Vagy öntözünk, vagy állatot védünk (Délmagyarország)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2012.08.08. - Szentes, Fábiánsebestyén - Egy évvel a történtek után még nem világos, ki és mennyi kártérítést fizet a lefóliázott dónáti öntözőcsatornába fulladt vadak után.

Az állatvédők szerint több tízmilliós érték pusztult el. A vízgazdálkodási társulat szerint a vadászok hibáztak: nem itatták az állatokat. Azóta újabb csatornákat burkoltak nejlonnal Magyarországon.
Először 2010 áprilisában írtunk arról, hogy vadak fulladtak egy Szentes környéki öntözőcsatornába. Az árkot ugyanis – annak érdekében, hogy ne szivárogjon el annyi öntözővíz – lefóliázták. Bizonyos vízszintnél ez csapdaként működött: az őzek, nyulak, rókák, borzok, sünök, sőt még a pockok sem tudtak fölmászni a csúszós, meredek parton. A ragadozó madarak a mezei pockok után mentek bele a vízbe, átázott a tolluk és nem bírtak fölrepülni. Amikor ez kiderült, a vadászok létraszerű kapaszkodókat eszkábáltak a vízgazdálkodási társulat embereivel közösen.

Tavaly ősszel külföldi vadászok feltettek a youtube.com-ra egy olyan videót, amely egy másik fóliázott öntözőcsatornába belepusztult állatokat mutatott. Harmincezren látták. Ez a dónáti öntözőfürt, amelyet hivatalosan most júliusban adott át Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. és a Szentes Környéki Vízgazdálkodási Társulat közös, 310 millió forintos beruházásáról van szó, amely 60 százalékos állami támogatással készült el. A miniszter azt mondta, nagyon fontos, hogy nőjön az öntözhető termőterület nagysága, ez szolgálja a mezőgazdaság versenyképességének javulását. A dónáti öntözőrendszerrel 600 hektárt – a zrt. termőterületének több mint felét – látnak el öntözővízzel.

Csaknem egy időben az átadással a Fehérkereszt Állatvédő Liga koordinátora, Szilágyi István prezentációt tartott a vadpusztulásokról egy fórumon, amelyet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár hívott össze. Szilágyi lapunknak azt mondta, több tízmilliós kár érhette az államot az elpusztult vadak miatt. A pontos értéket azért nehéz meghatározni, mert a tetemeket vélhetően folyamatosan eltávolították az árokból. – Tudom, hogy olyasmibe tenyereltünk, ami sokaknak kellemetlen, mert a történteknek vannak felelősei. Ezt a csatornaügyet egészen addig lehet marginális problémának tekinteni, amíg egy ember bele nem fullad – mondja Szilágyi István. – Abban a csatornában akkor nem lett volna szabad víznek lennie. A környezetvédelmi hatóság ellenőrzése után a csatorna mellett bokamagasságban villanypásztort feszítettek ki, a mederbe pedig kapaszkodókat raktak. Láttunk ilyet futószőnyegből, amikor kontrollellenőrzést tartottunk. A vadnak nem jelent akadályt az ilyen villanypásztor, a lefóliázás pedig országszerte terjed.– Az a vadpusztulás egyedi eset volt: tavaly ősszel a szárazság miatt elkezdtünk öntözni, ezért volt víz a csatornában, valószínűleg inni mentek bele a vadak – mondja kérdésünkre Farkas Sándor, a Kinizsi 2000 Zrt. vezérigazgatója. – Személyesen győződtem meg arról, hogy azóta ilyen fulladás nem történt, az új kapaszkodóknak köszönhetően. Mi minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a vadállomány védelme biztosított legyen, de ez jellemzően olyan eset, amikor a gazdálkodás és a természetvédelem érdekei nem mindenben egyeznek.

A vezérigazgatónak nincs tudomása arról, hogyan fog megtérülni az elpusztult vadak után az állam kára. A csatorna kezelője a Szentes Környéki Vízgazdálkodási Társulat.

– A Fehérkereszt Állatvédő Ligával területen még nem találkoztam, nem tud arról senki, hogy bármilyen, az állatok életét ténylegesen javító szolgálatot teljesítenének – válaszolta megkeresésünkre Ugrai Bálint, a társulat igazgatója. – Gerinctelen, hogy meg sem próbálták, de fontosnak akarják magukat mutatni. Nem tudom milyen „futószőnyegek"-ről beszélnek: a valóságban 50 méterenként 3 méter széles secumat háló van rögzítve a HDPE-szigetelő fóliára, amit saját erőből fedeztünk. Ki tudnak jönni az állatok, ha beleesnek. Biztosan vannak jobb műszaki megoldások, de azokat a mezőgazdaságból élők nem tudják megfizetni. A csatornában azért volt víz, mert fizettek érte, és mert nagy volt az aszály. Későn ürítettük le. Az elhullásról pár képet láttam, a csatornában pedig egy kutyát, két macskát, két vagy három rókát, 8 nyulat, két sutát és egy rakás egeret. Nem tudok jegyzőkönyvről, hiteles felmérésről és a vadkár mértékéről sincs információm. Megtesszük amit lehet, hogy ne ismétlődhessen meg ez az eset, a zrt-vel közösen felügyeljük a csatornát. A pusztulás fő oka azonban az volt, hogy nem voltak kirakva itatók, etetők – pedig a vadgazdálkodásról szóló törvény szerint ez a vadászatra jogosult feladata. Ha az állatok védelmét fontosnak tartja valamelyik szervezet, az menjen ki az irodából, ismerje meg az állatok életterét, és legalább annyit törődjön velük, mint az ott élők. Ha valami problémát észlel, akkor pedig az ott élőkkel kell megbeszélni a jobbítást, nem a minisztériumban fontoskodni.

– Azt nem szabad elfelejteni, hogy az a csatorna, amelybe belefulladtak a vadak, új volt, és éppen azt az utat keresztezte, amelyen természetes itatóhelyükhöz szoktak menni a vadak: tehát a korábban megszokott életterüket választotta ketté – figyelmeztet Bella László, az érintett Fábiánsebestyéni Önkormányzati Vadásztársaság titkára. A társaságnál épp interregnum van, az elnök, Kós György és a tagság nagyobbik fele egymással szemben áll, a bíróságon keresi igazát. Így nehéz vadat őrizni. – Jellemző, hogy miután annak idején lakossági bejelentésre a helyszínre mentünk, hogy tegyük, ami a dolgunk, és közben fotók is készültek, a föld gazdájának megbízottja el akart küldeni minket azzal, hogy ez üzemi terület. Később a vállalkozás másik embere fölhívta a társaságot azzal a kérdéssel, mi a szándékunk a felvételekkel. Mi nem akarunk pereskedni, az a fontos, hogy a problémát megoldjuk. A fotókat és a videofelvételt azért őrizzük, hogy maradjon bizonyíték, ne lehessen utólag elbagatellizálni a történteket.

A Fehérkeresztnél arra hívják föl a figyelmet, hogy ilyen esetekben az állam vagyona pusztul, és a vadásztársaságok nem tudják elég keményen képviselni az élővilág érdekeit. A föld tulajdonosa ugyanis bármikor visszaveheti tőlük a területre szóló vadászati jogot, így akár az is előfordulhat, hogy az okvetetlenkedő társaságnak elfogy a vadászterülete, és akkor megszűnik. Bakos András

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.