2017. december 16. - A felső tízezer egyik szórakozási módja, hogy vadaskertben vadászik.
Szinte mindenki ismeri, noha egyre nagyobb titok övezi a Ion Tiriac egykori teniszcsillag tulajdonában lévő vadaskertet, de nem ő az egyetlen tulajdonos ilyen téren. Mit is jelent a vadaskert, hogyan történik ott a vadgazdálkodás?
Az elmúlt években a Nagyvárad melletti Bályok település adminisztratív területén, a Ion Tiriac egykori teniszcsillag tulajdonában lévő vadaskertben évi egy alkalommal volt – kiváltságos vendégkör részére – vaddisznóvadászat szervezve. Ezt a média, már a vendégek repülőtéri érkezésétől kezdve, végigkövette. Igazi médiaeseménynek számítottak ezek a vadászatok, amelyeket a kereskedelmi tévétársaságok exkluzív felvételek reményében helikopterről is filmeztek. Míg az első – 2005. évi – ilyen eseményről azt is lehetett tudni, hogy a kétnapos vadászat eredményeként 185 vaddisznót hoztak terítékre, és ehhez Adrian Nastase volt miniszterelnök 23 példánnyal járult hozzá, az idők során a szenzációhajhász médiacirkusz hatására teljes hírzárlat következett be.
Csak tippelni lehet a vadászat részleteit Az esemény, függetlenül az immáron hagyományossá vált tüntetésektől, minden évben megrendezésre került. Igaz, a helyszín megváltozott, ugyanis a 2017. évi eseményt már Krassó-Szörény megyében, egy volt királyi birtokon szervezik. A hírzárlat miatt azonban a médiabeszámolók egyre semmitmondóbbak. A híradások szemléltetésére több éve készült fotókat használnak, felsorolnak egy szelektív névsort olyan résztvevőkkel, akik kétségkívül valamikor vettek részt ilyen vadászaton, de az adott évi részvételük nincs megerősítve, és egyre több a feltételezés és véleményezés. A terítékekről is csak becslések vannak, egyesek tudni vélik az első nap eredményét, mások a végső terítéket becsülik 100 fölöttire, még az is előfordul, hogy az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságtól kérik ki a trichinellavizsgálatok számát. Összességében a kíváncsiság nem hagy alább, de a korrekt tájékoztatásra esély immár nincs, ugyanis a kezdetekben a résztvevők és szervezők bizalmával visszaéltek. Eleinte a neves résztvevők a fegyverükről, üzleteikről, a házigazdával ápolt jó viszonyukról is nyilatkoztak, dicsérve közben Romániát és a helyi lakosok vendégszeretetét, de mára csak arról lehet beszámolni, hogy hány magánrepülő landolt az esemény színhelyének környékén, vagy hány lesötétített luxusautót lehetett látni. Az érdeklődés és a kíváncsiság indokolt ilyen nem mindennapi tevékenységek kapcsán. Ezért, az alábbiakban egy rövid betekintést próbálok nyújtani a zárt téri vadgazdálkodásról és a vadaskerti vadászatról. Mik is a vadaskertek? Elsősorban fontos megemlíteni, hogy ez a tevékenység nem csak egyes nagyon gazdag személyiségek sajátos szórakozása. Az inkább megszokott, hogy a felső tízezerhez tartozó személyek időnként ilyen szolgáltatást igénybe vesznek, de ritkábban tulajdonosai ezen létesítményeknek. Vadaskertek a világon mindenhol léteznek. Van olyan is, amelyben csak turizmus történik, de azok sem ritkák, melyek vadászati céllal lettek létrehozva. Gyakorlatilag a vadon élő állatok természetes élőhelyének egy része van stabil kerítéssel lehatárolva. Létesítéskor a vadaskertek Romániában „üresek” kell legyenek. Nem lehetséges a szabad területi állomány bekerítése. Persze, az újonnan létesített vadaskerteket be kell telepíteni. Ez történhet szabadterületi vadbefogással, vagy vadtenyésztő telepről (farmról) származó állatokkal. A vadaskertek létesítésének jogalapja Romániában a 2004. augusztus 19-én megjelent 81-es számú, vadaskertek létesítéséről, szervezéséről és működéséről szóló kormányhatározat. Ez különbséget tesz a vadtenyésztő telep és a vadaskert között. Az előbbi, egyetlen vadfaj tartására létrehozott létesítmény, amelyben meghatározott technológia alkalmazásával állítanak elő vadállatokat értékesítési és vadtelepítési céllal. A vadaskertben viszont egy vagy több vadfaj tartása és vadászati hasznosítása is lehetséges. Vadak házias tartásban Érdekes kérdés lehet a vad „előállítása”. Gyakorlatilag ez a vadfajok egyedeinek gondozását, tartását takarja. Az állatok az élőhelyük egy lekerített részén úgy élnek, mint szabad területi társaik. Az élőhely táplálékbázisa viszont véges, ezért folyamatos takarmányozásra is szükség van. A szabad területinél nagyobb sűrűség, állategészségügyi kockázattal is jár, de megfelelő szakmai felügyelet mellett, takarmányba kevert anyagokkal, a gyógykezelés is megoldható. Lényegében a zárt téri vadtartás inkább a háziállatok tartásához hasonló tevékenység. A hasznosítás módja különbözik alapvetően. Ez lesvadászattal, vagy évente egy, a terítéktől függően legtöbb két-három hajtással történik. A vadászatok után megmaradt állományok tovább élhetnek a kertekben. Intenzív hasznosítás esetén, a törzsállományokat vadtenyésztő telepekről származó egyedekkel pótolják. Enyhébb beavatkozások esetén a kerti szaporulatra is lehet alapozni. Ez utóbbi esetekben csak vérfrissítési céllal történnek újabb telepítések. Több felszámolt, mint létező A szabad területről történő vadbefogásokkal kapcsolatosan még azt fontos megjegyezni, hogy a befogott példányok száma kiesik az illető vadászterület éves hasznosítható kvótájából. Tehát attól, hogy valaki vadaskertet létesít, a szabad területi állományra nehezedő vadászati nyomás nem növekszik. A szabad területi állományra a vadaskertek úgy hatnak, hogy a bekerített területekről kizáródnak a környék vadon élő állatai. Ez élőhely beszűkülést jelenthet. Persze ez abban az esetben lenne komoly veszélyforrás, amennyiben a vadaskertek létrehozása nagy számban történne. Ettől azonban tartani nem kell, ugyanis az ilyen típusú vadászat iránti igény sem óriási, és a vadaskert-létesítés egyébként sem csak pénzkérdés. Viszonylag sok kertet létesítettek az elmúlt évtizedekben, de talán napjainkban évente több a felszámolt létesítmények száma, mint az újonnan építetteké. Ennek gazdasági és szakmai okai is vannak. Vaddisznóláz Az is igaz, hogy az a néhány, főként vaddisznós kert, amely szakszerűen és gazdaságosan működik, komoly bevételeket generálhat a tulajdonosoknak. Nagyon jó reklámot biztosít egyeseknek egy profi vadászcsoport, amely tagjai a világot járva lefilmezik a vadaskerti vadászatokat, és a videofelvételeket értékesítik. A „vaddisznóláznak” (wild boar fever) nevezett sorozatnak immár 8 része készült el: az első 4 Magyarországon, az 5. és 6. rész Romániában, a 7. Franciaországban és az eddigi utolsó ismét Romániában. Az, hogy ez a csapat egy franciaországi kitérő után ismét visszatér Romániába, sokatmondó. A Ion Tiriac-féle vadaskerti vadászat egyedi a maga nemében. Itt a tevékenység gazdaságossága alapvetően nem szempont. A meghívott vendégek bizonyára nem fizetnek, inkább ez az esemény egyéb üzletkötésekre, személyes kapcsolatápolásra nyújt lehetőséget. Az ilyen, protokoll céllal fenntartott vadaskertek esetében valós természetvédelmi vagy ökológiai jellegű aggályok nem merülhetnek fel. A zárt téri vadászat lelkiismereti oldala pedig legyen a résztvevők problémája. A wild boar fever filmek megtekinthetők azok számára, akiket érdekel, de a protokoll vadászatokon történtekhez a nagyközönségnek semmi köze, főként, ha zárt téren történnek. Az viszont vitathatatlan, hogy akarva-akaratlanul, mindkét vadászati tevékenység hozzájárul Románia természeti értékeinek népszerűsítéséhez. Farkas Attila
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök