2015. 01. 15. - Az Ichthyophis cardamomensis névre keresztelt állat csak 30 centiméteres, és bizonyítja, milyen gazdag élővilág rejtőzik a kambodzsai Kardamom-hegységben.
Kutatók új lábatlankétéltű-fajt fedeztek fel a kambodzsai Kardamom-hegységben. A lábatlan kétéltűeket gyakran összetévesztik a kígyókkal, mivel a nagyobb fajok képviselői akár 1,5 méter hosszúra is megnőhetnek. Az Ichthyophis cardamomensis névre keresztelt állat csak 30 centiméteres, felfedezése a phnompeni Biodiverzitás-védelmi Központ folytatólagos, úttörő munkájának köszönhető. A kezdeményezés a Fauna & Flora International és a Phnompeni Királyi Egyetem közös projektje.
Neang Thy, az FFI vezető herpetológusa 2003 óta vizsgálja a kétéltűeket és hüllőket, izgalmasnak tartja, hogy az I. cardamomensis faj létezését hivatalosan is megerősítették. Egyike annak a három új, csíkokkal nem rendelkező Ichthyophis (ázsiai gilisztagőte-félék) fajnak, amelyet nemrégiben írtak le egy tanulmányban az Organisms Diversity & Evolution folyóiratban.
Az I. cardamomensis csak a második ázsiai gilisztagőtefaj, amelyet Kambodzsában találtak meg. A másik a csíkos Koa Tao-szigeti gilisztagőte (I. kohtaoensis), amely megtalálható még Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban. Thy szerint a felfedezések fontosak, mert arról tanúskodnak, hogy Kambodzsa biodiverzitásának nagy része még feltáratlan, és még jó néhány terület kutatásra vár.
Az erdővel borított Kardamom-hegylánc több mint 80 veszélyeztetett fajnak - többek között ázsiai elefántnak és gaurnak - a még fennmaradt néhány legnagyobb élőhelyet nyújtja. A kutató szerint az utóbbi években a régióban hüllők és kétéltűek gazdag élővilágát tárták fel, találtak többek között békákat, teknősöket, gyíkokat és krokodilokat. Hozzátette, mivel az 1990-es évekig a régió hivatalosan a Vörös Khmer-mozgalom kezén volt, és a kutatók nem jutottak be, még csak most kezdik megismerni élővilágát. „A Kardamom-régiót az erdőirtás, a földkoncessziók és más élőhelypusztító tevékenységek veszélyeztetik, az új fajokra leselkedő legnagyobb veszély, hogy egyik évben feltárhatják őket, míg a másikban már kihalhatnak” - magyarázza.
A lábatlan kétéltűeknek értékes szerepük van a trópusi és szubtrópusi régiók ökoszisztémáiban, többek között táplálékforrást nyújtanak a vörösfarkú hengereskígyónak (Cylindrophis ruffus). Ők maguk gerinctelenekkel, úgymint gilisztákkal, hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak.
A lábatlan kétéltűeket nehéz leírni, mivel nagyon hasonlítanak egymásra, és kevés a területen dolgozó szakember, azért átfogó morfológiai és molekuláris elemzésekre van szükség az új fajok azonosításához. Peter Geissler, az új tanulmány vezető szerzője hozzátette, az Ichthyophis csoport a legkevésbé ismertek közé tartozik Délkelet-Ázsiában.
A lábatlan kétéltűeknek tipikus kétéltűbőrük van, ami egyértelműen megkülönbözteti őket a kígyóktól, koponyájuk és csontjuk révén pedig elkülöníthetőek a gilisztáktól.