2014. október 18. - Egyre gyakrabban jelennek meg rég nem látott ragadozók Észak-Magyarországon.
Az elmúlt időszakban többször láttak medvét a térségben, de tavaly óta farkasok is élnek a Zemplénben. Sőt egy webkamera segítségével már egy hiúzt is sikerült megfigyelni. Szakértők szerint nem kell tartani ezektől az állatoktól, sőt, kifejezetten pozitív folyamat, hogy olyan fajok kezdenek megtelepedni, mint a farkas, amit az elmúlt kétszáz évben Európa legtöbb államában kiirtottak.
Hulják Péter, az Északerdő Zrt. telkibányai erdészetének igazgatója elmondta, tavaly november óta találkoznak folyamatosan a farkas jelenlétének különböző jeleivel. Ezek főképpen lábnyomok, aminél még szemléletesebb, hogy prédaállatokat, tehát a farkas által elejtett és elfogyasztott vaddisznónak, muflonnak a maradványaira is ráleltek.
Az első megjelenéskor, tavaly novemberben a nyomolvasók egy hím és egy nőstény állatot feltételeztek, azóta pedig nagyon úgy tűnik, hogy kölykezhettek, így a populáció már három-négy egyedből áll.
A szakember arról is beszélt, hogy a farkas éjszakánként akár 20-30 kilométert is képes gyalogolni, így a Zemplén-hegység környékén – de a Bükkről és az Aggteleki-karsztról is elmondható ez – eljutnak lakott terület közelébe is. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a legtöbb lábnyom és prédatetem a helységektől távoli erdőségekben, a legeldugottabb területeken fordulnak elő. A visszatérés lehetséges okaként Hulják Péter a megfelelő számú zsákmányállatot és az erdők fajgazdagságának megtartását szem előtt tartó, a természethez jobban igazodó erdőgazdálkodást nevezte meg.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga vezetője azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy a ragadozók, így a farkas visszatérése komoly társadalmi konfliktust fog okozni. A szakember évek óta olyan programban dolgozik, amelynek fő üzenete, hogy nem kell félni a farkastól, és a veresegyházi állatotthonban több falka nevelésével is foglalkozik.
Szilágyi István szerint az a félelem, hogy a farkas emberekre támad, vagy hogy tizedeli a háziállatokat, alaptalan. A farkas az erdőben abszolút normális jelenség, miután Magyarország erdei tele vannak zsákmányállatokkal. Köztudomású, hogy Szlovákiában a Tátra pusztulása okozza, hogy a ragadozóknak ott kevesebb az élelemforrása, mint korábban, ezért megtalálták a rejtett átjárókat a gazdagabb, eldugott területekre.
Az állatvédő felhívta a figyelmet, hogy Németországban közel kétszázötven farkas él, és soha senki nem látja őket, és szerinte „farkassal farkasszemet” a magyarországi erdőkben sem lehet nézni, és a nyílt területeken vagy a kertekben sem fognak megjelenni az ember előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha Magyarországon száz farkas meg tudna telepedni, az már csodálatos lenne.
Lakott területre is eljutnak a farkasok Magyarországon (Kossuth Rádió)
2014. október 18. - Egyre gyakrabban jelennek meg rég nem látott ragadozók Észak-Magyarországon. Az elmúlt időszakban többször láttak medvét a térségben, de tavaly óta farkasok is élnek a Zemplénben. Sőt egy webkamera segítségével már egy hiúzt is sikerült megfigyelni. Szakértők szerint nem kell tartani ezektől az állatoktól, sőt, kifejezetten pozitív folyamat, hogy olyan fajok kezdenek megtelepedni, mint a farkas, amit az elmúlt kétszáz évben Európa legtöbb államában kiirtottak.
Hulják Péter, az Északerdő Zrt. telkibányai erdészetének igazgatója elmondta, tavaly november óta találkoznak folyamatosan a farkas jelenlétének különböző jeleivel. Ezek főképpen lábnyomok, aminél még szemléletesebb, hogy prédaállatokat, tehát a farkas által elejtett és elfogyasztott vaddisznónak, muflonnak a maradványaira is ráleltek.
Az első megjelenéskor, tavaly novemberben a nyomolvasók egy hím és egy nőstény állatot feltételeztek, azóta pedig nagyon úgy tűnik, hogy kölykezhettek, így a populáció már három-négy egyedből áll.
A szakember arról is beszélt, hogy a farkas éjszakánként akár 20-30 kilométert is képes gyalogolni, így a Zemplén-hegység környékén – de a Bükkről és az Aggteleki-karsztról is elmondható ez – eljutnak lakott terület közelébe is. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a legtöbb lábnyom és prédatetem a helységektől távoli erdőségekben, a legeldugottabb területeken fordulnak elő. A visszatérés lehetséges okaként Hulják Péter a megfelelő számú zsákmányállatot és az erdők fajgazdagságának megtartását szem előtt tartó, a természethez jobban igazodó erdőgazdálkodást nevezte meg.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga vezetője azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy a ragadozók, így a farkas visszatérése komoly társadalmi konfliktust fog okozni. A szakember évek óta olyan programban dolgozik, amelynek fő üzenete, hogy nem kell félni a farkastól, és a veresegyházi állatotthonban több falka nevelésével is foglalkozik.
Szilágyi István szerint az a félelem, hogy a farkas emberekre támad, vagy hogy tizedeli a háziállatokat, alaptalan. A farkas az erdőben abszolút normális jelenség, miután Magyarország erdei tele vannak zsákmányállatokkal. Köztudomású, hogy Szlovákiában a Tátra pusztulása okozza, hogy a ragadozóknak ott kevesebb az élelemforrása, mint korábban, ezért megtalálták a rejtett átjárókat a gazdagabb, eldugott területekre.
Az állatvédő felhívta a figyelmet, hogy Németországban közel kétszázötven farkas él, és soha senki nem látja őket, és szerinte „farkassal farkasszemet” a magyarországi erdőkben sem lehet nézni, és a nyílt területeken vagy a kertekben sem fognak megjelenni az ember előtt. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha Magyarországon száz farkas meg tudna telepedni, az már csodálatos lenne.