2014. november 12. - Nem ismerjük az állatok számát
Domokos Csaba biológus több kérdéskörre bontotta mondanivalóját. A medvék számáról, elszaporodásukról, az élőhelyek eltartóképességéről, a probléma lehetséges megoldásairól, sajtóban való megjelenítéséről is beszélt.
Kijelentette: nem ismert a Romániában élő medvék száma helyi, megyei, régiós és országos szinten sem. 2011-ben az állományt 5630–6380 egyedre becsülték, de ez nem tükrözi a valóságot. A számlálást a medvenyomok felmérése alapján végzik a vadászterületek kezelői, de ez nem adhat pontos eredményt. A hivatalos adatok semmit nem érnek tehát. Úgy számolnak, hogy egy nőstény medve 50 négyzetkilométernyi területen mozog, a hím szükséglete 150–200 négyzetkilométer. Ezzel szemben a rádióadós nyakörvvel való követés kimutatta, hogy egy vad akár 1800 négyzetkilométeres területen is mozoghat – világított rá.
Az őszi időszakra jellemző medveinvázióról szólva Juhász Ágota biológus elmondta: az állatoknak fel kell készülniük a tél átvészelésére, majd a februárban bekövetkező ellésre, a bocsok nevelésére. Ezért sok táplálékra van szükségük, ezt pedig emberközeli helyeken kaphatják meg. Az idén nem termett a tölgy- és bükkfa, ez is a mezők szélére kényszerítette őket – magyarázta.
Domokos szerint azt sem lehet bizonyítani, hogy a medvék száma meghaladta a területek eltartóképességét. A nyakörves állatok mozgásának megfigyelése során nyilvánvalóvá vált: az optimálisnak hitt és az azon kívüli területeken is jól megvannak. Alapos kutatásokra lenne szükség, hogy meg lehessen állapítani, ténylegesen mire van szüksége egy medvének – hangzott el.
A vadászattal is baj van
Domokos a vadásztársaságok szerepére is kitért: szerinte érdekük túlértékelni a medveállományt, így évente több egyedet lőhetnek ki, nagyobb lesz a bevételük. Ugyanakkor nem jelentik a természetes elhullást – általában a bocsok fele nem éri meg az egyéves kort –, a balesetből, orvvadászatból származó halált, ezzel csökkenne a kilőhető egyedek száma. A medve védett faj, de vadászható az általa okozott károk korlátozása okán.
Ezzel szemben a vadászok nem mindig azt lövik ki, amelyik ténylegesen kárt okoz, hanem inkább az érmes trófeának számító egyedeket. A nagy állatok populáció-szabályozó szereppel bírnak, ha a kisebbek maradnak életben, egyfajta genetikai visszaesés is bekövetkezhet – hangoztatta.
Az előadás alapján a medvekérdés lehetséges megoldásai között szerepelt: a kártérítési rendszer működőképessé tétele, hatékony kármegelőzési módszerek alkalmazása, valós tudományos ismeretek gyűjtése, kiegészítése, közzététele, a lakosság valós tényeken alapuló tájékoztatása, nevelése. A főbb veszélyeztető tényezők közé sorolták a megfelelő élőhelyek megfogyatkozását, feldarabolódását, leromlását, a tudományos ismeretek hiányát, az alacsony szintű társadalmi elfogadottságot.
A vadászok nézőpontja
A hétfői megbeszélést követően a vadászok véleményére is kíváncsiak voltunk. Kis Attila, a Katrosa Vadászegyesület vezetője leszögezte: nem igaz, hogy csak trófeás vadakat lőnek ki. Volt példa rá, hogy egyetlen este 43 medvét számoltak meg a Csernáton és Ikafalva közötti mezőkön. Miként lehet megállapítani, hogy ezek közül melyik okozott kárt, melyiket kellene ezen az alapon kilőni? – tette fel a kérdést.
A létszám felmérésével kapcsolatosan azt mondta: március-áprilisban számolják össze az állatokat. Ekkor csak az egyedül élők mozognak, a bocsos anyamedvék májusban indulnak el. Már ez is hibás számlálást eredményez. Ha feljegyezzük 15 állat nyomát, jön a környezetvédő, s azt mondja, valójában kettő él az adott területen, a többit már felmérték Hargita vagy Brassó megyében. Egy évben egyszer jönnek ki terepre, de amit ők mondanak, azt továbbítják – magyarázta a hivatásos vadász. Azt is részletezte: nem csak a meglőtt medvéket jelentik a hivatalos szervekhez, az esetleges elhullásokról ugyanígy tájékoztatnak. A törvény erre kötelezi a vadászokat, nem lehet kitérni előle – szögezte le. Azzal maga is egyetértett, hogy az ember szorítja ki természetes élőhelyükről az erdő lakóit.
A villanypásztor a leghatásosabb
Az előadáson elhangzott az is: a villanypásztor hathatós védelmet nyújt a károk ellen, ehhez azonban megfelelően kell felszerelni. Biztosítani kell a folyamatos áramellátást, meg kell szüntetni az esetleges földelési pontokat. Ajánlott több rend kábelt felvinni a kerítésekre, ezek közül az egyik lehet áramvezető szalag is, ami könnyen észrevehetővé teszi a villanypásztort.
Domokos elmondta: tapasztalata szerint a medvék tartózkodnak a villanypásztortól, megjegyzik, ha egyszer már kaptak áramütést.
Kis Gusztáv zágoni gazda megkeresésünkre elmondta, ők 2,5 hektár kukoricást védtek meg hatékonyan villanypásztor segítségével. Házi készítésű készülékkel dolgoztak, két kilométernyi huzalt feszítettek ki 50 centiméter magasságban. Az egész befektetés nem haladta meg az ötszáz lejt. Az akkumulátort egy autóba szerelték be, a jármű ott állomásozott a kukoricatábla mellett. Egy medve a Dacia tetejére is felmászott, hogy onnan ugorjon a kukoricásba, keresztül a villanypásztoron, de ez így sem sikerült neki – mesélte élményét a gazda.
A minisztérium is közbelép
A civil szervezetek mellett kormányzati körökben is tudatosult, hogy valamit tenni kellene a barnamedve-állomány megfelelő rendezése érdekében. A környezetvédelmi minisztérium intézkedéscsomagot dolgozott ki, mely javíthatja az ország barnamedve-állományának helyzetét. Az új elképzeléssel csökkenteni kívánják a vaddal kapcsolatos balesetek számát, ugyanakkor a faj megmaradását is szem előtt tartják.
November 24-e és december 4-e között a minisztérium szakemberei – élükön Korodi Attila tárcavezetővel és Anne Juganaru államtitkárral – 17 megyében, többek között Háromszéken mutatják be az új intézkedéscsomagot. A bemutatókra közhivatalok, önkormányzatok képviselőit, a vadászterületek adminisztrátorait, civil szervezeteket, tanintézmények megbízottjait, szakértőket várnak. A tervezetet a közmeghallgatás után az esetleges módosító javaslatok, ajánlások figyelembevételével véglegesítik. Bokor Gábor