Békéscsaba, 2014. október 14. - Rekord számú kerecsensólyom-fióka született és repült ki a fészkekből a Körös-Maros Nemzeti Parkban, hasonlóra a térségben még nem volt példa - tájékoztatta a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi őre az MTI-t.
Tóth Imre kiemelte: tavasszal 33 madárpár fészkelt, közülük 24 párnál volt sikeres a költés, a szülőpárok összesen 77 madárfiókát tudtak felnevelni. A jó arányú költés oka a kedvező időjárás volt, amelynek köszönhetően elszaporodtak a mezei pockok és a güzüegerek a pusztákon és a szántókon, a ragadozó madaraknak így bőven volt táplálékuk.
A kerecsensólyom zsákmányszerző körútján rágcsálók mellett seregélyeket, galambokat, rigókat és varjakat is elejt. A nemzeti park területére a kilencvenes évek közepén telepítették újra a ragadozó madarat, 30 kerecsensólyom párt helyeztek ki a Nagysárrétre, Gyomaendrőd, Túrkeve és Dévaványa térségébe. A következetes madárvédelmi program eredményes volt, 2002-ben volt az első költés a területen, azóta az állomány száma lassan növekszik és ma már a nemzeti park valamennyi részterületén előfordulnak.
A kerecsensólymok döntő többsége a nagyfeszültségű elektromos vezetékek oszlopaira kihelyezett költőládákban fészkel, ritkán fordul elő, hogy természetes közegben, azaz fákon költenek. Az országban a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a dévaványai-ecsegi puszták részterületén található a legnagyobb természetes közegben fészkelő állomány, összesen tíz pár. A kerecsensólymok nem építenek fészket, parlagi sasok és rétisasok elhagyott vagy megszerzett fészkében nevelik fel utódaikat vagy fára helyezett mesterséges költőládákban.
Dévaványa térségén kívül Tótkomlós és Csabacsűd térségében élnek kerecsenpárok természetes közegben, fák koronáin. A nemzeti park területein a villanyoszlopokra telepített mesterséges fészkek száma meghaladja az ötven darabot - mutatott rá a szakember.