2014. december 3. - Keresik a hívatlan barnamedve nyomait
Novemberben arról értesülhettünk, hogy egy barnamedve átjött Szlovákiából és új élőhelyre talált a Nógrád megyei Karancskeszi környékén, ahol a lakosság félti az állatait, mert állítólag a juhállományt pusztítja. A Szlovákiában védett, Magyarországon fokozottan védett faj nem vadászható. A legnagyobb termetű egyedei a Déli-Kárpátokban, Romániában élnek. A faj megjelenését Észak-Magyarországon 1987 és 2007 között hatszor észlelték. Ezt követően évente a Bükkben, az Aggteleki-karszton, a hevesi-nógrádi megyehatáron, továbbá Ipolytarnócon, Salgótarjánban, Barnán, illetve Domaházán, Ivádon, Istenmezején, Erdőkövesden, Etesen és Karancskeszi környékén tűnt fel. Idén májusban orvvadászon lőttek le egy barnamedvét Salgótarjánban, ellenük hatósági eljárás folyik. Az erdőjárók személyi biztonságáról, a mezőgazdasági károk megelőzéséről és a védekezés eszközeiről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiái szakreferensével, Gombkötő Péterrel beszélgettünk
- A szóban forgó medvét eddig senki sem látta. Mire lehet számítani ezután?
- Még tartanak a vizsgálatok, melyekből egyértelműen megállapíthatják a juhok elrablásának és pusztulásának valós okát Karancskesziben. Több alkalommal is bejártuk a zsákmányolással érintett területet, ám a híradásokkal ellentétben eddig egyetlen medvenyomot sem találtunk. Ez persze önmagában nem jelenti azt, hogy a barnamedve nincs a közeli erdőkben. A tudomásunkra jutott zsákmányolások módja azonban nem tipikus medvetámadásra utal. A karancskeszi helyszínen talált néhány sötét szőrszál és az egyik elpusztult juhtetem állatorvosi vizsgálata még folyamatban van.
• Mi az oka a barnamedve hazai előfordulásának?
Többféle hatás érvényesül. Egyes kutatók azt állítják, hogy a jelenség oka a Magas-Tátra déli lejtőin 2004-ben bekövetkezett vihar, amely szinte letarolta a zárt erdőállományt. Szó van arról is, hogy a nagybirtokokkal rendelkező szlovák gazdálkodók egyre többen kerítik be ingatlanjaikat, s ezzel kiszorítják a nagyragadozókat természetes élőhelyükről. A barnamedvék egyébként a hazai középhegységi erdőkben is megtalálják alapvető életfeltételeiket. Szlovákiában a határ közeli területeken a medveállomány fokozódó egyedsűrűséget mutat. Ezek után aligha lehet csodálkozni, hogy a határ hazai oldalán is fellelhető az állat. Az úgynevezett zöldfolyosók, azaz a folyó-és patakvölgyek, valamint a határ mindkét oldalán lévő zárt erdőállományok és erdőfoltok segítik a faj terjedését. A medvékkel kapcsolatos gondok alapvetően akkor kezdődnek, mikor az ember jelentős mértékben foglalja el és változtatja meg az élőhelyeiket.
• Mit tehetnek az érintett mezőgazdasági gazdálkodók a károk megelőzésére?
- Mindenekelőtt a medve jelenlétéről kell meggyőződniük, melyet jelenteniük kell az illetékes erdőgazdaságnak vagy természetvédelmi hatóságnak. A medve által hagyott nyomokból (lábnyomok, szőrminták, ürülék, karmolás-nyomok) egyértelműen következtethetünk a jelenlétére. A külföldi vizsgálatok alapján állítható, hogy a barnamedve által okozott mezőgazdasági károk jelentősen csökkennek az erdőhatártól való távolság függvényében. Vonatkozik ez a földművelésre, az állattenyésztésre, a méhészetekre is. Ahol gyakran előfordul medve, ott a gazdálkodó egységek ügyelnek arra, hogy a nagy testű állatok az erdőhatárhoz közelebb, a kisebbek - juh, kecske - pedig távolabb táplálkozzanak. Az embernek meg kell tanulnia alkalmazkodni a testes, erős és ügyes medvéhez. Újfajta együttélési szabályokat kell kialakítani, hogy elkerüljék a vészhelyzeteket.
• Mire irányuljon a mechanikai védelem?
- Abból kell kiindulni, hogy a medve mindenevő: legel, halászik, szívesen fogyaszt erdei gyümölcsöt, kukoricát, kistestű emlősöket, rovarokat, a dögöt sem veti meg. Táplálékának több mint
70 százaléka növényi eredetű, a többi állati fehérje. A szarvast, az őzet, a patás állatokat is elpusztíthatja, hiszen óránként akár 50 kilométeres sebességgel is száguldhat. A medve által okozott károk elleni védelmet nagy biztonsággal a megfelelő villanypásztorok alkalmazása teszi lehetővé. Hozzáteszem: a villanypásztor a medve számára legyen jól látható, és legalább 5000-8000 voltos feszültség leadására legyen alkalmas: a hat vezetékszál legfelső huzala érje el a 120 centiméteres magasságot. Ezen kívül számos lehetőség kínálkozik még a háziállatok védelmére. Ilyen például a vagyontárgyak visszahajló felső résszel rendelkező elkerítése, a mozgásérzékelőkkel összekapcsolt, hangot adó riasztók alkalmazása, és természetesen a megfelelően kiképzett őrzőkutyák tartása. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza a védett állat riasztásával és kártételének megelőzésével, illetve kárainak viselésével kapcsolatos jogi lehetőségeket.
• Mit ajánl az erdőjáróknak?
- Elsősorban azt, hogy ne féljenek a barnamedvétől, ám legyenek óvatosak. A vele való találkozás helyzetfüggő. Lehetőleg kerüljük őket, haladjunk a kijelölt turistaútvonalon, az állatot ne közelítsük meg 50 méteren belül. A medve nem keresi az ember társaságát, ha mégis bekövetkezik, ne fussunk el, ne sikongassunk, hanem tettetett nyugalommal beszélgessünk tovább. Ne keressünk szemkontaktust, és az állatnak hátat nem fordítva, fokozatosan távolodjunk. A lakosság is sokat tehet a hívatlan látogatás megelőzésére, ha a kukatárolókat zárva tartja. Mika István