2014. április 19. - Miként lesz vádlott abból, aki csupán legelőt képzelt a cserjés helyébe?
Keleti lápi bagolylepkék feltételezett kiirtása miatt másfél milliárd forint kártérítést követel Gabnai Ernő kokadi gazdától a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség. A férfi engedély birtokában irtotta a cserjét saját földjén, ám a vád szerint az ágakon ott lehettek a fokozottan védett faj hernyói. De a lepke életmódját még senki sem kutatta, így a megállapítás csupán feltételezés.
A bírságot havi százezer forintjával számolva 1250 év alatt fizethetik ki a most 53 éves erdész leszármazottjai.
Korántsem vonzó jelenség a keleti lápi bagolylepke, aligha lenne mutatós példány kisiskolások bogárgyűjteményében. Szürkésbarna színű, inkább ijesztő', mint kellemes látvány. Jelentőségét az adja, hogy a jégkorszakból itt rekedt maradványfajról van szó - tudom meg Baranyi Tamás természetvédelmi szakjogásztól, aki Hajdú-Bihar megyében, a Nyírábránytól Létavértesig húzódó Kék-Kálló völgyében fedezte fel a keleti lápi bagolylepkét, és nem mellékesen itteni földtulajdonosként a „lepkeirtó" Gabnai Ernő erdész telekszomszédja.
Felsétálunk egy homokdombra, ahonnan az érintetlen természet fenséges látványa tárul elénk, lent lapos, vizes élőhelyekkel. Itt kanyarog a Kék-Kálló, az a természetes folyásból kialakított csatorna, amelyet az 1800-as évek végén szélesítettek a belvizek, nyírvizek lecsapolása érdekében.
Baranyi Tamás természetvédelmi jogot tanított a Debreceni Egyetemen. Diákéveitől kezdve a lápi bagolylepkét kutatta.
- Ez a lepkefaj Japánban, Koreában és Kelet-Oroszországban él, majd több ezer kilométeren nem lelhető fel, csak Ukrajnában s a Duna-deltában. 1930-ban a Kis-Balatonnál és a Bátorligeti-lápnál találtak belőle egyedeket, ám az ötvenes években kipusztultak. Ötven évig azt feltételeztük, hogy eltűnt Magyarországról. Én 2002-ben találtam példányait itt, a Kék-Kálló völgyében.
Baranyi Tamás személyes lámpázást végzett, ami azt jelenti, hogy éjszaka kifeszített fehér vászon elé higanygőzégőt tesznek, s a környék lepkéi odavetődnek.
- Majd leestünk a székről, amikor egy ilyen példány odarepült. Lefotóztam, begyűjtöttem egy bizonyító példányt, majd szakmai fórumokon publikáltam a történteket. Magaménak éreztem a lepkefaj jövőjét, s mindenféle kutatási jelentésekkel, tervekkel ostromoltam a Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP), de nem mutattak érdeklődést a ritka jégkorszaki maradványfaj iránt. Annak ellenére, hogy a táj nagy részét mezőgazdasági termelésbe fogták, a lápi mikroklímának köszönhetően megmaradhatott ez a faj.
Baranyi Tamás 2007-ben otthagyta a Debreceni Egyetem jogi karát. Más természetvédőkkel, egy debreceni szemsebésszel, egy gyógyszerésszel, a nemzeti park egykori igazgatóhelyettesével, valamint a debreceni botanikus kert egyik vezetőjével közösen megvásároltak a völgyben egy földterületet, hogy megmentsék a lepkefajt.
Leginkább elhagyatott legelőket, gyepet, cserjés területeket néztek ki maguknak. Nem kis munkával kiderítették, hogy kik a tulajdonosok. A legtöbbjük már meghalt, esetenként az örökösök is betöltötték kilencvenedik életévüket. Mindenki csodabogárként nézett Baranyi Tamásra, aki sokszor Budapestre vagy az ország távolabbi vidékeire utazott a póthagyatéki tárgyalásokra. Azt mondja, ha nem lenne jogász, bele sem kezdett volna. Ma már hetvenhektáros a területük, s hetente két-három napot tölt a „paradicsomban". Mint mondja, a terület Natura 2000 besorolású, amely után az Európai Unió földművelésügyi területalapú támogatást ad az érintetlen természet megőrzésére.
- Itt mindig legeltettek, kaszáltak. Ezeket a földeket most sem lehet magukra hagyni, mert eluralkodnának rajtuk az idegenhonos növények, mint a kései meggy, az amerikai kőris, az aranyvessző és a selyemkóró.
Nem ütköztek össze a vízüggyel, a vadászokkal, a földművelésügyi hivatallal. Mindenkivel együtt tudtak működni, csak a HNP-vel nem. Pedig Baranyi Tamás szerint annak inkább örülnie kellett volna, hogy akad egy elkötelezett civil szerveződés, amelyik tisztítja a területet. Baranyi Tamás hét éve jár ki rendszeresen a földjére, de még sohasem találkozott a nemzeti park természetvédelmi őrével.
Felbőg a terepjáró motorja, gyakran olyan úton haladunk, hogy attól tartok, fennakad az alváz. Feketére száradt óriási akácfák szegélyezik a földutat, amelyekbe belefúrtak és gyomirtót fecskendeztek. A fúrás helyén pirossal festett karikák - mindez a HNP területén. Azt is látni, hogy a park ugyanúgy irtja és szárzúzózza a cserjét, mint bárki más. Mint Baranyi Tamás vagy Gabnai Ernő.
Nincs telekhatár, már Baranyi Tamásék magánrezervátumában járunk, ahová bárki bemehet. Őshonos fekete és fehér nyárt telepítettek, karók támasztják a csemeték törzsét.
- Nagyon haragszik Gabnai Ernőre? - kérdezem a földtulajdonos jogásztól.
- Dehogyis! Ezt a paradicsomot akarta Ernő is. Cserjeirtást, szárzúzást, fakivágást végzett hetvenhektáros földjének öt hektárján. 2011 októberében bejelentette a téli szárzúzást, megkapta rá az engedélyt, a HNP azonban feljelentette a munka elvégzését követően, 2012 márciusában. Az idegenhonos fajokat tartalmazó cserjét irtani kell a mozaikos élőhely kialakítása érdekében, az unió is ezért ad támogatást a földekre.
A Kék-Kálló nemzeti parkos területén kis duzzasztógát. Kidőlt fatörzsön egyensúlyozunk át a túlpartra. A Natura 2000-res területen, a folyó egyik oldalán a vízügyi igazgatóság két és fél kilométer hosszan irtotta ki a cserjét mederoldali karbantartás címén, s azokon, bizony, nem volt egyetlen bagolylepkehernyó sem...
Kissé fáradtan érkezik a madárcsicsergéses tetthelyre a Debrecenben élő Gabnai Ernő. Hajnali fél ötkor indult Budapestre, hogy az MTV 1 vendége legyen néhány percre. Aztán a visszaút 270 kilométeré következett Kokadig.
- Az erdészeti hatóság kiadta az engedélyt, mert nem tudta, hogy védett faj telepedett meg a földemen. Bejelentésemet követően a HNP öt hónapig ki sem jött, miközben szerinte itt milliárdos értékek vannak. Bár az engedély a „szabad rendelkezésű erdő" fakivágására szólt, a fákat körülnövő fajtákat, az amerikai kőrist, az ostorfát vagy akár a galagonyát, vadrózsát is ki kell vágni, hogy itt egyszer legelő lehessen.
- Miként értesült róla, hogy óriási bűnt követett el?
- Tavaly nyáron a létavértesi rendőrségre idéztek be tanúként a kokadi fakivágások ügyében. Vittem az erdészeti igazgatóságtól kapott engedélyt s azt a dokumentumot, amely igazolta, hogy a kivágást jó előre bejelentettem a HNP-nél. A főhadnagy csodálkozva felvett egy jegyzőkönyvet, s lezártnak tekintve az ügyet megköszönte a megjelenést. Aztán az erdészeti igazgatóság jelezte, hogy a HNP feljelentett, de elutasították, hiszen adtak rá engedélyt. Később a debreceni környezetvédelmi hatóság hívott be egy beszélgetésre. Azt sérelmezték, hogy nem kaptak tájékoztatást a fakivágásról. Ezért először ötszázezer, majd egymillió-kétszázötvenezer forintra büntettek. Mivel nem fizettem, most kerül bírósági szakaszba az ügy.
Gabnai Ernő „civilben" erdőmérnök, aki az Erdészeti Tudományos Intézetnél volt kutató, országosan elismert nyárfa-specialista. Ennek ellenére korábban faültetés miatt volt néhány összetűzése a HNP-vel, amely a - környékbeli gazdálkodók által még sohasem látott - harismadárra hivatkozva hiúsította meg elképzeléseit. Mindezek miatt Gabnai Ernő már négyszer ajánlotta fel cserére hektárjait, de a nemzeti park nem élt a lehetőséggel.
Aztán jött a hideg zuhany, hogy az ügyészség a fokozottan védett lepke hernyóinak elpusztítása miatt 1,5 milliárd forintos károkozással vádolja. Állítólag egy e-mailben érkezett feljelentést követően államérdekre hivatkozva indult ellene per. Még öt év börtönt is kaphat. A védett rovar egyedei a magyar állam tulajdonát képezik, így az állam tulajdonának védelmében közérdekű ügyben lett vádlott. Februártól már három tárgyalása volt, sokáig meg volt győződve róla, hogy végzetes félreértésről lehet szó. Az egyik tárgyaláson meg is kérdezte a vádhatóság lepkeszakértőjétől, hogy megfelelő végzettség hiányában mégis mi alapján adhat szakvéleményt, mire a jogász férfi azt felelte: már hatéves kora óta szereti a lepkéket. Az is elhangzott a bíróságon, hogy a nemzeti parkoknak törvényi kötelezettségük az összes érdekelt hatóságot, így a Gabnainak engedélyt kiadó erdészeti hatóságot és a földtulajdonosokat is értesíteni arról, ha védett fajok vannak illetőségi területükön, illetve tulajdonukon. Ez az ő esetében elmaradt.
Gabnai Ernő a védőbeszédét írja álmatlan éjszakáin. Húsvét után, kedden lesz a következő tárgyalása, ha kell, elmegy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára is. Az erdész 300 erdőgazdálkodót szakirányít két megyében. Az internetet már nem figyeli. Elég volt két olyan kommentet találnia, amelyekben „rohadék lepkegyilkosnak", „bunkó parasztnak" nevezték. Ő csupán egy szép legelőt szeretett volna létrehozni, amely illik a környék élőhelyére, hiszen ha meghízik a földjén nyolc tehén, már az is haszon. 26 kecskéje van, és húsz szarvasmarhát akart vásárolni. Két gulyást foglalkoztatott volna, de ez a terve most meghiúsult.
Hajnalban a benzinkutas így fordult hozzá: „Nem magát láttam lepkékkel a tévében?"
- Ügyfelem állítólag tízmilliárdos kárt okozott, s az ügyészség mérsékelte másfél milliárd forintra a kártérítést. A tízmilliárdos károkozás pedig a kolontári vörösiszap-katasztrófához mérhető. Három tárgyaláson vagyunk túl. Egyelőre azt sem tudták bebizonyítani, hogy valóban ügyfelem területén élnek ezek a lepkék, tehát az áldozat is ismeretlen - szögezi le Zeke László debreceni ügyvéd.
Több évtizedes gyakorlata során sok extremitással találkozott a bíróságon, de azt mondja, ez az ügy a megalapozatlansága ellenére is nagyon fenyegető.
Egy Magyarországon élő emberrel szemben ugyanis az állam a legnagyobb hatalom, Gabnai Ernővel szemben pedig az állam érdekében jár el az ügyészség. Feltette a kérdést, vajon mennyit ártott a pakisztáni igazságszolgáltatásnak az a napokban kezdett eljárás, amelyet egy kilenc hónapos kisfiú ellen indítottak gyilkossági kísérlet miatt. És vajon mennyit árthat a magyar igazságszolgáltatásnak az az ügy, amelyben a szakértő nem szakértő, a hernyók jelenléte sem bizonyított a vádlott földjén, és akkora összegre perelik, amelyet nyöghetnek ükunokáinak unokái is. Az ügyvéd kiszámolta: havi százezer forintos, kamatmentes részletfizetés esetén 3264 májusában, gyereknapon járna le a kártérítés utolsó részlete.
Szerettem volna megkérdezni valakit a Hortobágyi Nemzeti Parktól, vajon rájuk is olyan előírások vonatkoznak-e a cserjések irtásánál, mint a gazdákra. Tettek-e feljelentést a vízügy ellen a fokozottan védett bagolylepke élőhelyén található cserjések 2,5 kilométer hosszan történt kiirtása ellen? Miért nem éltek Gabnai Ernő földcsere ajánlatával?
A társaság sajtószóvivője nem akart nyilatkozni a folyamatban lévő ügyről, helyette sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, amely szerint természetvédelmi őrük tavaly márciusban természetkárosításra utaló munkálatokat tapasztalt Gabnai Ernő területén, s úgy vélik, hogy a tulajdonosnak nem volt engedélye az öthektárnyi rekettyefüzes (cserjés) kiirtására az illetékes természetvédelmi hatóságtól. Állításuk szerint tájékoztatták Í gazdát a korlátozásokról, és mivel szerintük jelentős pusztulás történt a természeti értékekben, természetkárosítás gyanúja miatt feljelentést tettek a rendőrségen.
- Természetkárosítás miatt ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás - közölte a minap újraindított nyomozással kapcsolatban a Hajdú-Bihar Megyei Rend őr-főkapitányság szóvivője.
A vádhatóság lepkeszakértője 2012 nyarán ment ki a Kék-Kálló völgyébe. A bírósági tárgyaláson kiderült: kifeszítette a vásznát, amelyre hét bagolylepke repült rá, s ebből arra a következtetésre jutott hogy ha Gabnai Ernő cserjéje ott lett volna, akkor 70 darab repült volna oda, amelyek a cserjén annyi petét raknának le, amelyből hatezer hernyó fejlődött volna ki.
E hevenyészettnek tűnő számítással kapcsolatban, amelynek jelentős szerepe van Gabnai Ernő és családja tönkretételében, levelet írtam a szakértőnek. Azt kérdeztem, mennyiben szakszerű csupán egy alkalommal mérni a lepkék arányát, majd az alapján számításokat végezni a populáció nagyságáról.
Válaszából kiderül: „Az eljárás jelen szakaszában egyelőre semmilyen formában nem kívánok hozzájárulni sem a nevem nyilvános közléséhe sem pedig az általam írt, az eljárásban releváns bármely dokumentumnak akár csak részbeni közléséhez."
Gellért Krisztina, a Hajdú-Bihar Megyei Fi ügyészség szóvivője megnyugtatott: a polgári peres eljárásban igazságügyi természetvédelmi szakértő dönt majd a károkozás nagyságáról, és módosulhat az állam nevében követelt összeg, tehát csökkenhet is.
Gabnai Ernő a per lezártáig nem nyúlhat földjéhez. Ott szárad a kivágott, feldarabolt cserjés. Ne lesz itt egyhamar legelő, sem mocsaras élőhely. A keleti lápi bagolylepkefaj akár ki is pusztulhat. Varga Attila