2013. december 4. - Majdnem átkóborolt egy medve Szerbiából kedden este, de a járőrök megijesztették, és inkább visszament.
Bár a közelben nincsenek hegyek, és a határőrök soha nem láttak még medvét ezen a határszakaszon, az Indexnek nyilatkozó szakember szerint nem lehetetlen, hogy étel után kutatva akár több száz kilométerre is elkóboroljon egy-egy állat a hegyektől.
Kóborló medve
Így nevezte Kuli Bálint, a Veresegyházi Farkas- és Medveotthon igazgatója az olyan medvéket, akik akár egy-kétszáz kilométerre is eltávolodnak az eredeti élőhelyüktől, ha táplálék után kutatnak. A szakember szerint ha ritka is a medve jelenléte a magyar-szerb határ környékén, nem lehetetlen, hogy ez történt itt is. Ha az állatnak nem sikerült elég zsírtartalékot felhalmoznia a szervezetében a téli álomhoz, akkor folytatja a zsákmányszerzést. Ilyenkor még nem tudja előkészíteni a barlangját, kotorékát.
Kuli szerint sokszor előfordul, hogy az ilyen medvék - mivel a zsákmány megszerzése nagyobb energiába kerül, mint amit a zsákmány elfogyasztásával nyernek -, akár egész télen folytatják a táplálékkeresést, és nem tudnak téli álmot aludni. Ilyenkor tavaszra annyira legyengülnek, hogy akár el is pusztulhatnak. Kuli szerint a felvételen látható medvével azonban más a helyzet:
Az én véleményem szerint ez egy felnőtt medve, nem öreg, biztos, hogy nincs neki bocsa. Fiatal felnőtt. Ahogy látom, ez a terület cserjés, fás, bozótos rész, aminek vannak sűrűbb részei is. Még az is lehet, hogy már megvan a helye, barlangja, ahol a telet fogja átvészelni. Ennek a medvének van zsírtartaléka, a télen nem fog elpusztulni. Valószínűleg csak tett egy sétát, hogy amit talál még a hó előtt, lárvákat, hangyákat, megegye.
A lapunknak nyilatkozó határrendészeti tiszt egyébként elmondta, hogy a vadásztársaság embereitől úgy tudja: azon a területen, ahol a medvét megtalálták, előző nap egy elejtett szarvast zsigereltek ki. Minden bizonnyal a szarvas tetemének maradványaiból ment falatozni, majd le is feküdt.
Kuli szerint mivel a medve nem hagyományos értelemben vett ragadozó abból a szempontból, hogy lomha, nehezen rejtőzködik, így legtöbbször akkor van szerencséje, ha azon a területen más ragadozó állatok is vannak, akik elejtik zsákmányukat, a medve pedig el tudja azokat hajtani.
Az pedig egy legenda, hogy ilyenkor profi medvekereső csapatok indulnak a medve felkeresésére. „Normális esetben, ha nem éppen egy olyan területen jár az ember, ahol hatalmas populációban élnek medvék, nem is találkozik velük. Szaglásuk ugyanis a kutyákénál is százszor jobb, elkerülik az embereket. Kivéve, ha az éhség miatt nem kezdenek el lakott területen is zsákmányt, élelmet keresni” - mondta Kuli.
A medve a téli álmához leginkább a sziklás, fás részeket szereti, hiszen ott olyan a talaj, hogy biztonságban lehet, nem fog a csapadéktól beomlani a barlangja. Persze nem kizárt, hogy sík területen készítsen kotorékot, bár ilyenkor is cserjés, bokros, fás területet próbál magának választani. Kuli szerint egyébként normális esetben egy medvének december elejére már tudnia kell, hol fogja a téli álmát aludni.
