Kolozsvár, 2018. április 24.- Jónak tartják a Krónika erdélyi magyar napilap által megszólaltatott szakemberek azt az akciótervet, amelyet a romániai Környezetvédelmi Minisztérium dolgozott ki a romániai barnamedve-populáció megőrzésére.
A minisztérium honlapján közvitára bocsátott tervezethez péntekig lehet még hozzászólni. Az akcióterv tényként kezeli a romániai medvepopuláció túlszaporodását, és az elmúlt két év gyakorlatától eltérően a populációszabályozás érdekében végzett vadászattal is számol.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke a lapnak elmondta: a tervezet egyik újdonsága, hogy az élőhelyeket különböző kategóriákba sorolja. Teljesen betiltaná a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám engedélyezné a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány. A konfliktusos területeket - vagyis Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyét, ahol az ország medveállományának nagy része él - a dokumentum külön említi.
A szakember a dokumentum másik fontos elemének nevezte, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, tehát nem a medvetámadásokra keres megoldásokat. Ezt azért tartotta fontosnak, mert ha a hatóságok nem lépnek, az emberek önbíráskodással próbálják majd megoldani a helyzetet, csapdákat állítanak vagy megmérgezik az állatokat. Szerinte az is előrelépés, hogy a dokumentum kimondja, az ember élete és javainak védelme a legfontosabb szempont - hasonló kijelentés nem szerepelt a korábbi dokumentumokban.
Szép Róbert, a romániai Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa elmondta, az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) hivatalos adatai szerint Romániában jelenleg mintegy 6800 medve él, a szám valóságtartalmát azonban minkét oldalról megkérdőjelezik: a környezetvédők szerint ennél jóval alacsonyabb, a vadásztársaságok szerint ennél jóval magasabb a medvék száma. A szakember szerint éppen ezért a populáció pontos számbavétele az egyik legsürgetőbb feladat.
Szép Róbert szerint mindenképpen szükség van a beavatkozásra, hiszen a populáció önszabályzó rendszere sem működik. Elmagyarázta: a hím, domináns egyedek korábban elpusztították a bocsokat, és egy anyamedve két-három nemzedékből csak egy bocsot tudott felnevelni. Most azonban hiányoznak a domináns hímek, így minden bocs eléri a felnőttkort. Ez azt is jelenti, hogy a túlszaporodás miatt csökkent az élettér, kiszorulnak az erdőből a gyengébb, kisebb medvék, ezért a települések közelében próbálnak könnyebben megszerezhető élelemhez jutni. Szép Róbert azt is megemlítette: Románia 6000 egyed védelmét szavatolta, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Ezek azonban elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak. A székelyföldi Hargita megyében 2017-ben 18 személyt sebesítettek meg a medvék.
A minisztérium honlapján közvitára bocsátott tervezethez péntekig lehet még hozzászólni. Az akcióterv tényként kezeli a romániai medvepopuláció túlszaporodását, és az elmúlt két év gyakorlatától eltérően a populációszabályozás érdekében végzett vadászattal is számol.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke a lapnak elmondta: a tervezet egyik újdonsága, hogy az élőhelyeket különböző kategóriákba sorolja. Teljesen betiltaná a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám engedélyezné a beavatkozást, ahol túlszaporodott az állomány. A konfliktusos területeket - vagyis Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyét, ahol az ország medveállományának nagy része él - a dokumentum külön említi.
A szakember a dokumentum másik fontos elemének nevezte, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, tehát nem a medvetámadásokra keres megoldásokat. Ezt azért tartotta fontosnak, mert ha a hatóságok nem lépnek, az emberek önbíráskodással próbálják majd megoldani a helyzetet, csapdákat állítanak vagy megmérgezik az állatokat. Szerinte az is előrelépés, hogy a dokumentum kimondja, az ember élete és javainak védelme a legfontosabb szempont - hasonló kijelentés nem szerepelt a korábbi dokumentumokban.
Szép Róbert, a romániai Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa elmondta, az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) hivatalos adatai szerint Romániában jelenleg mintegy 6800 medve él, a szám valóságtartalmát azonban minkét oldalról megkérdőjelezik: a környezetvédők szerint ennél jóval alacsonyabb, a vadásztársaságok szerint ennél jóval magasabb a medvék száma. A szakember szerint éppen ezért a populáció pontos számbavétele az egyik legsürgetőbb feladat.
Szép Róbert szerint mindenképpen szükség van a beavatkozásra, hiszen a populáció önszabályzó rendszere sem működik. Elmagyarázta: a hím, domináns egyedek korábban elpusztították a bocsokat, és egy anyamedve két-három nemzedékből csak egy bocsot tudott felnevelni. Most azonban hiányoznak a domináns hímek, így minden bocs eléri a felnőttkort. Ez azt is jelenti, hogy a túlszaporodás miatt csökkent az élettér, kiszorulnak az erdőből a gyengébb, kisebb medvék, ezért a települések közelében próbálnak könnyebben megszerezhető élelemhez jutni. Szép Róbert azt is megemlítette: Románia 6000 egyed védelmét szavatolta, amikor az Európai Unióhoz csatlakozott.
Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Ezek azonban elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak. A székelyföldi Hargita megyében 2017-ben 18 személyt sebesítettek meg a medvék.