Washington, 2015. szeptember 2. - A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte.
Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket, ami a ma ismert - a vadkanoktól eltérő külsejű - házi sertések kialakulásához vezetett.
A tanulmány készítői mintegy 600 házi és vadon élő sertéstől gyűjtöttek be mintákat Európa és Ázsia különböző területein, majd végül 103 példány teljes genomját vonták elemzés alá. Ezután összevetették az eredményeket egy ugyancsak 600 vadon élő és háziasított disznót vizsgáló korábbi tanulmány adataival, és az állatok származásának eredetére alkalmas modellt dolgoztak ki - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Az adatok és a modellek tanulmányozása révén a kutatók arra jutottak, hogy a mai sertések nem elszigetelt tenyésztés, hanem a háziasított és a vadon élő disznók több éven át tartó keresztezésének eredményei. Az azonosított vaddisznógének egy része ráadásul nem is szerepelt a kutatók adatbázisában, amit azt sugallja, hogy már kihalt fajtól származhatnak.
A mutatók azt az elméletet is alátámasztják, hogy a disznókat valójában két helyszínen, Ázsiában és a Közel-Keleten háziasították először. Az elemzés szerint az európai sertéseket eredetileg a Közel-Keletről hozták be, majd vaddisznókkal, aztán ázsiai rokonaikkal keresztezték őket, ami a mai külsejük kialakulásához vezetett.
A szakemberek szerint az, hogy a modern házi sertések nem hasonlítanak jobban a vaddisznókhoz, a korai gazdák szelektív tenyésztésének eredménye, vagyis, hogy az általuk preferált tulajdonságokkal bíró egyedeket pároztatták egymással, ellensúlyozva a vaddisznókkal való alkalmankénti keresztezést.