Boston, 2014. augusztus 28. - Egerek emlékeinek érzelmi töltésén változtattak egyes agysejtek aktiválásával: kellemessé tették a kellemetlent amerikai agykutatók.
Az egerek rossz emlékekkel távoztak egy helyről, és az emléket jóvá alakították át anélkül, hogy visszatértek volna az eredeti helyre - idézte a BBC hírportálja a Nature tudományos lap új számában megjelent tanulmányt.
Bár nem valószínű, hogy az emberek traumatikus emlékeinek megszelídítésére is használható lenne a módszer, a kutatás új megvilágításba helyezi a memóriához fűződő érzelmek kialakulását és megváltozását.
"Az érzelmek erősen kapcsolódnak a múlt eseményeihez, pozitív vagy negatív töltésük mégis képlékeny. Ha valakit kirabolnak, riasztó emlékei maradnak az utcáról, ahol történt, ellenben ahhoz a tengerparthoz, ahol boldogan nyaralt, csupa kellemes érzelem kapcsolódik" - magyarázta Susumu Tonegawa, a massachusettsi Riken-MIT agykutató központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Ismeretes, hogy egy új, a korábbiakkal ellentétes élmény megváltoztatja ezeket az érzelmi asszociációkat: a kedvenc tengerpartról őrzött emlék talán semmivé foszlik, ha ugyanonnan cápatámadás hírét hozzák.
Nagy traumák áldozatai és depressziós páciensek gyógyítására a terapeuták már használják az emlékek képlékenységét: megkísérlik a negatív asszociációkat pozitívakra cserélni. Tonegawa kutatócsoportja azokat a hálózatokat kereste az agyon belül, amelyeken keresztül ez a változás végbemegy.
Két évvel ezelőtt egerek agyában megtalálták azokat a sejteket, melyek új, ijesztő emléket tárolnak, egy későbbi időpontban ezeket "be tudták kapcsolni", és a félelem viselkedését váltották ki az állatokból.
Tavaly egy helyhez fűződő emlékhez juttatták az egereket, később ezt felélesztették, közben kis áramütést adtak nekik, így téves, kellemetlen emléket kapcsoltak az eredeti helyhez. Az új kutatással sikerült az emlék félelmetes vagy örömteli tartalmát az ellenkezőjére változtatni.
A hímek egy adott szobában kis áramütést kaptak, így arról a helyiségről ijesztő emlékük lett, az ezt tároló idegsejteket az optogenetikai eljárással jelölték meg. Az eljárás lényege, hogy fénnyel szabályozzák az idegsejtek működését. Ezzel a technikával "kapcsolót" építenek az idegsejtekbe, hogy be lehessen őket indítani. Az "indító jel" optikai kábelen az agyba küldött kék fénysugár volt.
Másnap egy másik szobában a megjelölt agysejteket stimulálva működésbe hozták az eredeti, ijesztő emléket. Amikor az egerek választhattak, hogy ki- vagy bekapcsolják a kék sugarat, a kikapcsolás mellett döntöttek.
Ezután azonban nőstény társaságát biztosították számukra, hogy kellemes érzelmet váltsanak ki, közben stimulálták az adott sejteket, hogy a tárolt emlékhez kapcsolt érzelmi töltést "átkapcsolják". Az állatoknak újra választaniuk kellett, és most amellett döntöttek, hogy maradjon bekapcsolva a kék fénysugár: az eredeti emlék érzelmi nyomát kicserélték, az egereknek ezért most kellemes volt felidézni azt.
Amikor visszatértek az eredeti szobába, és nem volt agyi stimuláció, már nem féltek a helytől, a hozzá kapcsolódó emlék megváltozott - jobb lett. Az eljárás az ellenkező irányban is működött - írták a kutatók.