Kaunas, 2017. november 22. – Szakértői FAO tréning Litvániában a halálos sertésbetegség megállítására
A vaddisznók jelentik az egyik legnagyobb veszélyt az afrikai sertéspestis további terjedéséhez Európában. Hogyan lehet ennek gátat szabni – ez a központi kérdés egy ma kezdődő tréningen, amelyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szervezett a litván Kaunas városában.
Az afrikai sertéspestis egy lázas tünetekkel járó vérzéses vírusfertőzés, amely akár a teljes fertőzött állomány pusztulását is okozhatja. Emberre nem veszélyes, de társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és élelmiszerbiztonsági következményeit mi is a saját bőrünkön érezhetjük.
Ahogy a név is utal rá, a betegség Afrikából érkezett 2007-ben a Kaukázusba, és Grúziából kiindulva végigsöpört Kelet-Európán: elérte Örményországot, Oroszországot, Ukrajnát, Fehéroroszországot, Moldovát és hozzánk közelebb Litvániát, Lengyelországot, Lettországot, Észtországot, Csehországot és Romániát is. Bár hazánkban még nem történt fertőzés, minden sertéstermelő, vagy vaddisznóállománnyal bíró ország veszélyeztetett.
Oltás pedig még nincs az afrikai sertéspestis ellen.
„Nem teljesen ismert, hogy a vaddisznók hogyan terjesztik a betegséget,” mondta a FAO budapesti szakértője, Daniel Beltran-Alcrudo, hozzátéve, hogy „valószínűleg a populáció sűrűségén és azon is múlik, mennyire van érintkezés a vadállatok és a házi sertések között.”
Az állategészségügyi szolgálatok sokszor nem számolnak a vadállatokkal, mondta a szakértő, ezért a betegség sikeres kezeléséhez fontos, hogy egyetértés és együttműködés alakuljon ki köztük és a vadgazdálkodók, vadászok között.
Az afrikai sertéspestis kezelése a vaddisznónál című tréning továbblendítheti egy közös stratégia kialakításának az ügyét is, hogy a betegség ne tudjon még fertőzésmentes országokba – mint hazánk is – eljutni. Emellett résztvevők hozzájutnak az afrikai sertéspestis felismerés és diagnózis FAO kézikönyvhöz is.
Ha a betegség egyszer elterjed a vaddisznó állományban, a hatékony kontroll igen nehézkesség válik. A cél ezért az lenne, hogy minimálisra csökkenjen a kapcsolat a vadállomány és a házi sertés között, ami kerítésekkel, a szabadtartás visszafogásával és az állati maradványok megfelelő kezelésével érhető el.
A vadászat miatt a vaddisznók nagyobb területet járhatnak be,
hatótávolságuk nő.
Az afrikai sertéspestis terjedésének kezelése a vadállományban egyelőre vitatott kérdés. Az elhullott állatok összegyűjtése és eltávolítása, majd a helyszín fertőtlenítése bár erőforrás-igényes, de az Európai Unión belül széles körben és sikeresen alkalmazott módszer járvány idején.
A vadászat miatt a vaddisznók nagyobb területet járhatnak be, hatótávolságuk nő. Területek bekerítése, vadriasztók használata, kiegészítő etetés már problémásabb és megítélésük sem egységes. A vadászok, vadásztársaságok ezért fontos partnerek a betegség felismerésében.
A tréningen állategészségügyi intézmények képviselői és erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberek vesznek részt Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Lettországból, Litvániából, Magyarországról, Moldovából, Németországból, Romániából és Ukrajnából, továbbá nemzetközi szervezetek, mint az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vagy az Európai Unió.