Agrárkamara: a vadállomány téli etetése a gazdák érdeke is (MTI)

    Budapest, 2017. január 27. - A vadállomány téli takarmányozásának nemcsak azért van jelentősége, mert segít a vadaknak átvészelni a kemény fagyokat, hanem a gazdák érdekeit is szolgálja, mert hozzájárul ahhoz, hogy a vadállatok helyhez kötődjenek és koncentrálódjanak, javuljon a trófeák minősége, és a rágáskárok is csökkenjenek - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kanara (NAK) az MTI megkeresésére.
     A vadgazdálkodónak törekednie kell arra, hogy megteremtse vadfajainak az optimális életfeltételeket - fejtette ki a kamara. A vadállomány téli etetése elengedhetetlen a vadak jó kondíciójának megőrzése érdekében.
    A vadon élő állatok ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal ugyanakkor nem mindennapi munkát és jelentős anyagi erőforrást igényel a vadgazdálkodóktól. A téli takarmányozás időtartama rendszerint 100-120 napig tart (általában decembertől - március végéig), de az időjárási viszonyoktól függően ez az időtartam változhat.
    A közlemény ismerteti: ajánlott a vadakat már október folyamán az etetőkhöz szoktatni. A rőtvadak takarmányadagját, a szénát például az állatok napi szükségletének megfelelő mennyiségben kell kihelyezni az etetőbe.
    A vaddisznó takarmányozását akkor kell rendszeresen és intenzíven végezni, amikor a makktermés gyenge, illetve magas a hótakaró. Azokon a területeken, ahol a vadkár elkerülése  különösen fontos, az életfunkciók fenntartásához szükséges mennyiségnél több takarmányt érdemes kitenni.
    Az apróvadak esetében szintén fontos a téli etetés. A fácángazdálkodásban például a madarakat az ellátás során olyan területekhez lehet kötni, ami a legjobb védelmet nyújtja számukra az időjárással és az ellenségekkel szemben.
    A kamarai tájékoztatás kitér arra, hogy a takarmányozásnak lehetnek negatív hatásai is. Szakértők szerint például az állatok túlságosan függővé válhatnak a mesterséges takarmányozástól; a takarmány nem megfelelően egyenletes kijuttatása növelheti a versengést a vadak között. Az adott helyekre koncentrált állomány esetében megnő a betegségek és paraziták terjedésének veszélye, emellett lokálisan növekedhet a feldúsult vadállomány okozta kártétel. Így a takarmányozás nem elég költséghatékony, esetleg ráfizetéses lehet a vadgazdálkodó számára - mutat rá a kamara.
    Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) 2015/2016-os vadászati évre vonatkozó adatai szerint Magyarországon a  gímszarvasok száma 2016 tavaszán 99 830 volt, a dámszarvasoké 33 742. Az őzből 357 305 példányt, vaddisznóból 101 682-t tartottak nyilván. Mezei nyúlból 414 470 példányt, fácánból 581 518-at regisztráltak az OVA-ban a múlt év tavaszán.