2015. április 23. - Az ENSZ 13. bűnmegelőzési és büntető igazságszolgáltatási kongresszusára 2015. április 12-19. között Dohában (Katar) került sor.
A résztvevők egyhangúan elfogadták az ENSZ 13. bűnmegelőzési és büntető igazságszolgáltatási kongresszusa dohai nyilatkozatát, hangsúlyozva a törvény előtti egyenlőséget, kritikusan fogadták a 2015 utáni fejlesztési menetrend folyamatát, illetve a bűncselekmények, a terrorizmus és az erőszak elleni harcot világszerte.
Amellett, hogy ajánlásokat tesznek, be kell nyújtani az ENSZ bűnmegelőzési és büntető igazságszolgáltatási kongresszus összehívását 2015 májusára, különös tekintettel az élővilág és az erdővel kapcsolatos bűnözés kérdéseire.
A nyilatkozat felszólít a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harcra, és a bűnmegelőzési és büntető igazságszolgáltatási rendszerek megerősítésére; kötelezi a tagállamokat, hogy átfogó, holisztikus megközelítéssel kezeljék a korrupció minden formáját, a bűnözést, az erőszakot és a terrorizmust; és felvázolja kötelezettségvállalások konkrét intézkedéseit, mint például a nemek közti problémák és a fiatalokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó büntető igazságszolgáltatási erőfeszítéseit, és foglalkozik a közigazgatásban a korrupcióval és az átláthatóság javítása kérdésével.
"A nyilatkozat kihívása mindannyiunk számára most fordul cselekvésre, és konkrét, kézzelfogható eredményekké” - mondta Jurij Fedotov, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) ügyvezető igazgatója a záró megjegyzések során.
A kongresszus vitaindító előadásában, a bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás integrálása, a jogállamiság támogatása nemzeti és nemzetközi szinten, a nyilvánosság részvétele került szóba.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon azt mondta, hogy a 2015 utáni fejlesztési menetrendnek tükrözni kell a jogállamiság központi szerepét annak érdekében, hogy sikeres legyen. Hangsúlyozta a jogi kereteket, amelyek elősegítik: az egyenlőség és az emberi jogok a fejlesztését; az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést mindenki számára; és tisztességes büntető igazságszolgáltatási rendszereket és a hatékony, felelős intézményeket.
Hangsúlyozta a vadon élő állatok "súlyos fenyegetettségét", megjegyezve, az elmúlt évben orvvadászok leöltek több mint 1200 orrszarvút Dél-Afrikában.
A vadvilággal és az erdei bűnözéssel foglalkozó magas szintű találkozón elhangzott: további kiemelt kérdés a vadon élő állatok és az erdővel kapcsolatos bűnözés súlyos bűncselekmények, különösen a korrupciós láncok szerepének feltárása, a tankolás során az erőszak, mindezek aláássák a jogállamiságot. A vadvilág és erdei bűnözés különös kihívást jelent a fejlődő országokban, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással, hogy szabályozzák a természeti erőforrások kiaknázását, és az ENSZ adatai szerint, az illegális fa alapú termékek forgalma 17 milliárd amerikai dollárra becsülhető.
John Scanlon, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok (CITES) nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény főtitkára elmondta, az illegális vadkereskedelem nem helyi megélhetési orvhalászat, hanem magában foglalja a nemzetközi szervezett bűnözői csoportokat, a lázadó milíciákat és a szabálysértő katonai elemeket, amelyek hozzájárulnak az ipari léptékű orvvadászathoz és az illegális kereskedelemhez az illegális offshore piacokon. Scanlon hangsúlyozta, "az illegális vadkereskedelem mérete és természete változott az elmúlt években, és úgy kell az átfogó választ kidolgozni."
Fedotov megjegyezte: „A vadvilág elleni és erdei bűnözést súlyos bűncselekményként kell kezelni, mert az ezekre vonatkozó büntetőjogi szankciók gyakran nem megfelelőek - kis bírság, néhány hónap börtönbüntetés vagy feltételes szabadságvesztés." Azt ajánlotta, hogy "garantálják a négyéves vagy még súlyosabb büntetést", illetve kezeljék a kereslet és kínálat korrupciós kockázataként, az alternatív megélhetés előtérbe helyezésével, építsék ki az illegális áruk nyomkövető rendszerét, hogy felderíthessék a szállítási célpontokat és az elosztási központokat.
Az ENSZ-közgyűlés elnöke Sam Kutesa megjegyezte, hogy a vadon élő állatok gyilkosainak és az erdei bűnözés elkövetőinek megvan a lehetőségük "nem csak, hogy lerombolják a környezetet, hanem, aláássák a társadalmi, politikai és gazdasági jólétet a társadalmakban, és eközben több milliárd dollárt termelnek a bűnbandáknak és fenntartják a tiltott tevékenységüket. "