2014-05-29 - Alig néhány barna medve, farkas és hiúz élhet Magyarországon.
Salgótarján közelében nemrégiben barna medvét lőttek. A kétéves, nyolcvankilós hímet először meglőtték, de elmenekült, ezért másnap hajtóvadászatot indítottak utána, majd végeztek vele.
A rendőrök három férfit vettek őrizetbe orvvadászat és lopás vétsége miatt. Az kizárható, hogy önvédelemből lőttek volna, mivel próbálták a lövést titokban tartani. Ha bűnösségük bebizonyosodik, akár hét év börtönt is kaphatnak.
Magyarországon a barna medve védett, nem vadászható faj, az Északi-középhegységben, a Börzsönytől a Zemplénig bukkanhat fel. Többségük Szlovákiából jön át, bár olyanokról is tudni, amelyek idejük nagyobb részét nálunk töltik.
– Egy időben legfeljebb két-három egyed tartózkodhat Magyarországon – mondta Gálhidy László, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének erdővédelmi programvezetője. Ezek az állatok nemcsak azért érkeznek Magyarországra, mert Szlovákiában növekszik a populáció, hanem mert nálunk is lennének számukra alkalmas élőhelyek. A barna medve és a farkas ugyanis a zavartabb erdőterületeken is meg tud élni – viszont nálunk nem várják őket tárt karokkal.
– Azért nem tud stabil hazai barnamedve-állomány kialakulni, mert amint átlépik a határt, golyó végez velük – mondta a szakember. Szerinte az elmúlt harminc évben, ahogy újra kezdtek megjelenni az országban, 10-15 barna medvét lőttek ki. Többnyire vadászokról van szó, akiknek az engedélyen kívül minden felszerelésük megvan egy medve elejtéséhez. Ráadásul, tette hozzá Gálhidy László, helyi szinten gyakran nyílt titok, ha valaki lelő egy medvét, a felelősségre vonás azonban legtöbbször elmarad.
A hiúz a legérzékenyebb
500 ezer forint a hiúz eszmei értéke, míg a farkasé és a barna medvéé 250 ezer forint.
Hasonlóan a barna medvéhez, a farkas is viszonylag jól alkalmazkodó faj. Magyarországon a stabil állomány körülbelül öt-tíz egyedet számlál, de mivel falkában élnek, ez jelentősen ingadozhat, bizonyos időszakokban húsznál magasabb lehet a számuk. Akárcsak a medvénél, a populáció növekedésének legnagyobb akadálya az illegális vadászat, becslések szerint ötven állatot lőhettek ki az elmúlt harminc évben.
Nagyjából hasonló számban eshettek orvvadászok áldozatául a hiúzok is. Pedig a macskaféle magyarországi felbukkanása annak köszönhető, hogy a vadászat korlátozása miatt a szlovákiai állomány néhány egyede távolabbra is elmerészkedett. Számuk azonban még így sem haladja meg a 10-15-öt.
A hiúz ráadásul sokkal érzékenyebb a környezetére, mint a medve vagy a farkas, a kevésbé háborgatott területekre húzódik vissza. A gond csak az, hogy Magyarországon nem igazán vannak egybefüggő, háborítatlan erdőterületek. Ezért nagy eredmény, hogy a WWF által indított aláírásgyűjtés nyomán 2012-ben úgy döntött a minisztérium, hogy tíz évig semmilyen fakitermelés nem tervezhető a Börzsönyben található Csarna-völgyben.
Háborítatlan területek kellenek
Az élővilág egészséges működéséhez szükség van a nagyragadozók jelenlétére, hiszen az erdei növényevőkre vadászva nemcsak szabályozzák a számukat, hanem a beteg egyedek elejtésével selejtezik is az állományt, amely így jobb egészségi állapotban maradhat fenn. A növényevők számának kordában tartásával az erdő is könnyebben megújul, és a növényzetben élő állatok életfeltételei is javulnak.
Kérdés, milyen módszerekkel lehet növelni a nagyragadozók számát. Gálhidy László szerint háborítatlan területekre van szükség, ahol nincs erdőgazdálkodás. A cél az, hogy minden nemzeti parkban legyen egy érintetlen, úgynevezett természeti zóna. Bár ezek a ragadozók ennél nagyobb távolságokat is bejárnak, a körzetek kijelölésével lenne egy nyugodt területük, ahol kialakíthatják a búvóhelyüket, és ahová visszahúzódhatnak.
Emellett fontos lenne az illegális vadászat visszaszorítása, és az is, hogy az elkövetők kilétére minden esetben fény derüljön. A WWF úgy véli, ennek érdekében jobban össze kellene hangolni a természetvédelmi őrszolgálat és a rendőrség munkáját.
A kirándulókra nem veszélyesek
„Amint a barna medvék átlépik a határt, golyó végez velük.” - Gálhidy László, a WWF erdővédelmi programvezetője
A nagyragadozók turisztikai szempontból is sokat jelenthetnek az adott régiónak, hiszen a túrázók számára is vonzóbb lehet egy-egy terület, ha ott nagyragadozók élnek. A háborítatlan élőhely és a turizmus közötti ellentmondást a zónákkal lehetne feloldani: bizonyos terület bejárható lenne a turistautakon, de más részekre nem lehetne eljutni, így a látogatók nem zavarnák az állatokat.
Ám ha nagyragadozókról van szó, sokan attól tartanak, hogy veszélyt jelentenek a kirándulókra. Gálhidy László szerint ettől nem kell félni.
– Néhány ésszerű szabály betartásával szinte semmi esély arra, hogy találkozzanak velük – mondta. – Elég, ha megnézzük Szlovákiát, ahol jóval több a nagyragadozó, de még a népszerű túrahelyeken sincs belőle gond.
Noha a medve nem keresi a konfliktust az emberrel, előfordulhat, hogy egy véletlen találkozásnál a kiránduló felé indul. Ilyenkor érdemes letenni neki valamit a földre, például egy hátizsákot, majd nem hátat fordítva és nem sietve hátrálni. Az esetek többségében így nem követi az embert. Baleset legfeljebb akkor fordulhat elő, ha a bocsait védi a medve, és – akárcsak a vaddisznónál – valaki az anya és a kicsik közé kerül.
A hiúz rejtőzködő életmódot folytat, kerüli az embert. A farkas gyakrabban kerülhet az ember szeme elé, de a támadásától szintén nem kell tartani. A hegyvidékek túrázóinak inkább a félig vadon tartott pásztorkutyákkal érdemes óvatosnak lenniük. A háziállatokra mindhárom nagyragadozó veszélyt jelenthet, de villanypásztorral, kerítéssel, kutyával, valamint a kár esetén járó kompenzációval ez is megoldható, bár a háztáji állattartás visszaszorulásával ez egyre kisebb probléma. Suhajda Zoltán
Európai barna medve
Az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó.
• Európában 12-15 ezer egyed élhet, elsősorban Oroszországban, Svédországban és Finnországban jellemző. A legnagyobb közép-európai populáció Romániában él.
• Magyarországon főként a Szlovákiából érkező egyedek bukkannak fel.
• Fokozottan védett.
Farkas
Az európai szürke farkas alkalmazkodóképes ragadozó.
• Európában becslések szerint mintegy 25 ezer példány él.
• Magyarországon nagyon bizonytalanok a rendelkezésre álló adatok, 15–25 közötti egyedszám lehet reális.
• A 90-es évek elejéig kipusztultnak tekintették. Spontán visszatelepülése után 1993-ban védetté, majd 2001-ben fokozottan védetté nyilvánították.
Hiúz
A ragadozók rendjébe tartozik, Európa legnagyobb macskaféléje.
• Létszámuk 3-4 ezerre tehető Európában, az állomány mintegy harmada a kárpáti régióban él.
• Magyarországon a nyolcvanas évek végéig kipusztultnak tekintették, jelenleg 10-15 élhet az ország területén.
• Fokozottan védett.