2014. február 26. - A szarvasok már nagyon várják a tavaszt, hiszen a téli hideg alaposan legyengíti a vadon élő állatokat.
Az illegális agancsgyűjtők azonban csak erre az időszakra várnak, és csatárláncban járva zavarják fel az állatokat, amelyek gyakran a végkimerülésig menekülnek előlük. Eközben elhullajtják, letörik fejdíszüket, amit a tolvajok a feketepiacon próbálnak eladni. A haszon reményében a drasztikus, állatkínzással felérő eszközöktől sem riadnak vissza.
Februárban elcsendesül az erdő, az állatok már az utódok tavaszi érkezésére készülnek, és ekkor zajlik a természet egyik legérdekesebb jelensége, a szarvasok agancsváltása is. A szarvasfélék sajátossága, hogy minden évben új agancsot növesztenek, majd kb. fél év múlva elhullatják azt. Az agancs, amely a 10–12 kilós súlyt is elérheti, a szarvasbika legszebb dísze, és egyben fegyvere a riválisok ellen. Az agancs naponta 2–2,5 centimétert nő, és 4–5 hónap alatt éri el végleges méretét. Az agancshullatás az időjárástól függően január végétől március végéig, április elejéig tart, és előbb az idősebb, később a fiatal egyedek szabadulnak meg fejdíszeiktől. A vadgazdálkodónak az elhullott agancs rengeteg információval szolgál, képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.
Ebben az időszakban járják az erdőt az úgynevezett „agancsozók” is. Az illegális agancsgyűjtők a talált agancsokat nem a vadgazdálkodónak adják át, hanem kilónkénti áron a feketepiacon értékesítik, a viszonteladók aztán továbbadják különböző díszek készítéséhez. Ez jogilag lopásnak, illetve orgazdaságnak minősül, hiszen a lehullott agancs a törvény szerint az adott területen vadászatra jogosult szervezetet, így a Budapest környéki erdők nagy részében a Pilisi Parkerdő Zrt.-t illeti meg.
Az erdőgazdaság anyagi káránál is súlyosabb következmény, hogy az agancsgyűjtők az állatokat a nappali pihenőhelyükön zavarják, űzik, ami miatt a tél végére legyengült vad gyakran megbetegszik és elpusztul. Fennáll a veszélye annak is, hogy a szarvas olyan irányba menekül, amerre egyébként nem menne, és így fennakadhat kerítéseken, kiszaladhat az országútra, lakott területre is, ahol súlyos közlekedési balesetet okozhat.
A Pilisi Parkerdő Zrt. turistaútjain ilyenkor télutón is nyugodtan lehet sétálni, kirándulni, de fontos, hogy a túrázók a kijelölt úton járjanak, és ne menjenek be a sűrűbe, ahol megzavarhatják a pihenő szarvasokat és egyéb vadon élő állatokat.