2013. 01. 21. - Szaporodnak a farkasok Európában, és olyan területeket
hódítanak vissza, ahol már több évtizede nem látták ezt a ragadozót.
Magyarországon is fel-felbukkannak, táplálék is bőven jutna nekik, de a
szétszabdalt erdők nehezítik a terjedésüket. A környéken azonban több helyen is élnek, néha átcsatangolnak magyar területre is, akár egy tucat is élhet belőlük a magyar erdőkben, de még a farkasspecialisták elől is el tudnak bújni, ha akarnak.
Közel száz év után először láttak farkast Hollandiában, és Európa más részein is azt tapasztalják, hogy ez az alkalmazkodóképes ragadozó visszatért és hódít. Észak-Spanyolország és Portugália sűrűn lakott területein több mint háromezer farkas él, az olasz farkasok pedig Dél-Franciaország felé terjeszkednek. "Újból benépesítették a korábbi elterjedési területeiket, és szinte észrevétlenül élnek a lakott területeken" - mondta a New Scientistnek Claudio Sillero, az oxfordi egyetem konzervációbiológusa. A skótok a visszatelepítésen gondolkoznak (itt ugyanis az 1700-as évek óta nincsenek farkasok), míg a világ másik felén, az Egyesült Államokban annyira elszaporodtak a betelepített farkasok, hogy már vadásszák őket.
Nincsenek pontos adatok a magyar farkasokról
Egykor Magyarországon is élt szürke farkas, ám a 2. világháború után eltűnt, és csak az 1980-as években jelent meg újra az Északi-Középhegységben és a Kiskunság déli részén. Hogy pontosan hány farkas él ma Magyarországon, azt senki nem tudja.
"Reálisan nézve tíznél nem több" - mondta az [origo]-nak Szemethy László, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének vadbiológusa. Rejtőzködő életmódjuk miatt nagyon nehéz megtalálni őket, és jelenleg csak a nemzeti parkok (Duna-Ipoly, Bükki, Aggteleki) egyes munkatársai keresik a nyomaikat. A vadásztársaságoktól is gyűjtenek információkat, de ezek a felmérések csak az előfordulás észlelésére alkalmasak, létszámbecslésre nem, mondta Szemethy.
"Nem tud stabilizálódni, csak hébe-hóba megjelenik" - mondta a vadbiológus. "A farkas jól alkalmazkodó állat, és ha jól érzi magát, akkor szaporodik" - tette hozzá. Erre utalnak az amerikai megfigyelések, ahol a Yellowstone Nemzeti Parkba betelepített farkasok úgy elszaporodtak, hogy már kijárnak a park határain túlra, és a környező államokban ismét engedélyezték a vadászatukat. Az Európai Unióban a szürke farkas védett faj, így nem vadászható (a magyar besorolás szerint fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint).
Megszűntek az átjárók
A farkasok magyarországi elterjedésének valószínűleg nem az eltartóképesség szab határt, mert táplálék van bőven. Ehelyett az élőhelyek feldarabolódása lehet az oka annak, hogy a farkasok 30 év alatt sem tudtak megtelepedni a Kárpát-medencében. Az ökológiai folyosóknak nevezett, élőhelyeket összekötő átjáróknak (például erdősávok) fontos szerepük van a populációk közötti kapcsolat fenntartásában. A mezőgazdasági területek azonban felszabdalják az élőhelyeket, és megszüntetik ezeket a folyosókat. Ezért hiába élnek farkasok a Kárpátok nyúlványain, a Bihar-hegységben vagy a Délvidéken, ha nincsenek folyosók, nem tudnak átjönni Magyarországra.
A farkasok mozgásterülete több ezer hektártól néhány tízezer hektárig terjedhet, így az Aggteleki-karszt környékén élő példányok könnyedén átjárnak a határon. Annak megállapításához, hogy az észlelt állatok Szlovákiából átkóborolt példányok vagy épp magyarországi egyedek, jeladó nyakörvvel kellene őket ellátni. Szemethy elmondta, hogy egy néhány évvel ezelőtt folyt, uniós támogatással megvalósult program keretében szerettek volna farkasokat ilyen nyakörvvel ellátni, de nem tudtak állatot befogni.
Természetesebb erdők kellenének
Szemethy szerint nincs esély arra, hogy a farkasok az aranysakálokhoz hasonlóan elterjedjenek Magyarországon. A sakál nagyjából a farkassal egyszerre jelent meg az országban, és volt egy időszak, amikor csak elszórtan találtak példányokat. Majd egyszer csak berobbant, és ma már bárhol előbukkanhat, de főleg Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyékben gyakori. A hirtelen elterjedésnek sok oka lehet, a kutató szerint elképzelhető, hogy a sakál változott meg. Friss adatok szerint ugyanis a legnagyobb számban Bács-Kiskun déli részének erdeiben fordul elő, noha az aranysakál eredetileg nem erdei állat. A farkasnál ilyen változásokat nem tapasztalnak a kutatók, ezért csak akkor lehet esély a nagyobb számú megtelepedésre, ha természetesebbek lesznek az erdők - ehhez pedig természetszerű erdőgazdálkodásra és évtizedekre van szükség.
A farkasokra nagy veszélyt jelentenek a kóbor vagy önsétáltató kutyák, ugyanis számos fertőző betegséget és parazitát átadhatnak. A 2000-es években Magyarországon is találtak olyan fiatal farkasokat, amelyek szopornyica miatt hullottak el. Ráadásul a kutya kereszteződhet a farkassal, ami egyrészt veszélyezteti a faj genetikai tisztaságát, másrészt a hibridek sokkal kiszámíthatatlanabbul viselkednek, mondta Szemethy. "Vannak szakemberek, akik azt állítják, hogy a konfliktusok okozói leggyakrabban hibridek, amelyek félig kutyák, és ezért nem tartanak az embertől" - tette hozzá. Magyarországon ugyanakkor azon kívül, hogy időnként hallani kisebb, kölyök méretű lábnyomokról, nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy a farkasok szaporodnának.
Nem tudná visszafogni a szaporodó nagyvadat
A korábbi uniós program keretében a gödöllői kutatók az Északi-Középhegységben élő farkasok étrendjét is tanulmányozták, és a prédamaradványok, valamint az ürülékvizsgálat alapján megállapították, hogy elsősorban vadfajokat (vaddisznót, szarvasféléket) és rágcsálókat fogyasztanak. Európa jelentős részén a zsákmányolás a konfliktusforrás az emberek és a farkasok között, mert a farkas megtámadja az extenzíven tartott juhokat és szarvasmarhát. Magyarországon néhány évvel ezelőtt volt hasonlóra példa, de akkor egy erdőbe kóborolt állatot kaphatott el a farkas, és az ürülékvizsgálattal nem is sikerült igazolni a gazda állítását.
Magyarországon a nagyvadfajok (szarvas, vaddisznó) állománya folyamatosan gyarapodik, de Szemethy szerint a farkas nem tudná megállítani a növekedést. Ahhoz, hogy egy nagyragadozónak mérhető hatása legyen a környezetére, nagy sűrűségben kell jelen lennie. Lengyel kutatók vizsgálatai szerint például 7-8 nagyragadozó kellene 100 km2-re, hogy megállítsa a szarvasállomány növekedését. Ennek alapján pedig például a Börzsönyben több tucat farkasnak kellene élnie ahhoz, hogy kordában tartsa a szarvasokat. "Az állomány harminc év alatt nem volt képes felnőni egy stabil szintre, nemhogy olyanra, ami szabályozni tudná a nagyvadállományt. Nem mellékesen pedig egy ilyen helyzet olyan konfliktusokat okozna, amit a nagyközönség nem tudna tolerálni" - mondta a vadbiológus.
A magyar kutatók egy 2012-ben indult, Natura 2000-es területekre kiterjedő felmérésben szeretnék feléleszteni a farkasok terepi megfigyelését. A szakemberek genetikai vizsgálatokat is terveznek, ugyanis ma már a szőrből nemcsak az állat faját tudják meghatározni, hanem azt is, hogy melyik egyedről van szó. Ennek köszönhetően néhány év múlva talán már pontosabb adatok lesznek arról, hogy hány farkas él Magyarországon. Molnár Orsolya
Tények a farkasokról
A farkas vagy más néven szürke farkas (Canis lupus) a kutyafélék közé tartozó ragadozó, az északi féltekén széles körben elterjedt. Több alfaja is van, sokan annak tartják a kutyát is (Canis lupus familiaris), ám mások szerint a kutya önálló fajnak (Canis familiaris) számít.
A farkasok társas állatok, falkában élnek, melyet a szülőpár vezet. A nőstény általában 6 kölyköt ellik, ám az utódoknak kevesebb mint a fele éri meg a felnőttkort. Kétévesen válnak ivaréretté, ilyenkorra általában már elhagyják az eredeti falkájukat, hogy párt és territóriumot keressenek maguknak.
Csúcsragadozók, táplálkozási szokásaik változatosak, jellemzően a táplálékellátottságtól függenek. Egyaránt vadásznak egyénileg pockokra és nyulakra, valamint csoportosan nagyobb növényevő prédára, például különböző szarvasfélékre. A nem megfelelően őrzött szarvasmarhák és juhok könnyű zsákmányt jelentenek számukra. Természetes ellenségük nincs.
