2015. február 13. - Dél–Dunántúl - Az enyhe tél miatt már most a pockok túlszaporodásának veszélyére hívta fel a gazdák figyelmét a kormányhivatal.
Az elmúlt évi túlszaporodás és az év végi enyhe időjárás hatásának következményeként már nem csupán a szántóföldi területeken okoznak kárt a mezei pockok, hanem néhol az erdős területekre is beásták magukat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága felhívta a gazdák figyelmét, hogy idén különösen ott várható az egyedszám növekedése, ahol az elmúlt évben nem végeztek semmilyen védekezést ellenük. A szakemberek szerint félő, hogy az idei évben még drámaibb helyzet alakulhat ki a szántóföldeken. Most még időben felkészülhetnek az érintettek a védekezésre ott, ahol az ősz folyamán észlelték a lakott járatok szaporodását vagy a pockok jelentősebb kártételét. A gazdálkodóknak most az a legfontosabb feladatuk, hogy rendszeresen ellenőrizzék területeiken a fertőzöttség mértékét, és ha azt erősnek ítélik meg – egy-két lakott járat 100 négyzetméterenként –, akkor jelezzék azt a növényvédő szakmérnököknek.
A Mecseket eddig elkerülték a kisemlősök
Burián Endre, a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője elmondta, a Mecsekben lévő összefüggő erdőterületeken nem tapasztalható a pockok által okozott olyan mértékű kár, amely beavatkozást igényelne. Ezzel szemben Somogy megyében a Mecsekerdő Zrt. 78,4 hektár tölgyerdő-felújításában – fiatal, csemetés erdő – tettek kárt a rágcsálók a csemeték gyökerének megrágásával. Tolnában a Gyulaj Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. tamási erdészetében pusztítottak a pockok, ahol több mint 200 hektár cser- és kocsányos tölgycsemete gyökerét rágták meg.
– A pocok jellemzően a mezőgazdasági területeken szaporodik el, az erdőkben akkor fordulhat elő, amikor szántófölddel határos, illetve váltakozik a szántó és az erdő. Főleg a betakarítást követően költözhetnek be a pockok ezekre az erdős területekre, itt pedig a lágy szárú növények, illetve a cserjék, facsemeték gyökereivel táplálkoznak. Az erdő a ragadozó madarak ellen is megfelelő védelmet nyújt az apró rágcsálók számára.
Nagy az étvágyuk, és nagy a szaporulat is
A mezei pocok a föld alatt, nagyjából húsz-harminc centiméteres mélységben ás járatokat, amelyek egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. Nagyon falánk mezőgazdasági kártevő, elfogyasztja a magokat, füvet, gyökereket, leveleket, gyümölcsöket, bogyókat, természetesen a makkot és a diót is. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig.
A mezei pocok nagyon szapora, egy évben akár tízszer is ellik, márciusban–áprilisban kezd el szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, 5-10 kölyköt hoznak a világra. Az apróságok 18-20 napos korukig szopnak, ekkor a nőstény elválasztja őket, mivel ellés után azonnal újra párzanak, és ekkor már kell a hely a következő nemzedéknek. A mezei pocok már kéthetes korban ivaréretté válik, 0,5–2 évig él. Egy zavartalan pocokpárnak így egy év alatt akár 2000 közvetett utódja is lehet. A mezei pockok természetes ellensége a róka, a borz, a vadmacska, a hermelin, a menyét, az ölyvek, a baglyok, a görény. Hajdu Zs.