(Erdészeti Lapok) 1896. 12. - Az erdőhatóságok adatai alapján) A madártani központ köszönete.
A magyar erdészet, mint rendszeres ornithologiai megfigyelő hálózat, ezúttal negyedszer bocsátja rendelkezésére vonulási adatait annak a tudománynak, mely a madárköltözködés kérdésének megoldását tekinti czéljául. (Az erdőhatóságok 1890. és 91-ben a gólya és füsti fecske érkezését
ügyelték meg, a múlt és jelen év tavaszán ezeken kívül már számos más faj
vonulását is.)
S ha most számba vesszük az anyagot, melyet ez a tudomány a magyar erdészetnek már eddig is köszönhet, minden kétséget kizárólag igazolva látjuk, hogy az ügy erdészeink körében mind több és lelkesebb pártolóra talált és hogy azt elejétől kezdve igaz jóakarattal és fokozódó buzgalommal segítették előre. Legjobban bizonyítja ezt épen a jelen év, melynek tavaszáról az érkezési adatoknak most már tekintélyes mennyisége
járult adatgyűjteményünk gazdagításához. Igaz, hogy ez a nyereség elsősorban csak a tudományé, de másodsorban egy magyar tudományos czélú intézeté is, amely kegyes kötelességének ismeri ez alkalommal, hogy szíves köszönetet mondjon erdészeinknek azért a buzgó támogatásért, melyben részesítették őt a múltban s hogy ugyanakkor, a magyar tudomány ügyében kérje azt tőlük továbbra — a jövőben is.
A munkát Szalay Lajos Elemér, az „Ornithologiai Központ" rendes gyakornoka, buzgósággal és avatottan végezte. Herman Ottó.
A fehér gólyára és füsti fecskére vonatkozó erdészeti adatok földolgozása.
Az erdészeti megfigyelések nem szorítkoztak csupán a fehér gólya és füsti fecske vonulására; a jelentések javarésze már tavaly is több fajra terjedt, a folyó év tavaszán pedig összesen 31 vonulónak bírjuk első megjelenését az
erdőhatóságoktól. Az említett két fajon kívül különösen az erdei szalonka, a fehér barázdabillegető, a kakukk és daruról az érkezési adatoknak aránylag hosszú sorát jegyezte föl az erdészeti hálózat, úgy, hogy ezek már önállólag is alkalmasak a földolgozásra. (Igen részletes és pontos jelentést kapott az intézet a kolozsvári, lippai, doroszlói, ungvári, sepsi-szt.-györgyi, gödöllői és máramarosszigeti hivatalok vezetőitől, kiket rövid idő múlva örömmel üdvözöl rendes megfigyelői sorában.) Ezek az adatok a magyar madártani központ folyóiratában az Aquilában látnak majd napvilágot; az anyag oly terjedelmes, hogy itt be kellett érnünk a fehér gólya és füsti fecske idei vonulásának jellemzésével is.
Az adatok földolgozásában az Aquila újabb módszere volt irányadó. Eszerint, hogy a vonulás a maga lefolyásában minél jobban áttekinthető legyen, az országot a legdélibb ponttól mindig félfoknyi szélességgel fölfelé haladva
a legészakibb pontig összesen 10, a szélességi körökkel párhuzamosan haladó zónára osztjuk, melyekben az egyes állomások a nyugat-keleti fekvés sorrendjében, tehát a hosszúsági viszonynak rendén következnek, kimutatva
minden állomásnál a tengerszintfeletti magasságot is.
Ennek az összeállításnak főként az a gyakorlati haszna van, hogy a vonulás lényegében lehetőleg egyértékű pontokat sorakoztatja egymásmellé s így a költözködés menetének sokszor igen bonyolódott, homályos képét, épen az egyértékű részek kiemelése és külön tárgyalása által a lehető módon
egyszerűsíti és tisztázza.
Az adatok csoportosítása ezek szerint a következő:
1. A fehér gólya (Ciconia alba L.) vonulása.
1. zóna a 44° 30'—45" é sz. között.
A l f ö l d .
Április 2. Pancsova. 79 m.
Márczius 21. Temes-Kubin. 82 m.
Április 4. Deliblát. 93 m.
Márczius 17. Fehértemplom. 97—141 m.
K e l e t i hegy v i d é k.
Márczius 18. Berzászka. 81 t n .
Április 1. Ogradina. 58—249 m.
Deliblát alig jelez első érkezést, a szomszédos Temes-Kubinban megfigyelőnk szerint márcz. 21-én a fészkek felét már elfoglalták a párok. Ennek daczára nem lehetetlen, hogy első megjelenésről van szó s ekkor az első zóna tényezői ezek:
*) A csillaggal jelzett adatok az ornitholognsok megfigyeléseiből valók.
1000
* L. márczius 17. Fehértemplom.
Lk. április 4. Deliblát.
I. 19 nap.
K. m á r c z i u s 26.
27. zóna a 45°—45° 30' é sz. között.
A l f ö l d .
Április 3. Zupanja. 86 m.
Márczius 19. Karavukova. 86 m.
17. Morovic. 85 m.
28. Nagy-Becskerek. 83 m.
22. Denta. 93 m.
Minthogy az adatok mind alföldiek, a középszám értéke is csak erre a területre szorítkozik.
L. márczius 17. Morovic.
Lk. április 3. Zupanja.
I. 18 nap.
K. m á r c z i u s 25—26.
III. zóna a 45° 30'—46° é sz. között.
A l f ö l d .
Márczius 14. Bezdán. 91 m.
17. Apatin. 86 m.
16. Szonta. 87 m.
16. Doroszló. 91 m.
19. Vadászerdő. 97 m.
19. Mosnicza. 92 m.
17. Temes-Békás. 106 m.
20. Kiszetó. 110 m.
19. Bálincz. 125 m.
*) L a zóna legkorábbi, Lk a legkésőbbi adata; I a két adat eltérését,
ingadozását. K pedig a zóna középszámát jelenti.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Márczius 11. Lúgos. 125 m.
27. Dobrest. 350 m.
19. Szudriás. 147 m.
Április 20. Padurány. 161 m.
20. Poverzsina. 168 m.
5. Facset. 162 m.
8. Kossova. 196 m.
14. Felsö-Porumbák. 479 m.
15. Alsó-Vist. 426 m.
„ 8. Fogaras. 430 m.
6. Sebes. Kb. 600 m.
Márczius 28. Sarkaicza. 500 m.
25. Ohába. 482 m.
20. Alsó-Venicze. 400 m.
Április 13. Új-Sinka. 531 m.
Márczius 28. Felső-Komána. 501 m.
17. Hidvég. 510 m.
31. Tömösi szoros. Kb. 1000 m.
24. Sepsi-Szent-György. 542 m.
17. Nagy-Borosnyó. 564 m.
30. Bodzái szoros. Kb. 1300 m.
19. Kovászna. 560 m.
Az alföldi pontok eléggé összhangzatos képet adnak csekély eltérésű márcziusi adataikkal, melyek azonban tovább a Béga völgyén is uralkodnak, egészen Szudriásig.
Paduránynál az első érkezés ideje egyszerre ápr. 20.-ra szökken s ugyané napon jelent meg a madár először Poverzsinában is. Noha sem a hüpszometrikus, sem a földrajzi fekvés nem adja nyitját a két pont feltűnő késésének, adataikat még sem mellőzhetjük, mert a két szomszédos pont egybevágó jelentése kizárja a tévedést, s az is bizonyos, hogy ezek a helyek, hova tavaly is ápr. 10.-én, érkezett a gólya, állandóan erős késést jeleznek, s épen ezért egészen más szempontból veendők bírálat alá.*) A többi áprilisi adat a hónap elsejéről való, csak Alsó-Vist és Felső-Porumbák emelkednek a hónap közepéig, a mi különösen az elsőnél a fogarasi havasok közelségének lesz a befolyása. Sarkaiczával újra márcziusi adatok kezdődnek s az egy Új-Sinkát kivéve most már az egész hátralevő zónára kiterjednek.
A vonulás menete a III. zónában tehát a következő: az első megjelenés az Alföldön általában márczius közepére, Erdély kezdetén valamivel későbbre esik. Padurámitól Sebesig, tehát 8 állomáson átmenet nélkül emelkedik az
első érkezés ideje, meghaladva április közepét is, míg Erdély legkeletibb részén Új-Sinkát kivéve márczius végére száll, s még a legmagasabb pontokon sincs áprilisi érkezés.
L. márczius 11. Lúgos.
Lk. április 20. Padurány és Poverzsina.
I. 41 nap.
K. m á r c z i u s 31.
IV. zóna a 4<ia—46° 30' é sz. között.
A l f ö l d .
Április 2. Szegzárd. 110 m.
6. Apátfalva. 89 m.
Márczius 20. Pécska. 102 m.
21. Csála. 105 m.
Április 19. Radna. 124—153 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Márczius 19. Lippa. 208 m.
») A III. zóna adatainak ez a sajátságos ingadozása, s különösen Erdély
nyugati pontjainak erős késése e rónarészben — az eddigi megfigyeléseket is
számba véve — annyira állandó, hogy ezek után évről-évre ismétlődő jelenségnek tarthatjuk. Mindenesetre nagyobb figyelmet érdemel s épen ezért kérjük a jövőben Padurány, Poverzsina, Kossova, Furdia és Facset pontos, lehetőleg a vonulás irániját is jelző adatait.
Április 3. Sistarovecz. 245 m.
Márczius 31. Dorgos. 245 m.
16. Berzova. 150—250 m.
24. Valyemáre. 283 m.
Április 14. Topánfalva. 540—900 m.
7. Abrudfalva. Kb. 600 m.
Márczius 19. Kezdi-Vásárhely. 570 m.
21. Bereczk. 592 m.
A 14 adat közül 9 hegyvidékről való s ez kifejezést nyer az érkezési időkön is: az egész zónában ritka kivétellel márcz. utolsó s ápr. első napjai uralkodnak. Topánfalva késői adata magas fekvésének megfelelő, de már Badnát mellőznünk kell, lehetetlen, hogy az olyan közelfekvő Lippa,
teljes hónappal előzte volna meg.
L. márczius 16. Berzova.
Lk. április 14. Topánfalva.
I. 30 nap.
K. m á r c z i u s 30—31.
V. Zóna a 46° 30'—47° é sz. Űzött.
D u n á n t ú l i d o m b v i d é k.
* Márczius 21. Lelle. 116 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Márczius 18. Torda. 391 m.
Április 9. Herbus. 372 m.
Márczius 23. Görgény-Szt-Imre mocsár. 421 m.
Április 16. üörgény-Szt-Imre felsővidék. 700 m.
A hüpszometrikus viszony erős befolyására vall, hogy a fehér gólya, valamint a többi vonuló is általában korábban érkeznek Görgény-Szt-Imre mocsarához, mint a felsővidékhez.
Lelli' adatára utalva vagyunk, különben az egész zóna tisztán erdélyi pontokból áll.
L. márczius 18. Torda.
Lk. április 16. Görgény-Szt-Imre felsővidék.
I. 30 nap.
K. á p r i l i s 1—2.
VI. zóna a 47{)—47° 30' é sz. lözött.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Márczius 31. Nagy-Honda. Kb. 400 m.
20. Deés. 251 m.
Április 7. Bethlen. 250 ni.
Márczius 16. Naszód. 326—600 ni.
Kis területre szorítkozó pár adat, s így a belőlük alkotott középszám sem bírhat fontossággal.
L. márczius 16. Naszód.
Lk. április 7. Bethlen.
I. 23 nap.
K. m á r c z i u s 27.
VII. zóna a 4P> 30'—48° é sz. között.
D u n á n t u l i d o m b v i d é k .
Márczius 21. Telki. 247 m.
A l f ö l d .
Április 17. Mácsa 150 m.
16. Isaszeg. 301 m.
17. Valkó. 148—188 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Márczius 20. Vissó. 480-1000 m.
Április 16. Lajosfalva. 920 m.
Rögtön feltűnik, hogy az első megjelenés most már határozottan április első felére hajlik s a márcziusi adatok lesüllyednek a hónap végére. Vissó fekvéséhez mérten korai. Mácsa, Isaszeg és Valkó jelenlését, bár igen késő
érkezést mutatnak, összevágó adataik hitelesítik.
L. márczius 20. Vissó.
Lk. április 17. Mácsa.
I. 29 nap.
K. á p r i l i s 3.
VIII. zóna a 48n—48n 30' é sz. Űzött.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 11. Aranyos-Maróth 196 m.
25. Szélakna. 863 m.
Márczius 27. Balassa-Gyarmat. 148 m.
23. Losoncz. 191 m.
20. Nyustyá. 298 m.
24. Bima-Szombat. 208 m.
Április 18. Diós-Győr. 183 m.
Márczius 22. Kabola-Polyána. 410—1000 m.
Szélakna még magas fekvéséhez mérten is késő, egyike a fehér gólya vonulásában eddig bírt legkésőbbi adatainknak. Feltűnően késő Diós-Győr is, valószínű, hogy csak alkalmi előfordulást jelez. Az adatok erős ingadozása
különben csak a zóna hirtelen változó orographiai jellegének visszatükröződése.
L. márczius 20. Nyustya.
Lk. április 25. Szélakna.
I. 37 nap.
K. á p r i 1 i s 7.
IX. Zóna a 48a 30'—49° é sz. között.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 4. Geletnek. 2 3 9 - 5 0 0 m.
9. Oszáda. 587—1000 m.
1006
Márczius 25. Rozsnyó. 314—797. m.
Április 15. Szomolnok. 561—900 m.
Márczius 28. Zakárfalu. 537 m.
Alföld.
Április 14. Ungvár. 120—262 m.
Márczius 30. Radváncz. 136—200 m.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Márczius 25. Dubrinics. 169—400 m.
Április 10. Csornoholova. 240—600 m.
Ungvár, mely még az Alföld territoriális viszonyainak hatása alatt áll, szokatlanul késő, de adatát igen kétessé teszi a közelfekvő Radváncz, hova a madár majd egy hónappal előbb érkezett.
L. márczius 25. Rozsnyó és Radváncz.
Lk. április 15. Szomolnok és Dubrinics.
I. 22 nap.
K. á p r i l i s 4—5.
X. zóna a 49°—49°30'é sz. között.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 6. Draskócz. Kb. 400 m.
18. Alsó-Kubin. 468—700 m.
16. Nizsna. 573 m.
Márczius 22. Bobró. 639 m.
Április 10. Liptó-Ujvár. 652—1200 m.
Márczius 19. Podolin. 570—800 m.
Érdekes, hogy a legészakibb fekvésű állomás, Bobró, valamint Podolin is márcziusi érkezést jeleznek s így a márcziusi adatok, bár a hónap végéről, de az ország legészakibb határáig is előfordulnak.*)
*) Lásd erre vonatkozólag Herman Ottó, Aquila II. f. 170., a hol szerző
reámutat, hogy a fehér gólya az éghajlati viszonyok iránt kevéssé érzékeny.
L. márczius 19. Podolin.
Lk. április 18. Alsó-Kubin.
I. 31 nap.
K. á p r i l i s 3.
A középszámok megállapítása után rendezzük a nyert tényezőket a zónák sorrendjében, hogy a vonulás jellemzése már most az egész ország területén történhessék.
Zóna Legkorábbi Legkésőbbi Ingád. Középszám
i .Márczius 17 Ápi ilis 4 19 Márcz. 26
ii 17 • 3 18 „ 25-26
ni .. 11 ,, 20 41 31
IV , 16 .. 14 30 30—31
V 18 „ 16 30 Április 1— 2
VI 16 23 Márcz. 27
VII 20 „ 17 29 Április 3
VIII 20 .. 25 37
IX - 25 ., 15 22 4 - 5
X 19 , 18 31 3
Ha e táblázatos kimutatás rovatait tekintjük, azonnal felötlik, hogy az összes zónákban észleltek márcziusi s ugyancsak áprilisi érkezést is, más szóval a legkorábbi adat minden zónában márcziusi, a legkésőbbi mindenikben
áprilisi érkezést mutat. Ebből következik, hogy a gólya megjelenése Magyarországon általában arra az időpontra esik, mélyet egyfelől márczius, másfelől április, ennek első annak második fele foglal magúim a, vagyis szűkebb értelemben márczius utolsó s április első napjai közt ingadozik.
A táblázat középszámaiban a késés észak felé majdnem fokozatosan történik s az eddigi eredményeket is számba véve, megczáfolhatlan.
Az ingadozásokat illetőleg bizonyos, hogy azok a hüpszometrikus viszony befolyásának visszatükröző s tényleg leggyengébbek a legkisebb magasságkülönbségek zónáiban, (I. és II a legerősebbek pedig ott, hol a tengerszintfeletti magasságok a legnagyobb eltéréseket mutatják. (IV. és
VIII. zóna.)
Az összes adatok közöl:
L. márczius 11. Lúgos.
Lk. ápi'ilis 25. Szélakna.
I. 46 nap.
Országos középszám április 2—3.
A tavalyi megfigyelések eredményeivel megegyező a táblázatos kimutatás első rovata, hol mindkét évben tisztán márcziusi érkezések fordulnak elő, mint az egyes zónák legkorábbi adatai. A legkésőbbi adatok rovatában tavaly még márcziusi adat is szerepelt, mig az idén valamennyi zónában áprilisra esett a legkésőbbi érkezés, sőt nyolcz esetben a tavalyiaknál későbbre Az ingadozások tavaly is az első két zónában voltak a legkisebbek, legnagyobbak a III. és V.-ben.
Ami a két év zónáinak középszámait illeti, mindkét év adataiban előtérbe lép az északi pontok késése, bár a jelen megfigyelések eredményei a rendesnél itt is későbbiek:, úgy, hogy egész biztossággal kimondhatjuk, hogy a fehér gólya vonulása a folyó évben késett.
2 . A f ü s t i f e c s k e ( H i r u n d o r u s t i c a L . ) v o n u l á s a .
/. zóna a 44° 30'—45° é sz. között.
A l f ö l d .
Márczius 15. Pancsova. 79 m.
15. Deliblát. 98 m.
Április 5. Fehértemplom. 97—141 m.
1009
K e l e t i h e g y v icl ék.
Április 6. Berzászka. 81 m.
, 20. Dalbosecz. 254 m.
Márczius 23. Ogradina. 58—249 m.
Április 12. Herkulesfürdő. 153—000 m.
E pár adat is elárulja, honn a füsti fecske idei vonulása a rendestől teljesen eltért. Az Alföld korai adata után átmenet nélkül késnek az érkezési idők a Keleti hegyvidék területén, hol Berzászka, Herkulesfürdő és különösen
Dalbosecz igen késő adata mellett csak Ogradina válik ki rendes adatával.
L. márczius 15. Pancsova és Deliblát.
Lk. április 20. Dalbosecz.
I. 37 nap.
K. á p r i l i s 7.
II. zóna a 45°—45°3&é sz. között.
A l f ö l d .
Április 10. Uj-Gradiska. 129 m.
Márczius 20. Zupanja. 86 m.
„ 22. Morovic. 85 in.
Április 10. Nagy-Becskerek. 83 m.
8. Denta. 93 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Április 25. Német-Bogsán. 189 m.
„ 19. Temes-Szlatina. 315 m.
Temes-Szlatina magasabb fekvését tekintve még okadatolt, ellenben Német-Bogsán adata túl késő, valószínű, hogy csak visszatérést jelez.
L. márczius 22. Morovic.
Lk. április 25. Német-Bogsán.
I. 35 nap.
K. á p r i l i s 8.
72*
III. zóna a 45°30'—4ff>é sz. között
Alföld.
Április 11. Bezdán. 91 m.
Márczius 21. Apatin. 86 m.
Április 8. Liget. 88 m.
„ 25. Vadászerdü. 97 m.
„ 20. Mosnicza. 92 m.
2. Unip. 91 m.
Márczius 25. Temes-Békás. 106 m.
Április 23. Buziás. 128 m.
., 3. Kiszetó. 110 m.
Márczius 28. Bálincz. 125 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Márczius 16. Lúgos. 125 m.
Április 10. Dobrest. 350 m.
19. Szudriás. 147 m.
16. Padurány. 161 m.
16. Poverzsina. 168 m.
14. Furdia. 214 m.
14. Facset. 162 m.
15. Kossova. 196 m.
27. Felsö-Porutt.bák. 479 m.
2. Kerczisora. 491 m.
27. Alsó-Vist. 426 m.
24. Fogaras. 430 m.
23. Sebes. Kb. 600 m.
20. Sarkaicza. Kb. 500 DL
27. Sárkány. Kb. 470 m.
19. Ohába. 482 m.
20. Alsó-Venicze. Kb. 450 m.
27. Új-Sinka. 561 m.
27. Felső4íomána. 501 m.
15. Kucsuláta. 480—537 m.
22. Hidvég. 510 m.
26. Tömösi szoros. Kb. 1000 m.
1011
Április '20. Sepsi-Szent-György, 542 m.
18. Nagy-Borosnyó. 564 m.
23. Bodzái szoros. Kb. 1300 m.
Kovászna. 560 m.
Általában igen késői érkezések. Még az Alföld is késő áprilisi adatokat mutat, noha ezen a területen rendes viszonyok között oly sűrűen fordul elő a márcziusi adat.
A szomszédos pontok között mindenütt igen erősek az eltérések, pedig az adatok ily nagy ingadozása az Alföldön egészen szokatlan. A legtöbb adat, mint Bezdán, Mosnicza, Buziás és különösen Vadászerdő adata feltűnően késő, ez utóbbi a tavalyihoz képest 32 nappal késett.
Erős késést mutatnak a Keleti hegyvidék nyugati pontjai is, április első napjai majdnem teljesen kimaradnak, csak az egy Kerczisora jegyzett az idén is korai érkezést. Noha az adatok túlnyomó része a szokottnál itt is határozottan későbbi, a hüpszometrikus viszony hatása a rendellenes körülmények között sem maradt kifejezés nélkül.
L. márczius 21. Bezdán.
Lk. április 27. Felső-Porumbák, Alsó-Vist, Sárkány és
Felső-Komána.
I. 38 nap.
K. á p r i l i s 8—9.
IV. zóna a 46°—46° 30'é sz. között.
D u n á n t u 1 i d o m b v i d é k.
Április 12. Nagy-Atád. 130 m.
14. Kaposvár 142 m.
A l f ö l d .
Április 10. Szegszárd. 110 m.
Márczius 20. Báttaszék. 91 m.
Április 13. Apátfalva 89 m.
Márczius 28. Szemlak. 107 m.
Április 14. Pécska. 102 m.
Márczius 24. Csála. 105 m.
Április 4. Paulis. 125 — 322 m.
9. Radna. 124—153 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Április 9. Lippa. 208 m.
10. Sistarovecz. 245 w.
13. Dorgos. 245 m.
4. Berzova. 150—250 m.
7. Tótvárad. 189—270 m.
7. Valyemáre. 283 rn.
17. Topánfalva. 540—900 m.
14. Abrudfalva. Kb. (300 m.
14. Olíenbánya. 471—800 m.
29. Rakató. Kb. 1000 m.
22. Kézdi-Vásárhely. 570 m.
4. Bereczk. 592 m.
Már inkább normálisan késői érkezések s a szomszédos pontok ingadozása is gyengébb. Rakató késése magas fekvésével igazolt, ellenben Apátfalra és Pécska környezetéhez mérten túl késő.
L. márczius 20. Báttaszék.
Lk. április 29. Rakató.
I. 41 nap.
K. á p r i l i s 9.
V. zóna a W 30'—47° é sz. hozott.
D u n á n t ú l i d o m b v i d é k.
Április 18, Igal. 176 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Április 29. Béles. 932 m.
Május 24. Dámes. 1482 m.
Április 30. Dobrus. 1110 m.
29. Mariséi. 1199 m.
29. Magura. Kb. 1300 ni.
20. Meleg-Szamos, Kb. 600 m.
20. Hideg-Szamos. Kb. 600 m.
18. Torda, 391 m.
21. Herbus. Kb. 372 m.
16. Görgény-Szent-Imre mocsár. 421 m.
20. Görgény-Szent-Imre felsövidéke. 700 m.
Dámes meg nem állhat, minden körülményt latba vetve is túl késő. Béles, Dobrus, Mariséi és Magura, noha szintén igen magas pontok, majd egy hónappal előzik meg, bizonyos tehát, hogy mint első érkezés nem jöhet
figyelembe. Az adatok különben ebben a zónarészben is erősen későiek s Igalt kivéve, mind a Keleti hegyvidék magas fekvésű állomásairól valók, úgy, hogy a levont középszám csak helyi értékű s az egész zónára egyáltalán
nem bír jelentőséggel; az Alföld egy adattal sincs jellemezve.
L. április 1(3. Görgény-Szent-Imre mocsár.
Lk. április 30. Dobrus.
I. 15 nap.
K. á p r i 1 i s 23.
VI. zóna a 47"—47i):}()'é sz. között.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Április 12. Zilah. 2(37 m.
19. Nagy-Honda. Kb. 400 m.
9. Deés. 251 m.
5. Bethlen. Kb. 250 m.
15. Teles. Kb. 400 m.
14. Naszód. 326—600 m.
20. Neposz. 361—600 m.
20. Román-Budak. 530 m.
20. Kis-Ilva. Kb. 400 m.
Április 17. Borgó-Prund. 402 m.
20. Nagy-llva. 600—900 in.
Ismét csak a Keleti hegyvidéknek az előző éveknél sokkal későbbi adatai. Természetes, hogy a középszám sem hat ki az egész zóna területére.
L. április 5. Bethlen.
Lk. április 20. Neposz, Bomán-Budak. Kis- és Nagyllva.
I. 16 nap.
K. á p r i l i s 12-111
VII. zóna a 47"30'—48"é sz. lözött.
D u n á n t ú l i d o in b v i d é k.
Április 22. Derecske. 341 m.
23. Nagy-Marton. 256 m.
„ 10. Nagy-Czenk. Kb. 170 m.
18. Telki. 247 w.
Márczius 25. Budakesz. 231 m.
Április 24. Nagy-Maros. 368 m.
12. Visegrád. 346 ni.
A1 f ö l d.
Április 21. Babát. 183 m.
2. Mácsa. 150 w.
21. Isaszeg. 301 m.
3. Valkó. 148—188 m.
K e l e t i h e g y v i d é k.
Április 26. Máramaros-Sziget. 274—600 m.
27. Bónaszék. 362—600 v>.
„ 14. Fejérpatak. Kb. 400 /;/.
26. Vissó. 480—1000 w.
26. Fajna-Vissó. Kb. 700—1200 m.
29. Lajosfalva. 920 m.
Május 1. Dornavölgyo. Kb. 1,000 in.
Április 20. Kosnavölgye. Kb. 1000 m.
1015
A dunántúli adatok példátlan késéseivel szemben Budakesz különben rendes adata ezúttal túl korainak mondható, míg az alföldi pontok között Babát és Isaszeg lesznek kétes értékűvé, ha a közeli Mácsa és Valkó adatait
tekintjük. A keleti hegyvidék adatai már oly csekély eltérést mutatnak, hogy helyességük nem vitatható.
L. márczius 25. Budakesz.
Lk. május 1. Dornavölgye.
I. 38 nap.
K. á p r i l i s 12—13.
Vili. zóna a 48>—tH° W é sz. Űzött.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 5. Vág-Sellye. 121 m.
19. Máriacsalád. 282 m.
13. Aranyos-Maróth. 29(3 in.
25. Garamrév. 211—700 m.
13. Szélakna. 803 m.
Május 2. Lenge. Kb. 600 in.
Április 28. Bélabánya. 484 in.
Május 1. Tópatak. 594 m.
Április 1. Balassa-Cyarmat. 148 ni.
17. Losoncz. 191 ni.
21. Nyustya. 298 m.
17. Bima-Szombat. 208 m.
11. Mocsolyás. 334—422 m.
28. Uj-Huta. 582 m.
21. Parasznya. 183—300 in.
15. Diósgyőr. 183 in.
Al f ö l d.
Május 1. Bocskó. 141 m.
É s z a k i he g y v i d é k.
Április 23. Kabola-Polyána. 410—1000 m.
17. Rahó. 443 m.
25. Bogdán. 548 m.
Május 2. Bogdán-Luhi. 013—1000 m.
4 késés északfélé mind erősebbé válik, több ponton hetekkel, Lengén teljes hónappal későbbi az érkezés, mint az előző évben. Igen késő Bélabánya és Topátok is, pedig egyidejű adataik kizárják a téves megfigyelést. Balassa-
Gyarmat viszonylag korai, ellenben Bocskó késése, mint alacsony fekvésű alföldi ponté, elfogadhatlan.
L. április 1. Balassa-Gyarmat. .
Lk. május 2. Bogdán-Luhi.
1. 32 nap.
K. á p r i l i s 10—17.
IX. zóna a 4&> 30'—49° é sz. között.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 26. Liborcsa-Dvorecz. 225 m.
19. Nyitra-Kolos. Kb. 250 m.
26. Oszlány. 234 m.
20. Geletnek. 239—500 m.
27. Blatnicza 500 m.
Május 28. Körmöcz-Liget. Kb. 500 m.
Április 28. Mocsár. 615 m.
20. lhrács. Kb. 600 m.
20. Jallna. 2 6 8 - 6 0 0 m.
20. Bezeréte. Kb. 550 m.
20. Garam-Berzencze 383 m.
28. Kecskés. Kb. 400 m.
20. Vas-Berzencze. Kb. 550 m.
18. Dobó. 447 m.
23. Oszáda. 587—1000 m.
23. Maluzsina. 733—1400 ni.
27. Teplicska. 919—1200 m.
Április 8. Rozsnyó. 314—797 m.
20. Oviz. 815—1100 m.
23. Szomolnok. 561—900 m.
Márczius 21. Krompach. 371 ni.
24. Zakárfalu. 537 m.
Április 29. Aranyidka. 659—1000 m.
18. Kakasfalu. 375—700 m.
20. Keczer-Peklén. 328 m.
Alföld.
Április 10. Ungvár. 120—262 m.
24. Radváncz. 136—200 m.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 12. Ó-Kemencze. 149—400 m.
14. Dubrinics. 169—400 m.
16. Turia-Remete. 180—400 m.
30. Csornoholova. 240—600 m.
Május 1. Sztavna. 379—700 m.
Bár az adatok túlnyomó része itt is igen késői, összhangzatos,
az érkezési napok zöme (30 közöl 23) április utolsó harmadára esik. Körmöcz-Liget erős megfigyelési hiba, természetesen nem jő figyelembe, valamint a két márcziusi adat sem, mely ebben a zónában még a rendes
viszonyok közt is korai, a jelen év adataival pedig annál inkább ellentmondó.
L. április 8. Rozsnyó.
Lk. május 1. Sztavna.
I. 24 nap.
K. á p r i l i s 19—20.
X zóna a 49°—49° 30' é sz. között.
É s z a k i h e g y v i d é k.
Április 27. Pribócz. 420 m.
26. Turócz-Szent-Márton. 399 m.
1018
Május 1. Fenyőháza. 500—1000 m.
Április 28. Alsó-Kubin. 468—700 m.
28. Rózsahegy. 490—900 m.
27. Liptó-Ujvár. 652—1200 m.
30. Szvarin. 684—1100 m.
25 Vichodna. 775—900 m.
Május 5. Feketevág. 750—1100 m.
Április 21. Szepes-Szombat. 683 m.
25. Szepes-üfalu. 500—900 m.
27. Podolin. 570—800 m.
Április utolsó napjai uralkodnak, szépen tüntetve elő a fokozatos késést észak felé. 'Az adatok általában itt is összevágok s jellemző az is, hogy a három legkésőbbit a három legmagasabb pont adja.
L. április 21. Szepes-Szombat.
Lk. május 5. Feketevág.
I. 15 nap.
K. á p r i l i s 28.
A táblázatos összegezés a következő:
Zóna Legkorábbi Legkésőbbi Ingád. Középszám.
I Márczius 15 Április 20 37 - Április 7
II 9 9 25 35 » 8
III , 21 27
38 V 8 - 9
IV „ 20 29 41 V 9
V Április 16 30 15 ;> 23
VI 5 c>0
16 51 12—13
VII Márczius 25 Május 1 38 12—13
VIII Április 1 2 32 „ 16—17
XI 8 1 24 53 19—20
X 21 5 15 31 28
Ezek közöl az V. és VI. zóna adatainak csak a legkésőbbi napokra nézve van becsük, mert nélkülözik az Alföld és Dunántúl, tehát az alacsonyabb pontok érkezési napjait s a zónáknak csupán egy részére, Erdély vonulására, vetnek világot.
A legkorábbi adatok a VII. zónáig márczius utolsó harmadából kerülnek ki, az átmenetet pedig áprilishez az V. és VI. zóna adná; a Vll.-ben tényleg márczius végéről való adatot találunk. Ezen túl a legkorábbi érkezés elsejéről
egyszerre 8.-ára, innen még erősebb szökkenéssel ápr. 21.-ére emelkedik.
A legkésőbbiek között általában nincs nagyobb különbség, sőt az emelkedés az első öt zónában csaknem fokozatos. A VI. zóna korai adata után májusi adatok kezdődnek, melyek a X. zónában máj. 5.-ével érik el a tetőpontot. E szélső adatokból következik, hogy a füsti fecske idei vonulása általánosságban márczius közepétől májas első napjáig tartóit Magyarországon.
Az ingadozás a IV. zónában a legerősebb, utána a III. és VII. zóna következnek. A középszámok itt is igazolják, hogy a vonulás észak
felé késik. Valamennyi adatot tekintve:
L. márczius 15. Pancsova és Deliblát.
Lk. május 5. Feketevág.
I. 52 nap.
Országos középszám április 9—12.
Minthogy a tavalyi eredményekkel az érkezések idejében egyező jelenségre alig találhatunk, történjék már most az összehasonlítás abból a czélból, hogy kitűnjenek az eltérések, azok nagysága s ezáltal a füsti fecske idei vonulásának jellege. A múlt és jelen év táblázatos kimutatását tekintve a különbség e kettő között a következő.
A legkorábbi nap tavaly csak a legészakibb zónában esett áprilisra, különben minden esetben márcziusra ;*) az idén csak a VII. zónáig terjednek a márcziusi adatok, a VII1.-ha a már áprilisi a legkorábbi nap, mely a X. zónában 21.-ére szökken. A különbség még erősebb a legkésőbbi
adatok közt, hol tavaly csupán két májusi adat szerepelt, a legkésőbbi áprilisi nap pedig csak 26.-a volt; az idén már április utolsó napjai uralkodnak, sőt a VII. zónái ól régig az adatok mind májustól.
A jelen év vonulásának erős késése már ezekből is bebizonyul, noha ez a késés a két szélsőségből alakuló országos középszámban épen nem domborodik ki a valóságnak megfelelőleg. A tény az, hogy az idei vonulásunk
jellegét mm a szélsőségek adják, (látni fogjuk, miért), hanem az adutoknak a rendestől való az az erős eltérése, mély u: idei megfigyelésekben igen csekély kivétellel pontról pontra kimutatható. S csakis az a következtetés nyugszik feltétlenül biztos alapon, mely az összes meglevő adatból vonja le a tanúságot s nem csupán a két szélsőségre támaszkodik. Már pedig az adatok fölsorolása közben kitűnt, hogy az állomásul: túlnyomó részén példátlan késői volt az érkezés, a különbség a legfőbb esetben meghaladta a 10 napot, számos helyen 2—3 hétre, itt-ott teljes hónapra fokozódott. Tekintve, hogy a füsti fecske vonulása tavaly is késett, a jelen év késése annál erősebb, az idevágó irodalom feljegyzései között az 1896. év tavaszán folyt le a füsti fecske legkésőbbi vonulása.
A késés oka kéznél fekvő. Az az időjárás, mely a ( A tavalyi összegezés az Aquila 90. lapján olvasható. ) vonulás alatt Magyarországon uralkodott, hű képét találja a feljegyzett vonulási adatokban, a mi viszont kitűnő
bizonyítéka annak, hogy mily szoros kapcsolat áll fenn a meteorológiai viszonyok s a vonulás tünetei kőzött. Az 1896. ér Kilátóinál; szokatlan erős eltérés természetes következménye az idei tavasznak, mely korán és melegen kezdődött, korai és gyorsmenetű vonulást idézve elő; ez az
idő elég hosszú volt arra, hogy a vonulás az egész vonalon
meginduljon s mikor ez megtörtént, a korai tavasz egyszerre, átmenet nélkül, kemény télre változott s a vonulást egész menetében föltartóztatta. A korai tavaszról már néhány egészen korai érkezés is jegyeztetett, ez az oka,
hogy az országos középszám adata nem talál, de a legtöbb ponton, kora ekkor mái- útban is letettél; a költözködők, a hirtelen beállott erős fagyoktól visszaszorítva, érkezésül; a rendesnél esni; sokkal később mehetett végbe.
Ma ezek után a fehér gólya idei vonulását tekintjük, azonnal föltűnik, hogy e fajra vonatkozó adataink, noha a késés itt is kimutatható, a fecskéhez hasonlítva, esni; alig észrevehető eltérést mutatnak, a vonulás fő vonásai a tavalyival általában egyezők. Míg tehát a kedvezőtlen idő a füsti fecskét vonulásában hossza ideig feltartóztatta, addig a fehér gólya vonulására, amazéhoz mérten, alig gyakorolt érezhető befolyást. Ez a körülmény az idei tavasszal oly szembetűnő kifejezésre talált, hogy ezek után bizonyos, miszerint a fehér gólya a meteorológiai viszonyok iránt távolról sem oly érzékeny, mint a füsti fecske, más szóval, a füsti fecske vonulása szoros kapcsolatban van az időjárási viszonyokkal, a fehér gólyáé ellenben ettől csaknem függetlennek mondható.
Hogy ez a befolyás a többi vonuló fajnál miként módosul, az csak az általános földolgozásnál lesz meghatározható. Annyit azonban az eddigiekből is következtethetünk, hogy a folyó év rendellenes tavaszának sok költözködő
vonulásán nyoma maradt s a hirtelenül változó időjárás a szokottaktól merőben eltérő tényeket állit a vizsgáló elé. De bizonyos az is, hogy éppen a rendellenes tavaszi idő ludasa sok kérdésre is megadhatja a feleletet. A
vonulásról, mint a szabad természetnek egyik legbonyolultabb és soha kellőleg meg nem figyelhető jelenségéről, csakis úgy nyerhetünk világos, tiszta képet, ha a viszonyok, melyek hatása alatt végbe megy, más és más oldalról engednek bepillantani bonyolódott lezajlásába.
A fehérgólya és füstifecske (Ciconia alba et Hirundo rustica)1896-i tavaszi vonulása Magyarországon
- Főszerkesztő
- Állati
- Találatok: 764
