2013. április 5. – A gyurgyalag Az év madara, védett állatokat és
növényeket bemutató sorozatunk emblémája lett. Nyári madár, rövid ideig
van csak hazánkban, de azalatt a rövid idő alatt minden megtörténik
vele, ami ember és természet viszonyában ma megtörténhet.
Hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb, legszebb madara a gyurgyalag. Nemcsak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra érkezik hozzánk. Április végén, május elején jön, de október elejére már el is hagyja a Kárpát-medencét.
- A természetvédelem bonyolultságát lehet bemutatni a gyurgyalag által, hiszen ütközőzónában van, mert gond van a fészkelőhelyével, a táplálkozásával is: mindkettő emberi érdekeket sérthet - magyarázza dr. Gyurácz József, a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja, a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke. Miért van ütközőzónában?
A gyönyörű madár függőleges partfalba vájt üregben fészkel. A kotlási idő 20-22 nap, a fiókák körülbelül 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. - A fajt veszélyeztető tényezők legtöbbje a költéshez kapcsolódik, fészkeit gyakran barbár módon szándékosan, vagy szándék nélkül, hanyagságból, nemtörődömségből megsemmisítik - hallom dr. Gyurácz Józseftől.
El is magyarázza.
A gyurgyalag függőleges lösz-, vagy homokfalban alakítja ki a fészkét. Ez lehet homok- vagy kavicsbányában, de akár házépítés alapozásánál kialakult földfalban is. A bányáknál anyagnyerési céllal lefejtik a falat, ahol fészkelnek. Jogszabály írja elő: ha befejeződik a bányászat, kötelező a rekultiváció, a rézsűsítés. Ezzel megszüntetik a madár élőhelyét, fészkelési lehetőségét. Mind gyakrabban fordul elő az is, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal, netán hígtrágyával töltik fel, ezzel semmisítik meg a madár élőhelyet.
Szándékosan pusztítja a gyurgyalagot több méhész. Méhészmadárnak is hívják, mert hártyásszárnyú rovarokkal, köztük házi méhekkel is táplálkozik. A méhészek közül ezért néhányan felkutatják és eltömik a fészkeik bejárati nyílását, gyakran éppen akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak, így fiókáikkal együtt ott pusztulnak. Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár a gyurgyalag, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Ez nem riaszt el sok embert a pusztításától. Orvvadászt sem, pedig bűncselekményt követnek el, ha a gyurgyalagot lelövik. Lévén egyik legszínpompásabb madarunk, ezért zugpreparátorok szívesen kitömik, és falra akasztott dísz lesz belőle. Azon túl, hogy fokozottan védett madár - elpusztításáért akár milliós büntetést is kiszabhatnak -, mit tehetnénk a gyurgyalagért, megvédéséért?
A szakember elmondásából kiderül: az emberek nagy része nem gonoszságból árt a madárnak. A fészkelőhelyéül szolgáló partfal megsemmsítése többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből.
Amikor homokbányákban anyagnyerési céllal lefejtik a falat, azt szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Először is tehát: óvni, védeni kell(ene) a madár élőhelyét. Táplálkozásáról érdemes tudni a méhészeknek - ezt dr. Gyurácz József ki is hangsúlyozza -: étlapján a darazsak, lepkék, szitakötők mellett szerepel ugyan a házi méh is, de nem akkora arányban, mint ahogyan azt sokan képzelik. Sajnos a méhészek az 1980-90-es évekig komoly kártevőnek tekintették a gyurgyalagokat.
Azonban tudományos vizsgálatok alapján megállapítható: a házi méh csak kis részét teszi ki a táplálékának, aránya meg sem közelíti a közhiedelem szerinti mértéket. A védett állatok és növények sorozatunk indító szakmai fórumán szó volt a mezőgazdaságban használt vegyszerek, módszerek, különösen az úgynevezett kontakt hatású rovarölőszerekkel történő permetezések hatásáról. Ezek a repülő rovarokra jelentős veszélyt jelentenek (beleértve a házi méheket is). A méhészekkel, környezet- és természetvédőkkel közös fellépés szükséges a legveszélyesebb szerek feltárásához, használatuk további szigorításának kezdeményezéséhez.
Ebben is partnerek leszünk sorozatunkban. Védeni akarjuk a biológiai sokféleséget, hiszen a természet így, ilyen sokszínűen szép és életképes.
Miért lett az idei évnek a madara?
A Magyar Madártani Egyesület javaslatára 1979-ben már volt "Az év madara" a gyurgyalag, ez a színpompás és gurgulázó hangot kiadó madár. 1997-ben indították el védelmi programját. A gyurgyalag állománya az 1997 óta végzett felmérések adatai alapján 20-30 ezer pár közé tehető, egyes helyeken stabil, máshol mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Régebben az állományt jelentősen kisebbre, csak néhány ezer párra becsülték, de jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei. Ma az állomány legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ. A természetvédők a mérsékelten csökkenő tendenciát szeretnék megállítani. Ez a legfőbb cél megismertetésével. Némethy Mária
