Kihalhat az észak-amerikai rozsomák (Index)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2013. 02. 03. - A klímaváltozásokkal járó felmelegedés miatt hamarosan a veszélyeztetett fajok listájára kerülhet a tundrák kis testű ragadozója, a medvéknek is nekiugró rozsomák, írja Wyoming News. A menyétfélék közé tartozó torkosborznak ugyanis lételeme a nagy hó: a bőrhártyás mancsaival jóval mozgékonyabb a havas terepen az áldozatainál (fajdok, havasi nyulak, sőt, rókák, hiúzok és rénszarvasborjúk), akik enyhébb időben amúgy elfutnának előle.
Az Egyesült Államok Halászati és Vadászati Hivatala, a U.S. Fish and Wildlife Service pénteken jelentette be: indítványozni fogják a Természetvédelmi Világszövetségnél a rozsomákok felvételét a kihalással fenyegetett fajok vörös listájának veszélyeztetett kategóriájába. Jelenleg ezek az állatok a nem fenyegetett fajok között szerepelnek. A szervezet már 2010-ben is jelölte a rozsomákokat a listára, ám akkor még nem kerülhettek fel oda. Idén viszont a Természetvédelmi Világszövetség végleges döntést ígért az ügyben.
Shawn Sartorius, a Halászati és Vadászati Hivatal biológusa szerint ugyanis a rozsomákokat ugyanúgy veszélyezteti az éghajlatváltozás és a felmelegedés, ahogy a jegesmedvéket a sarkvidéki területek csökkenése. A kis medvékre emlékeztető, harminckilós rozsomákoknak nagyon fontos a mély hó és a fagyos idő. A hótakaró álcázza a sziklás talajba vált odúikat, a hidegben pedig könnyebb elkapniuk a téli álmot alvó állatokat, mivel nekik nincs szükségük effajta pihenésre.
Míg Kanadában ma is több tízezer rozsomák szaladgál a tundrán, Alaszkában, Montanában, Idahóban és Wyomingban csak kisebb kolóniák élnek az emberlakta településektől távoli hegyvidékeken. A rozsomákok vadászata és csapdába ejtése a 70-es évek óta tilos a legtöbb észak-amerikai tagállamban, ma már csak Montanában engedélyezett a befogásuk. Sartorius szerint jelenleg nagyjából 250-300 rozsomák élhet az Egyesült államok északi részén. Az állomány az 1930-as években jelentősen megcsappant az esztelen vadászat és mérgezés miatt, szerencsére az 50-es években több kisebb kolónia is délre költözött a kanadai területekről (sőt, még Kaliforniában is él három rozsomák az ottani nemzeti parkban).
A vadhatóságok csak a 2000-es évek óta tartják nyilván hivatalosan az amerikai rozsomákok egyedszámát. Bob Oakleaf, a Wyoming Game and Fish Department munkatársa szerint ma már kevesebb, mint 30 rozsomák él Wyoming területén. Épp ezért a Halászati és Vadászati Hivatal jelenleg azt tervezi, hogy rozsomák kolóniákat telepítenek Wyoming déli megyéitől, Albanytól és Carbontól délre, Colorado állam északi hegyvidékeire. Emellett természetesen minden lehetséges módon fel akarják hívni a figyelmet az amerikai rozsomákok alacsony egyedszámára és az élőhelyük megóvásának fontosságára.
Rozsomákok és farkasok a popkultúrában
A hófödte hegyek medvét és a farkast is megtámadó, kicsi és agresszív ragadozója számos alkotót megihletett a szórakoztatóiparban. A popkultúra leghíresebb rozsomákja egyértelműen a Marvel képregénykiadó kanadai szuperhőse, az alacsony, szőrös, és folyamatosan morgolódó Wolverine, aki a törhetetetlen adamantium karmai és gyors öngyógyító képessége miatt a nálánál százszor erősebb ellenfeleknek is bátran nekiugrik. Rozsomákot sajnos itthon rendszeresen Farkasnak fordítják a szuperhősfilmek forgalmazói: a hivatalos indoklás szerint azért, mert egy szőrös és harcias szereplőre jobban illik ez a név, mint a Torkosborz.



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.