2018. január 17. - A magyar sajtó rendre hírt ad a romániai medveállomány garázdálkodásáról, vagyis az Erdélyt, a székely gazdákat sújtó megoldatlan ügyről.
Mostanában Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is rettegnek az emberek, mert a megjelenő farkasok már nem válogatnak a zsákmányszerzésben, ezért a szomszédságban igazi pánikhangulat uralkodik.
Az utóbbi időben mind gyakoribbak a farkasok által elkövetett támadások szerte a Balkán-félszigeten. Bosznia-Hercegovinában csak úgy, mint a Drina folyó túlpartján lévő Szerbiában rettegnek az emberek, mert a mind éhesebb vadak már nem válogatnak a zsákmányszerzésben.
Szokatlan agresszivitás jellemzi őket
Az idei télen még az amúgy képzettebb szakértőket, zoológusokat, erdészeket, vadászokat is meglepte, a közvéleményt pedig valósággal sokkolták azok a hajmeresztő esetek, amelyek a falkában támadó farkasok agresszivitásáról szóltak. A hozzáértők szerint a Horvátország déli részét, a Dalmáciát sújtó tavalyi hatalmas erőtüzek jelentős hatást gyakoroltak az idei farkasinvázióra.
Kényszerhelyzetben vannak a farkasok
A vadak kénytelenek voltak a felperzselődött életterük miatt más helyekre, messzebbre menni, távolabbi régiókban is portyázni, ahol ez idáig nem vagy csak alig jelentettek gondot. A vadászterületük kiszélesedését az élelemhiány indokolta. Az állattartó földművesek nap mind nap juhok, kecskék eltűnését jelentik a hatóságoknak. Számos esetben az amúgy embertől tartó farkasok a hegyi falvak szélén lévő tanyák környékére is bemerészkednek.
Még a vadászoknak is kárt okoznak
Tavaly a boszniai Grude községben található Dragicina településen egy farkas támadott házőrző kutyára, amit meg is evett. A portyázó falkákat Borna és Tihaljina falvak területén is megfigyelték, nem kis riadalmat keltve a lakosság körében. A közelmúltban történt eset a településsel azonos nevű Tihaljina folyócska mellett történt, ahol helyi vadászok aznap vaddisznókat kerítettek volna puskavégre. Az egyikük kutyája eltűnt a folyó melletti bozótosban. Mikor egy óra múlva sem észlelték a mozgását – az értékes vadászkutyának GPS volt a nyakörvébe szerelve, ami akkor már hosszabb ideje egy pontból sugározta a jelet –, gazdája a helyszínre sietett, és már csak a tetemét találták meg. A zsákmányként széttépett vadászkutya mintegy 1000 eurót, azaz 300 ezer forintot ért.
Betegségek potenciális terjesztői
Borajna falu peremén pedig egy olyan farkas felbukkanását észlelték, ami láthatóan egyáltalán nem félt az emberek közeledésétől. És ha lehet, ez még aggasztóbb kérdéseket vet fel. A farkasok ugyanis jelentős arányban sokszor a veszettség hordozói, a legkülönfélébb, állatra és emberre egyaránt veszélyes fertőzések terjesztői. S minthogy a farkas olykor nem csak zsákmányállatként tekint a kutyákra, hanem azokkal párosodni is szokott, fennáll a komoly veszélye annak, hogy az érintett régiókban járványok söpörnek végig.
Már a tengerparton is látták őket
A lesből támadó farkasok több ízben Hercegovinában is vadászkutyákat öltek meg. Egy Citluk városában élő vadász egy négyes falkából kettőt kilőtt, és a helyi állatorvosok szakvéleménye szerint az egyik veszettséget hordozó állat volt. A farkasok a dalmáciai hegyekből és az erdőkből lemerészkednek, vagyis lehajtja őket az éhség a tengerpart melletti részekre is.
Kutyasétáltatók is pórul járnak
Ljubo Frankic imoti lakos a helyi sajtónak arról számolt be, hogy napi megszokott sétájára vitte a kutyáját – egy pedigrés isztriai kopót, a család kedvencét –, és furcsa zörejeket hallott a bozótosból. A kutyája eltűnt a sűrűben, majd rövid nyüszítés hallatszott. Mire rálelt – szintén a nyakörvbe ültetett chip jeladójának a segítségével –, már csak a bőrszíjat és a véres helyszínt találta meg.
A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Egy már kihalt alfajából háziasították a kutyát.
A nőstények testtömege 12–55 kg, tehát átlagosan mintegy 40 kg, a hímeké 15–86 kg, átlagosan mintegy 50 kg. A legnagyobbak az észak-amerikai és a kelet-európai farkasok. Testhosszuk 1,0–1,6 m, amihez hozzájön még a 29–50 cm-es farok. Szőrzetük élőhelyétől függően a fehértől a mélyfeketéig változik; Európában általában szürkésbarna. Egy alomban előfordulhat akár minden színárnyalatból is kölyök. Izomzata, tüdeje és szíve kiválóan alkalmazkodott a zsákmány üldözéséhez: rövidtávon sebessége eléri a 60–70 km/órát, és eközben akár 4–5 métereseket is ugorhat. A farkast túlzás nélkül tartják a legintelligensebb ragadozónak. Agytérfogata 150–170 cm?; különleges értelmi képességei a társas életmód eredményeként fejlődtek ki.