2014. július 26. - Már nem kell megmenteni a kedves állatokat?
Pandakutatók eddigi legnagyobb genetikai felmérése jelentős sikerként értékeli az óriáspandák tenyésztésében máig elért eredményeket.
A kínai kutatók tanulmányukban emlékeztetnek arra, hogy az 1950-es években elsősorban a bambuszerdőkkel borított területek gyors fogyatkozása, az orvvadászat és az állatkertek gyűjtése következtében több mint ezerrel csökkent a vadon élő pandák állománya.
Szakértők arra számítottak, hogy ennek súlyos következménye lesz a populáció életképességére, de az Oxfordi Egyetem gondozásában megjelenő Molecular Biology and Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány kínai szerzői úgy vélik, ez a feltételezés nem volt megalapozott. Hozzáteszik azonban, hogy új tényezők, mint az állatok vándorlásának korlátozottsága, negatív genetikai hatásokat idézhetnek elő.
Összességében úgy vélik, hogy a veszélyeztetett pandák védelmében indított világméretű erőfeszítéseknek köszönhetően hatalmas lépések történtek Kína nemzeti kincse megmentése érdekében.
A tanulmányból kiderül, hogy a pandák őshazájában három tenyésztőközpontban több mint 65 pandamegőrző hely van, és a gondozók egyre közelebb vannak ahhoz, hogy az egyes állatokat felkészülten visszajuttassák a természetbe. Közlésük szerint jelenleg kevesebb mint 1600, pontosan 1596 állat él vadon.
A szakemberek ismertetik, hogy az intézetekben a genetikai sokféleség fenntartására, a beltenyészet elkerülésére törekedve végzik a munkájukat. Számba vették és genetikai jellemzőik alapján nyilvántartásba vették a fogságban élő állatokat, amelyek 341-en vannak. Közülük 240 él a három tenyésztőközpontban, illetve a pekingi állatkertben.
A kutatók jó hírként értékelik, hogy a fogságban élők többsége genetikailag sokféle, egészséges és ennélfogva tenyésztésük kisebb kockázattal jár. Mindez azt is jelenti, hogy nincs szükség több vadon élő állat befogására. Egyetlen helyen találtak rendellenességeket, ahol fennállhat a beltenyészet kialakulásának a veszélye, de mert erre felfigyeltek, a korrekció lehetősége adott – olvasható a tanulmányban.
A kutatók részletes szakmai eredményeik ismertetése mellett javaslataikat is megfogalmazzák, amelyek egyebek mellett arra irányulnak, hogy a vadonba „visszavezetett” pandák esetében a lehető legpontosabban figyelembe kell venni földrajzi származási helyüket és genetikai jellemzőiket.