2012. augusztus 15. - Több mint félszáz birkát pusztítottak el idén Baranya megyében a sakálok a környékbeli gazdák nyájaiból.
A falvakban élők a gyerekeiket féltik. A vadászok szerint feleslegesen.
Háromszázezer forintos kárt okoztak az elmúlt hónapokban a sakálok
Teklovics Ákos kishárságyi gazda birkanyájában. Ráadásul nem először:
lassan 6 éve tizedelik a vadállatok az állományt, előfordult, hogy
szinte naponta vittek el egy-egy kisebb bárányt. Fényes nappal is - pár
száz méterre juhásztól, kutyáktól - bátran rabolnak. Általában 8-10 fős
falkákban.
„Teljesen urbanizálódtak, a faluba is lemennek, láthatóan egyáltalán nem
félnek az emberektől. Az utóbbi egy évben ráadásul robbanásszerűen
megnőtt a számuk. Korábban szinte szenzációszámba ment, ha valaki lőtt
egy aranysakált, ma hetente ejtenek el többet. Ha ilyen ütemben
szaporodnak, és ez ellen továbbra sem fog senki tenni, nehéz megmondani,
mire számíthatunk a későbbiekben. Az biztos, amíg nem vadásszák le a
sakálokat, azok egyre jobban elszaporodnak, folyamatosan kárt okoznak a
termelőknek, és rettegésben tartják az embereket" – nyilatkozta a
Hír24-nek Teklovics Ákos.
Patthelyzet
A gazdák attól félnek, a sakálok a szétmarcangolt birkák mellett a
gyerekekre is veszélyt jelenthetnek, ezért villanypásztorrendszert
építettek ki, beszereztek lámákat, a nyájakat pedig kizárólag férfiak
kísérik. A tragédia elkerülése érdekében többet azonban egyelőre nem
tehetnek.
„Mi nem lőhetjük ki a sakálokat, a területileg illetékes
vadásztársasághoz azonban hiába fordultunk. Semmit nem hajlandóak lépni
az ügyben. Mivel túl sok érdekük nem fűződik hozzá, hiszen lelőtt sakált
nem tesznek a mélyhűtőbe és a falon sem mutat túl jól, inkább a szőnyeg
alá söprik a problémát" – panaszkodott lapunknak a gazda.
Tudnak a problémáról
Megkerestük a területileg illetékes vadgazdálkodási társaságot.
Kérdéseinkre küldött válaszukban azt írták: "A két kiemelt megyében,
Somogyban és Baranyában tevékenykedő vadgazdálkodók jelentős
erőfeszítéseket tettek a sakál károkozásának visszaszorítására."
Kiemelték: a sakál embertől fél, annak a környezetét, lakhelyét kerüli,
tehát sem gyermekre, sem felnőttre veszélyt nem jelent. A szabadon
tartott haszonállatokból is csak a legfiatalabb egyedeket képes
elpusztítani (bárány, fiatal borjú) - tájékoztatott levelében a SEFAG
Erdészeti és Faipari Zrt. Szerintük a gazda felelőssége is, hogy
gondoskodjon fiatal, legelőn született állatainak megőrzéséről.
Hangsúlyozták: a vadászok igyekeznek a problémát kezelni, a SEFAG Zrt.
2010-ről 2011-re megduplázta a kilőtt aranysakálok számát, oktatások
szervezésével hívja fel a hivatásos vadászok figyelmét a problémára és
annak megoldására.
A nagyvadak sem ússzák meg
Az aranysakál régi-új ragadozónk, a történelmi Magyarországon elterjedt
faj volt, de a Természetvédelmi Világszövetség 1989-es "Vörös listáján"
mint Magyarországról kihalt fajt említik.
Annak ellenére, hogy az aranysakál őshonos volt az 1900-as évek elejéig,
szakirodalma szegényes. Legismertebb megjelenése Arany János Toldija,
ahol Miklós "nádi farkasokat" pörgetett a kemény nyakon ülő feje fölött.
Toportyán néven is emlegette a magyar nyelv, melyet néha megtoldott a
féreg jelzővel. A folyószabályozások után eltűnt, és legközelebb '82-ben
Sáfrány Lajos lőtt egyet Dunaszekcső határában, majd ezt követően egyre
gyakoribb hírek érkeztek hazai jelenlétéről. Az 1990-es években a volt
Jugoszláviában folyó háborúk miatt fokozatosan újra megjelent a déli
megyékben, egyre erősebb populációnagysággal.
Az aranysakál, másik nevén nádi farkas éjjel vadászik kisebb
rágcsálókra. Ha falkában vannak, és nagyon sok éhes szájat kell
táplálniuk, akkor a nagyobb testű állatokat, akár az őzet is
megtámadhatják.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint tavaly összesen 1129 sakált lőttek ki országosan – Baranyában 381-et.
Velünk élő vadállatok
Vadállatokat nemcsak Baranya megyében, hanem Budapesten, a belvárosban
is egyre többet látni: vaddisznók, rókák, nyestek, ragadozó madarak
élnek társbérletben a fővárosiakkal. A jószágok egyre beljebb
merészkednek, ám a találkozások túlnyomó többségében nem jelentenek
veszélyt az emberekre.
A budapesti erdészek és az érintett kerületek is azon vannak, hogy minél
kevesebb problémát okozzanak az élelem után kutató négylábúak, ám abban
eltérnek az álláspontok, kinek kell megtéríteni a nyomukban keletkező
esetleges károkat. Korábbi cikkünket a témában itt olvashatják!
