2014. március 5. - Természetkárosítással gyanúsít a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két vadőrt, akik a rendőrök szerint megmérgeztek két védett madarat - erről a nyomozóhatóság és a Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői számoltak be szerdai sajtótájékoztatójukon.
Bucsek Gábor, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója felidézte: tavaly szeptember 16-án találtak a tiszajenői vadásztársaság területén egy elhullott barna réti héját és egy parlagi sast, amelyek eszmei értéke egymillió forintra tehető.
Az ügy nyomozása során a múlt hét végén vonták eljárás alá a 42 éves tószegi és 29 éves szolnoki férfiakat. Bár tagadták a bűncselekmény elkövetését, Bucsek Gábor szerint a házkutatás során a bűncselekményre utaló tárgyakat találtak, illetve védett madarak kitömött tetemeire bukkantak.
Az MTI kérdésére a mérgezés okával kapcsolatban az igazgató annyit mondott: a gyanúsítottak erre nem adtak választ, egyelőre csak a nyomozók állítottak fel teóriákat, ezekről azonban bővebben nem beszélt.
Bucsek Gábor elmondta: ennek a bűncselekménytípusnak a felderítése és bizonyítása nagyon nehéz. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda környezeti bűnözés elleni alosztálya foglalkozik ezzel, együttműködve a vidékfejlesztési tárcával.
Az igazgató hozzátette: azt tapasztalták, hogy a magyarországi védett madarak elhullása idegmérgek kihelyezésével van összefüggésben. Bucsek Gábor szerint az ügyek jelentős részében az elkövetőket a mezőgazdasági gazdálkodók, a vadgazdálkodók és galambászok között kell keresni. A mezőgazdasági gazdálkodók a helytelen technológia miatt alkalmazott kártevőirtással okoznak mérgezést, a vadgazdálkodók a dúvadak gyérítésével, a galambászok pedig a saját madaraik védelmében.
Az igazgató arra figyelmeztetett, hogy ezek a mérgek állatról emberre kerülve - a tetem elfogyasztásával vagy akár az érintésével - súlyos betegséget, akár halált is okozhatnak.
Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a ragadozó madarakat fenyegető egyik legsúlyosabb veszélyt jelentik a sorozatos mérgezések, számuk az elmúlt 15 évben nagymértékben növekszik. Hozzátette: sikeres felderítés alig volt ezekben az esetekben, ezért reményét fejezte ki, hogy a minisztérium és a nyomozó iroda együttműködésével hatékonyabban tudnak fellépni.
A helyettes államtitkár szerint a madármérgezések társadalomra veszélyessége igen nagy, mert több bűncselekmény is megvalósulhat egyszerre: a természetkárosítás mellett sokszor állatkínzás, orvvadászat vagy méreggel való visszaélés is.
Elmondta: az elmúlt 13 évben 165 sas esett áldozatául mérgezésnek, emellett több mint ezer védett és fokozottan védett madár. Köztük kerecsensólyom is, amelyből a Kárpát-medencén kívül nagyon kevés példányt találni, és Magyarországon is mindössze 220-240 párt tartanak nyilván.
Példaként említette, hogy három olyan mérgezést is rögzítettek, amelyben szirti sas pusztult el, miközben mindössze négy-öt pár szirti sas él Magyarországon. 2000-től 69 mérgezésben pusztult el szirti sas, a populáció pedig mindössze 140-160 párból áll.
Hozzátette: 2012 januárjától a parlagi sas védelmében program indult, elsősorban uniós forrásból. Ebben a programban a mérgezéses esetek visszaszorítását célozzák, fészkeket őriznek, illetve - ahogy ebben a konkrét esetben is - méregkereső kutyát használnak, nyomkövetőket szerelnek a védett madarakra, a Hortobágyi Nemzeti Park területén parlagisas-látogatóközpontot létesítenek.