India szent madara - Őshazájában csapatokban, vadon él ma is (szabadfold.hu)

Zétényi Zoltán
Állati
2017. augusztus 18.
Találatok: 1267
Rating:
( 0 Rating )
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

2017. augusztus 17. - Kevés madár vívott ki olyan tiszteletet magának, mint a páva, amelynek őshazája Kelet-India és Srí Lanka erdős vidéke, ahol csapatokban, vadon él ma is.

India nemzeti madara: kétszáz éve még szentként tisztelték az ország számos vidékén, elejtése halálos bűnnek számított. Keletről Nagy Sándor hozta Európába, ahol hamarosan nagy kultusza támadt az ókori Görögország és Róma főúri köreiben. (A rómaiaknál Juno istennő „választotta” szent madarának.)

Dísztollait legyezőként használták, húsát rendszeresen fogyasztották, a nyelvét és az agyvelejét különleges csemegeként tartották számon. Hazánkban a XVI. századtól esik szó róla a feljegyzésekben, kezdetben a főúri parkok, később már a gazdag paraszti porták díszmadarai. Mint ilyen, a kevélység és a nagyravágyás megtestesítője a szegény emberek körében. („Úri” természetére utal a „páváskodó” kifejezés is.)

A kék vagy indiai páva (Pavo cristatus) a fácánfélék családjába tartozik. Fejét zöldeskék és fekete tollak díszítik, a fejtetőn fölmereszthető tollbóbitát visel. A hím súlya 4-6 kiló, a nőstényé ennek a fele, öltözete is sokkal szürkébb.

A kakas dísztollai kétéves korban kezdenek megjelenni, a harmadikban már kifejlődik a teljes uszály.

Ekkorra a farok hossza a dísztollakkal együtt elérheti a másfél métert is. A hímnek minden testrésze díszes, de a faroktollazata, amit legyezőszerűen képes fölmereszteni, maga a csoda. (A színes, felső farokfedő tollak végén látható, különlegesen szép kékes-zománcos foltok az úgynevezett pávaszemek.)

A páva eredeti élőhelyén magokkal és rovarokkal táplálkozik. A kakas háremet tart a tenyészidőszakban, 3-5 tyúk alkotja a szerelmi sokszöget.

Évente egyszer költ, a bokrok alján kialakított fészekbe 4-9 halványsárga, pöttyözött tojás érkezik, ezeket a tojó költi ki (28 nap alatt).

Éles, rikácsoló hangját márciustól augusztusig gyakorta hallatja, így köszönti például a felkelő napot. Noha több évezrede él az ember közelében, nem idomult úgy a környezetéhez, mint a házityúk, megmaradt „büszke”, félvad madárnak.

Napjainkban is bárki vállalkozhat a tartására, ha az elemi feltételeket meg tudja teremteni neki. Valló László
Zártan és szabadon
Kerítéssel határolt udvarban, illetve egyhektárnyi területen szabadon tartható a páva. A bogarászó madarak nem teszik tönkre az ápolt gyepet. Éjszakára tanácsos őket zárható ólba terelni a ragadozók ellen. Zárt tartásban egy párra 20 négyzetmétert számítsunk. Életterüket kétharmad részben dróthálóval, egyharmadban tetővel fedjük. Takarmányuk a búza, a kukorica, a napraforgó, esetenként aprómag-keverékkel, pulykatáppal kiegészítve.



  • Előző
  • Tovább
  • Kezdőlap
    • Dzsungel
    • Írjon nekünk
    • Impresszum
    • Sajtószoba
    • Állati
    • Hangtár
    • Korlátozások
    • Kutya
    • Nem fatermék
    • Videótár
  • Események
    • Események
    • Kisvasutak napjai
    • Krónika
    • Nemzeti Parkok programjai
    • Sport
    • Vadásznapok
  • Sajtószemle
    • Napilapok
    • Hetilapok
    • Havilapok
    • Televízió
      • Videók
    • Rádió
      • Felvételek
      • Az erdő hangjai
    • Hírportálok
  • Jogszabályok
    • Erdészet
    • Természetvédelem
    • Vadászat
  • Archívum
    • Magyarország erdőállományai
    • Dokumentumok
      • Erdészet
      • Faipar
      • Természetvédelem
    • Vadászat
    • Kiadványok
    • Sajtó
      • 1994
        • Hetilapok
      • 1995
        • Hetilapok
      • 1996
        • Napilapok
      • 1997
        • Havilapok
      • 1998
        • Napilapok
      • 1999
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2000
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2001
        • Napilapok
        • Hetilapok
        • Havilapok
        • Elektronikus
      • 2002
        • Napilapok
        • Hetilapok
      • 2003
        • Napilapok
        • Havilapok
  • Több
    • Érdekességek
      • Ki kicsoda
      • Év fája
      • Múzeumok
      • Kutatás
        • Erdészet
        • Vadászat
        • Faipar
        • Természetvédelem
    • Erdei Iskolák
      • Alföld
      • Dokumentumok
      • Dunántúl
      • Északi-középhegység
      • Kiadványok
      • Rendezvények
    • Erdei vasutak
      • Dokumentumok
      • Határon túli erdei vasutak
      • Hazai erdei vasutak
      • Kiadványok
      • Menetrend
      • Rendezvények
    • Szabadidő
      • Művészet
        • Képzőművészet
        • Fotó, film
        • Próza
          • Aponyus
          • Fekete István
          • Sylvester Lajos
          • Egyéb
        • Vers
          • Áprily Lajos
          • József Attila
          • Szabó Lőrinc
          • Reményik Sándor
          • Winkler András
          • Váci Mihály
      • Gyerekeknek
        • Rendezvények
          • Dokumentumok
        • Könyvek
        • Csináld magad
        • Mesék
        • Kiállítás
        • Galéria
      • Kirándulóknak
        • Rendezvények
        • Kiadványok
        • Tanösvények
        • Célpontok
        • Erdei emlékhelyek
      • Jó tudni
        • Állati
        • Gombák
        • Ízeltlábúak
        • Kutya
        • Lágyszárúak
    • Hagyomány
      • Életút
      • Események
      • Intézmények
      • Kapocs
      • Kiadványok
      • Külföld
      • Tanárok
      • Vándorgyűlések
      • Városok
      • Nótáink
We use cookies to improve your experience on our website. By browsing this website, you agree to our use of cookies. Read more about our Privacy Policy.
I accept