Kunszentmiklós, 2018. április 17. – A túzokkakasok közti márciusi vetélkedést követően április elejére többé-kevésbé rendeződtek az erőviszonyok a Kiskunság túzok lakta területein.
A korábban a központi dürgőhelyen koncentrálódó kakascsapatok helyett hatalmas területen, elszórtan figyelhetők meg az immár teljes pompában tündöklő dürgő túzokkakasok.
A szűk, 300 hektáros küzdőtér egy 2000 hektáros táncparketté változott a Felső-Kiskunságban. Az egy időben megfigyelhető több mint száz fehér tollpamacs látványa már a tyúkok érdeklődését is felkeltette, április első fele ugyanis már a párzások időszaka. A kakasok a hajnali és esti órákban szinte megállás nélkül pózolnak: farktollukat a hátukra csapják, torokzacskójukba 4-5 liter levegőt pumpálnak, bajszukat az égnek meresztik és fehér tollaikat szinte lehetetlen pózban szétterjesztve illegetik magukat az alacsony füvű pusztában. Ez a vizuális inger a tyúkok számára kilométerekről érzékelhető, és nagy távolságból, szinte mágnesként vonzza őket dürgő kakasok közé.
„Április 14-én,szombaton a Kiskunság legnagyobb dürgőhelyén, a kunszentmiklósi Nagy-réten minimálisan 230 madár tartózkodott, immár tyúkok és kakasok vegyesen. Ezzel egy időben a peremterületeken is szép számmal voltak túzokok, hiszen néhány kakas az arénát elhagyva a költő tyúkok közelében folytatja a dürgést. Ez az időszak a túzokok egyik legmozgalmasabb időszaka, hiszen a madarak átmozgása a kiskunsági dürgő- és költőhelyek között szinte folyamatos” – számolt be Lóránt Miklós, természetvédelmi területfelügyelő.
A dürgőhelyeken belül is nagy a jövés-menés, mivel a dürgő kakasok a szomszédos vetélytársakkal időről időre konfrontálódnak az elnyert dürgőterület megőrzése érdekében. A hajnali és esti „fellépések” között pedig pihenőket tartanak, ilyenkor nagyobb távolságokra is elgyalogolnak, hogy a magasabb fű között töltsék a legmelegebb órákat.
A tyúkok több kakas előadását is megtekintik, mielőtt választanak, hiszen hiába a hatalmas méretbeli különbség (a kakasok 14-16 kg tömegűek, míg a tyúkok mindössze 5-7 kg-ot nyomnak), a párzás a gyengébbik nem választásán múlik. A tyúkok számos ismeretlen tényező mellett ilyenkor az adott hím rátermettségét, fizikai állapotát és a rangsorban betöltött szerepét vizsgálják meg, míg végül kiválasztják a számukra legjobb genetikai állománnyal rendelkezőt. A legrátermettebb kakasok a nászidőszakban több tyúkot is megtermékenyítenek, míg a rangsorban alul maradók egyáltalán nem jutnak párzási lehetőséghez.
A párzást követően a tyúkok a márciusi időszakban előzetesen feltérképezett költőhelyekre vonulnak vissza, ahol április második felében lerakják tojásaikat, és kezdetét veszi a túzok szaporodása szempontjából legkritikusabb időszak, a kotlás és a fiókanevelés. A kakasok ebben már nem vesznek részt, az ő szerepük a párosodásban ki is merül, minden további feladat a tyúkokra hárul.
Gazdálkodási szempontból a dürgőhelyek zavartalanságának biztosítása az év első szakában különösen fontos, így a legeltetési rend ennek megfelelően alakul a nemzeti parki területeken.
A költőhelyeken végzett mezőgazdasági munkák szabályozása kiemelten kezeli az április közepi időpontot. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) túzokvédelmi programjának teljesítési feltétele, hogy április 15. után a támogatásban részesülő szántóterületeken talajmunkák, illetve a fészkelésre leggyakrabban választott növénykultúrákban (évelő növények, kalászos gabonák, zöldugar) tápanyag-utánpótlás és növényvédelmi munkák a költési időszak végéig már nem végezhetők.