Az emberekhez hasonlóan "vigasztalják" egymást a fiatal emberszabású majmok (MTI)

London, 2013. október 15. - A "szociálisan érzékenyebb" fiatal bonobók (emberszabású majomfaj - Pan paniscus) hajlamosabbak arra, hogy átöleljék és megnyugtassák a felzaklatott állapotban lévő kortársaikat - derült ki egy új tanulmányból, amely az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) látott napvilágot. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyik természetvédelmi területén vizsgálódó kutatók szerint azok a bonobók is hajlamosabbak voltak társaik vigasztalására, amelyek gyorsan talpra álltak egy-egy kellemetlen incidenst, például harcot követően. Mindez a gyerekek bevonásával készített hasonló tanulmányok eredményeit tükrözi és azt sugallja, hogy a bonobók hozzájuk hasonló módon kezelik az érzelmeiket.
    A kutatók által készített felvételeken látszik, ahogy az "érzelmileg kifinomult" fiatal majmok kortársaik vigasztalására - átölelésére - sietnek, ha azok visítanak, miután támadás érte őket. A bonobókat jó ideje "empatikus emberszabású majmokként" tartják számon. Korábbi tanulmányok már dokumentálták az állatok egymás érzelmi megnyilvánulásaira adott reakcióit.
    Az atlantai Emory Egyetem kampuszán működő Yerkes Nemzeti Emlőskutató Központ munkatársaként dolgozó Frans de Waal szerint az új eredmények azt mutatják, hogy a majmok vigasztaló képessége is ennek az empátiának a részét képezi - adta hírül a BBC News.
    Az Emory Egyetemen dolgozó Zanna Claynek, a tanulmány vezető kutatójának magyarázata szerint a kongói rezervátum természetes közeget biztosított az állatok érzelmi megnyilvánulásainak tanulmányozására, mivel az ott élő elárvult bonobók viselkedése jelentősen eltért az anyjuk által nevelt társaikétól. A védett övezetben élő bonobók nagy része a bozóthús-kereskedelem miatt maradt árván, vadászok szakították el őket anyjuktól fiatal korukban.
    Ezeket a kölyköket kezdetben emberek gondozzák, majd a több évnyi rehabilitációt követően erdősített területre kerülnek, hogy csatlakozzanak egy csoporthoz. Az állatok megfigyelése során Clay arra a megállapításra jutott, hogy a rehabilitált árvák sokkal nehezebben kezelik az érzelmeiket. 
    Egy-egy összecsapást követően ezek az árvák "nagyon zaklatottak lesznek és percekig visítanak", míg az anyjuk által nevelt fiatal példányok pár másodperc alatt túlteszik magukat a történteken - mondta a szakember. Az eredmények azt mutatják, hogy az ember legközelebbi rokonaiként számon tartott bonobók az emberekhez hasonló módon fejleszthetik szociális és érzelmi képességeiket, illetve hasonlóan birkózhatnak meg az őket körülvevő érzelmi kihívásokkal.