2014. október 23. - A vadászok többsége a szeptember elsejével megkezdődött szarvasszezont tartja a legizgalmasabb időszaknak, amikor is hihetetlen dolgok eshetnek meg cserkelés közben.
Például meglövi élete trófeáját a vadász.
Mielőtt a szarvasvadászat titkaiba belemélyednénk, érdemes megismerni a faj legfontosabb jellemzőit: a gímszarvas Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, amelynek hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezzük. A gímszarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobb testméretében és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs egy csontképződmény, amelyet a bika minden évben elvet, és évente újra növeszt.
A tapasztalt vadász tisztában van azzal, hogy a célkeresztbe került nagyvad – különösen a még kezdő számára – mindig kapitálisnak tűnik, s hogy mekkora is valójában a példány, az csak az elejtést követően derül ki. Akkor viszont a trófeáért akár mélyebben is a pénztárcába kell nyúlni, hiszen az „olcsóbb”, 1300 eurós ártól akár tízezer euróig is mozoghat a kifizetendő összeg. Sok vadásztársaság rákényszerül ugyanis arra, hogy bevételét a szarvaskilövetéssel egészítse ki.
Az árjegyzék szerint hazánkban az egy kilogrammos agancsú bikáért 1300 euró körüli összeget kell fizetni. A díj kilónként emelkedik. Egy nyolc kilogrammot elérő példányért 3200, egy tízkilósért körülbelül hatezer eurót számláznak a társaságok. Az említett tízezer euróért tizenegy kilós trófea dukál.
Nagy Lászlót már tapasztalt vadászként is mindig elfogja az izgalom, amikor megkezdődik a szarvas-szezon, és az erdők királyának nyomába eredhet.
– A vadász számára valóban ez a legizgalmasabb szezon. Próbálunk túljárni a szerelemtől elvakult bika eszén. Abból kell kiindulni, hogy a hímet semmi más nem érdekli, mint a tehenekhez való hozzáférés. Egy jobb bikának teljes „háreme” van, nem ritka, hogy négy-öt, netán ennál is több tehénnel mutatkozik. De nem csupán ők tűnnek elő, jönnek együtt velük a kísérő- és keresőbikák. Az előbbiek követik a háremet, és igyekeznek hozzáférni a tehenekhez, amiért azonban nagy csatát „szokás” vívni a háremvezetőkkel. Az összetűzés nyújtotta lehetőséget használják ki a keresők. Ők az oldalra őgyelgő tehenekre pályáznak – fogalmaz László, aki lassan húsz éve vadászik, és eddig három bikát ejtett el, közöttük egyet öt kilogrammot meghaladó fejékkel. Szerinte azonban nem is a méret a lényeg...
– A vadász szíve nagyobbat dobban, amikor szarvasra indul, legyen bár esti les vagy reggeli cserkelés – mondja, majd elárul egy fontos titkot is: a vadászat előtt már kifigyelik, merre járnak a vadak. Egy jó bika elejtéséhez türelem és idő kell. Előfordult, hogy valaki huszonkilencszer ült ki, mire sikerrel járt. Öt évvel ezelőtti személyes élményét is megosztja velünk: a földeken dolgozva látta, hogy az öntöződobhoz jár inni a bika. Este kiment, s a terepjáró platóján várt. Bőgőkürttel hívogatta a fiatal állatot, oda-vissza felelgettek egymásnak, így sikerült úgy negyvenméternyire csalnia és terítékre hozni.
Egy-egy bika elejtését általában méltó módon ünneplik meg a vadászok. Baráti összejövetelen, vacsorán gratulálnak sikeres társuknak.
– A szarvasvadászatra áll csak igazán a mondás, miszerint a vadászatban nem az a szép, amit ad, hanem amit ígér. Amikor a célkeresztet ráteszi az ember a bikára, biztos abban, hogy élete legnagyobb vadját ejti el épp. Később persze kiderül, hogy ez nem egészen így van – teszi hozzá.
A honi erdeinkben egyébként a gímszarvas mellett más nagyvadakra is szívesen vadásznak, legyen az vaddisznó, őz, muflon, vagy dámvad.
Tarifája nem csupán a trófeának van, akkor is fizetni köteles a vadász, ha csak megsebezte a vadat. Ez az összeg általában a kilövési díj ötven százaléka, és becsléssel állapítják meg. Azt is szabályozzák, hogy mely időszakban vadászható egy-egy vad. Így a gímszarvas augusztus 30-tól február 2-ig, a dámvad október 1-jétől január 31-ig lőhető, az őz április 15. és szeptember 30. között, a muflon és a vadkan egész évben vadászható.
Árlisták állami és magán területekre
A Gemenc Zrt., a Gyulaj Zrt., a Pilis Zrt., a Sefag Zrt., a Mecsek Zrt., a Nyírerdő Zrt., az Északerdő Zrt. és a Zalaerdő Zrt., valamint további állami területek saját kilövési árlistával rendelkeznek. Ezek a listák eltérnek a FORST HUNGARIA Zrt. árlistájától, amely rögzíti a nagyvadak kilövési árait Magyarország magán vadászterületein. A már említett trófeánkénti tarifán túl a szarvastehén kilövéséért 120 eurót, ünőért 60, szarvasborjú kilövéséért ugyancsak 60 eurót kérnek. Valamennyi szeptember 1-jétől február 2-ig vadászható. A hivatásos vadász általi vezetést és a trófea kifőzését a területen 15 euróban határozták meg naponként.
Őzet lőni sem olcsó mulatság
Az őz az évnek teljesen más időszakában – április 15. és szeptember 30. között – vadászható, mint a szarvas. A kilövési árakat az agancs súlya alapján határozzák meg. Száz eurót taksál, ha a fejdísz nem éri el a 150 grammot, háromezret, ha eléri, vagy meghaladja az 500 grammot. A fél kilót meghaladó trófeákért grammonként további 40 eurót kell még megfizetni. Májustól egyébként a kelet-magyarországi területeken általában 20 százalék kedvezményt adnak a 450 gramm alatti példányokért, míg a nyugat-magyarországi részen 10 százalék felárat számolnak fel a teljes időszakban. A terepjáró használatért is fizetni kell. Sike Sándor