amely egy másik fóliázott öntözőcsatornába belepusztult
állatokat mutatott. Harmincezren látták. Ez a dónáti öntözőfürt, amelyet
hivatalosan most júliusban adott át Fazekas Sándor vidékfejlesztési
miniszter. A fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. és a
Szentes Környéki Vízgazdálkodási Társulat közös, 310 millió forintos
beruházásáról van szó, amely 60 százalékos állami támogatással készült
el. A miniszter azt mondta, nagyon fontos, hogy nőjön az öntözhető
termőterület nagysága, ez szolgálja a mezőgazdaság versenyképességének
javulását. A dónáti öntözőrendszerrel 600 hektárt – a zrt.
termőterületének több mint felét – látnak el öntözővízzel.
Csaknem egy időben az átadással a Fehérkereszt Állatvédő Liga
koordinátora, Szilágyi István prezentációt tartott a vadpusztulásokról
egy fórumon, amelyet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár hívott
össze. Szilágyi lapunknak azt mondta, több tízmilliós kár érhette az
államot az elpusztult vadak miatt. A pontos értéket azért nehéz
meghatározni, mert a tetemeket vélhetően folyamatosan eltávolították az
árokból. – Tudom, hogy olyasmibe tenyereltünk, ami sokaknak kellemetlen,
mert a történteknek vannak felelősei. Ezt a csatornaügyet egészen addig
lehet marginális problémának tekinteni, amíg egy ember bele nem fullad –
mondja Szilágyi István. – Abban a csatornában akkor nem lett volna
szabad víznek lennie. A környezetvédelmi hatóság ellenőrzése után a
csatorna mellett bokamagasságban villanypásztort feszítettek ki, a
mederbe pedig kapaszkodókat raktak. Láttunk ilyet futószőnyegből, amikor
kontrollellenőrzést tartottunk. A vadnak nem jelent akadályt az ilyen
villanypásztor, a lefóliázás pedig országszerte terjed.– Az a
vadpusztulás egyedi eset volt: tavaly ősszel a szárazság miatt
elkezdtünk öntözni, ezért volt víz a csatornában, valószínűleg inni
mentek bele a vadak – mondja kérdésünkre Farkas Sándor, a Kinizsi 2000
Zrt. vezérigazgatója. – Személyesen győződtem meg arról, hogy azóta
ilyen fulladás nem történt, az új kapaszkodóknak köszönhetően. Mi minden
segítséget megadunk ahhoz, hogy a vadállomány védelme biztosított
legyen, de ez jellemzően olyan eset, amikor a gazdálkodás és a
természetvédelem érdekei nem mindenben egyeznek.
A vezérigazgatónak nincs tudomása arról, hogyan fog megtérülni az
elpusztult vadak után az állam kára. A csatorna kezelője a Szentes
Környéki Vízgazdálkodási Társulat.
– A Fehérkereszt Állatvédő Ligával területen még nem találkoztam, nem
tud arról senki, hogy bármilyen, az állatok életét ténylegesen javító
szolgálatot teljesítenének – válaszolta megkeresésünkre Ugrai Bálint, a
társulat igazgatója. – Gerinctelen, hogy meg sem próbálták, de fontosnak
akarják magukat mutatni. Nem tudom milyen „futószőnyegek"-ről
beszélnek: a valóságban 50 méterenként 3 méter széles secumat háló van
rögzítve a HDPE-szigetelő fóliára, amit saját erőből fedeztünk. Ki
tudnak jönni az állatok, ha beleesnek. Biztosan vannak jobb műszaki
megoldások, de azokat a mezőgazdaságból élők nem tudják megfizetni. A
csatornában azért volt víz, mert fizettek érte, és mert nagy volt az
aszály. Későn ürítettük le. Az elhullásról pár képet láttam, a
csatornában pedig egy kutyát, két macskát, két vagy három rókát, 8
nyulat, két sutát és egy rakás egeret. Nem tudok jegyzőkönyvről, hiteles
felmérésről és a vadkár mértékéről sincs információm. Megtesszük amit
lehet, hogy ne ismétlődhessen meg ez az eset, a zrt-vel közösen
felügyeljük a csatornát. A pusztulás fő oka azonban az volt, hogy nem
voltak kirakva itatók, etetők – pedig a vadgazdálkodásról szóló törvény
szerint ez a vadászatra jogosult feladata. Ha az állatok védelmét
fontosnak tartja valamelyik szervezet, az menjen ki az irodából, ismerje
meg az állatok életterét, és legalább annyit törődjön velük, mint az
ott élők. Ha valami problémát észlel, akkor pedig az ott élőkkel kell
megbeszélni a jobbítást, nem a minisztériumban fontoskodni.
– Azt nem szabad elfelejteni, hogy az a csatorna, amelybe belefulladtak a
vadak, új volt, és éppen azt az utat keresztezte, amelyen természetes
itatóhelyükhöz szoktak menni a vadak: tehát a korábban megszokott
életterüket választotta ketté – figyelmeztet Bella László, az érintett
Fábiánsebestyéni Önkormányzati Vadásztársaság titkára. A társaságnál épp
interregnum van, az elnök, Kós György és a tagság nagyobbik fele
egymással szemben áll, a bíróságon keresi igazát. Így nehéz vadat
őrizni. – Jellemző, hogy miután annak idején lakossági bejelentésre a
helyszínre mentünk, hogy tegyük, ami a dolgunk, és közben fotók is
készültek, a föld gazdájának megbízottja el akart küldeni minket azzal,
hogy ez üzemi terület. Később a vállalkozás másik embere fölhívta a
társaságot azzal a kérdéssel, mi a szándékunk a felvételekkel. Mi nem
akarunk pereskedni, az a fontos, hogy a problémát megoldjuk. A fotókat
és a videofelvételt azért őrizzük, hogy maradjon bizonyíték, ne lehessen
utólag elbagatellizálni a történteket.
A Fehérkeresztnél arra hívják föl a figyelmet, hogy ilyen esetekben az
állam vagyona pusztul, és a vadásztársaságok nem tudják elég keményen
képviselni az élővilág érdekeit. A föld tulajdonosa ugyanis bármikor
visszaveheti tőlük a területre szóló vadászati jogot, így akár az is
előfordulhat, hogy az okvetetlenkedő társaságnak elfogy a
vadászterülete, és akkor megszűnik. Bakos András
