2013. február 8. - Visszatérnek az őshonos nagyvadak Magyarországra - Rémtörténeteknek köszönheti a farkas a rossz hírét Barnamedve borzolja a kedélyeket Balassagyarmat környékén. A Szlovákiából jött vadállattól nem kell tartani, ha betartjuk a szükséges szabályokat - állítják a szakemberek. Nem ez az első eset, hogy medve csatangolt át a határon, de jönnek farkasok és hiúzok is.
VADAK - Kukákat borogat és a frászt hozza a kutyákra Szügy környékén egy Szlovákiából hazánkba tévedt barnamedve. Bár pánik nincs, érezhető, hogy az emberek nem bánnák, ha hazatérne a csúcsragadozó.
- Mi már három hete hallottunk róla - mondja Balázs Ibolya, a helyi presszó vezetője.
- Ha megjelenik a presszó előtt, bezárkózom, és telefonon riasztom a vadásztársaságot.
- Ha szembejönne, megpróbálnék vele lepacsizni - vicceli el a kérdést Balla Zoltán. - Ha nem hajlandó rá, akkor mélyen a szemébe nézek, és remélem, kettőnk közöl ő lesz az, aki jobban megijed. - Aztán komolyra fordítja a szót. - Puskát nem veszek a kezembe, sajnálnám lelőni, de figyelmeztettem az ismerősöket, hogy legyenek óvatosak.
A közeli Kincsespuszta kis házai az erdőben állnak. Az itt lakók is hallottak a medvéről. Tóth Tiborné félti az unokáit. - Sokat sétálunk az erdőben
a kicsikkel is. Elég ijesztő lenne, ha belebotlanánk a medvébe.
Ezért most egy darabig hanyagoljuk az erdőjárást, és maradunk a jó meleg házban.
A gyerekeket kocsival viszik-hozzák a szülők. Reméljük, az iskolát elkerüli a medve.
Szandai Szabolcs két gyereket nevel Kincsespusztán.
- Télen is rendszeresen járjuk az erdőt a gyerekekkel. Remélem, nem botlunk bele a medvébe, mert menekülni nem célszerű, úgyis elkap, ha akar. Abban bízunk, hogy ő jobban fél tőlünk, mint mi tőle. A medvéről szóló híradásoknak Nagy Zoltán, a magyarnándori székhelyű Nagyvad Hunting vadászatszervező iroda tulajdonosa által készített fotó ad nyomatékot.
- A nyomból ítélve 70-120 kilós, két-három éves lehet a fiatal medve. A Felvidéken jobban elszaporodtak ezek a bundás ragadozók, mint amennyit
el tud tartani a terület, ezért gyakrabban felbukkanhatnak a környékünkön - vélekedik Zoltán. Azt tanácsolja: ha medvével találkozunk, érdemes hangoskodni, minél nagyobbnak kinézni (például felemelni valami csomagot magasra), és akkor az állat továbbáll. - Támadástól lehet tartani, ha harminc méternél közelebb ér, akkor kezet a tarkóra téve le kell feküdni a földre - figyelmeztet. Major Tamás fővadász azt mondja, ők csak szemlélni fogják a barnamedvét.
Valószínű, hogy a téli vaddisznóhajtástól felébredt állat tévedt át Felvidékről a mi területünkre. Mivel én még soha nem láttam korábban medvét, a nyom hitelesítésére Nagy Zoltán kollégámat kértem. Örülök a medve felbukkanásának, mert ezzel az állatvilág változatosabbá válik. Meglőni semmiképpen nem szabad, mert nálunk tilalom van rá. Kértük az embereket, ne tegyenek ki a kukába ételt, mert odavonzza az éhes állatot.
Az Aggteleki Nemzeti Park zoológiái szakreferense, Szabó Ádám szerint tévhitek tartják rettegésben az embert.
- A barnamedve, a farkas és a hiúz is őshonos itt, csak kipusztultak, majd a nyolcvanas évek közepétől újra megjelentek. Az aggteleki karszton él egy farkascsalád, és tíz-húsz hiúz. Medvét legutóbb ősszel láttam mifelénk - mondja a szakember. Hozzáteszi: medve egyre gyakrabban jelenik meg, többnyire egyedül, de előfordult már anyaállat is a bocsával.
Ne gyűlöljük, inkább tisztelettel szemléljük ezeket az állatokat! A farkas kifejezetten intelligens, családi kötelékben él, s remekül szabályozza a környezete élővilágát, bár a vér-farkasos rémtörténetek sokat rontottak a megítélésén. Holott a farkas és a medve is totemállat volt, őseink tisztelettel tekintettek rájuk. Tévhit, hogy a farkas emberre támad, ilyet legfeljebb akkor tesz, ha veszélyben érzi a kicsinyeit, akár a hiúz és a medve - magyarázza a szakember. Hanga Zoltán, a fővárost állatkert szóvivője megerősíti: sok a tévhit.
- A westernregények és -filmek medvetámadásai izgalmasak, de ne feledjük: azok az emberek vadásztak a medvére. Az ember lakta területektől úgy lehet távol tartant, hogy az ott élők nem dobnak ki szagló élelmiszert, mert az nagy távolságról is odavonzhatja az állatot - tanácsolja Hanga Zoltán. Balajti Péter-Huszti Zoltán
Balázs nyelve megbotlott
A barnamedvén köszörülte a nyelvét Sebestyén Balázs a Morning Show-ban, amikor azt találta mondani: Romániából érkezhetett a mackó. Megkérdeztük a műsorvezetőt, vajon elmulasztotta-e a földrajzórát az iskolában, de lapunknak nem nyilatkozott. Más forrásból aztán megtudtuk: poénnak szánta a „tévedést", mivel az országban bárhol bármilyen furcsa állat feltűnik, egy gyulai szakértőt hívnak fel, aki viccesen rávágja: csakis Romániából érkezhetett a vad.
Adja meg magát!
Mit tegyünk, ha összetalálkozunk egy ilyen csúcsragadozóval? - kérdeztük Szabó Ádám zoológiai szakreferenst.
Ha még nem pillantott meg, akkor nagy ívben kerüljük el a területét! Ne szaladjunk el előle, mert utánunk ered, és ő a gyorsabb. Semmiképp ne provokáljuk! Ha észrevett, kerüljük a szemkontaktust! Ne fordítsunk hátat, lassan hátráljunk! Tegyük a kezünket a hátunk mögé vagy a tarkónkra!
Nem mind nagyvad, ami annak rémlik
Fekete párducot láttak a Hortobágyon néhány éve, ám hiába akadt több szemtanú is, sem az állatra, sem annak nyomára nem bukkantak. Egy hatéves kislány által látott „mecseki tigris" is sokakat izgalomban tartott 2004-ben, ám hiába próbáltak előcsalogatni a kommandósok, még a disznóvér is hidegen hagyta. Soha nem került elő, és a szakemberek amondók, soha nem is volt ott.
