2013. június 07. - Zalaegerszeg - Az ember által korábbi élőhelyükről
kiszorított vadak most már az emberek lakta vidékekre merészkednek be.
A következmény: lerágott fák, kitúrt termények, kár és bosszúság.
Nemrég számoltunk be arról, hogy Zalaegerszeg mellett, a csácsi-hegyi gazdák kertjeiben mindennapos vendégekké lettek a vaddisznók, őzek, rókák. Bár születhetett volna az írás több városkörnyéki hegyhátról, mert máshol is rendre felbukkannak az állatok. A cikkben említett területet szerdán járták végig a szakemberek és a károsultak.
- Bár úgy érzem, nekünk is címezték a kérdést, ki tehet a vadak megjelenéséért, ebben nem vagyunk felelősek, mert az idevezető folyamatokra nincs befolyásunk - fogalmazott Kozma Péter, a területen vadászati jogot gyakorló Zalavölgye Vadásztársaság elnöke. - Hétezer hektárnál több tartozik hozzánk, főleg a várostól északra, és ebben belterületek is vannak. Ezért 5800 hektár az, ahol vadászni lehet, ám a vadak nemcsak itt élnek, felbukkannak a zártkertekben, ahol viszont tilos lőni rájuk. Évi 20 millió forintos költségvetésünkből hatmilliót fizetünk ki vadkárra - árulta el.
Az elnök elmondta: a vadak mozgását leginkább az határozza meg, hogy folyamatosan szűkül az élőhelyük. Elegendő arra gondolni, hogy a 76-os elkerülő út kialakításával, az ipari park megépültével, a volt lőtér mezőgazdasági művelésbe vonásával jelentős területekről kiszorultak. Emellett viszont a városhoz közeli zártkertek gondozásával sokan felhagytak vagy épp az eredeti művelési ágtól eltérve akácot telepítettek. Az így kialakuló bokros, ligetes parlagterületek, egybefüggő zöld folyósok paradicsomi állapotokat teremtenek a vadak számára, magyarázta.
- Az igaz, hogy a vad okozta kár megtérítésére a vadászatra jogosult kötelezhető, de a megelőzésben a kertek tulajdonosainak is lenne felelősségük - fogalmazta meg.
Hasonló szellemben nyilatkozott Lázár Attila is, a megyei kormányhivatal vadászati, halászati osztályvezetője.
- Ez esetben valószínűleg nem a bírósági perekben szokásos 95 százalékos kártérítésre köteleznék a társaságot, hiszen itt nem lehet vadászni - magyarázta. - Ezért szerintem fele-fele alapon oszlik meg a kár, mert a tulajdonosoknak is van a megelőzésben kötelezettségük. Tehát először meg kell próbálni kiszoktatni innen a vadakat, a gazdák meg kerítéssel, villanypásztorral védjék meg a területüket. Ez mindkét fél érdeke. Mi pedig az állomány szabályozásához olyan keretet állapítunk meg a vadásztársaság számára, amivel elérhetik a csökkenést. Kényes feladat, mert van, akit a vadak zavarnak, s van, aki az ellen tiltakozik, hogy kilövik őket - mondta. - A jelenség egyébként általánosnak mondható - fogalmazott a panasszal kapcsolatban Lázár Attila. - Zala megye ráadásul speciális helyzetben van, sok a zártkert és az elhagyott részeken megjelennek a vaddisznók, rókák, őzek, aztán persze bemennek a művelt részekre is - foglalta össze.
- Szerencsére találni olyan helyet, ahol biztonságosan kilőhető a vad. Mi megtesszük az előkészületeket, innen már csak idő kérdése, hogy mikor kerülnek puskacső elé - mondta a dimbes-dombos terület szűk órányi bejárása után Kovács Ferenc, a Zalavölgye hivatásos vadásza, aki kollégáival jött felmérni a terepet.
- Napokon belül felállítunk két magaslest és két szórót - közölte a megbeszélés végén Gross Róbert, aki kétezer hektár vadászati jogát vette bérbe a társaságtól. - Az állatok rövid időn belül ideszoknak és elkezdődhet a ritkításuk - tett ígéretet.
A bejárás eredményeként egyezség született: a vadászok ígéretére tekintettel a kerttulajdonosok nem kérik eddigi káruk megtérítését. Remélve, hogy a puskás beavatkozás eléri célját. Arany Gábor
