2018. június 6. - Korábban csak Romániából, elvétve Szlovákiából érkeztek medvékkel kapcsolatos hírek.
Mára Magyarországon is megjelentek a nagyragadozók. Kell-e tartanunk tőlük? Az olykor aggodalmasan sötétre sikerült képet igyekeznek árnyalni a hazai szakhatóságok, amelyek a tények szintjén tájékoztatnak a valós helyzetről.
Az utóbbi időben több hír is megjelent arról, hogy az észak-magyarországi településeken medvét láttak. Magyarországon szigorúan tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, s mivel a medve Magyarországon fokozottan védett, a törvények szerint teljes oltalmat élvez
Két dolgot érdemes tisztába tenni a medvékkel és a hasonló, ragadozó fajokkal kapcsolatban. A farkas, a hiúz, a barna medve fokozottan védett Magyarországon. Az aranysakál kilóg a sorból, mert vadászható, olyannyira, hogy egész évben engedélyezett az elejtése. Nem új keletű, hogy ezek a fajok hazánk területén felbukkannak. Korábban is jelentek meg medvék, farkasok hazánkban, sőt utóbbiak folyamatosan jelen is vannak. Természetvédelmi szempontból jelentős, úgynevezett LIFE programok is működnek hazánkban ezen fajok kutatásával, szokásaik megismerésével kapcsolatban. Ezek a fajok alapvetően jelen vannak a hazai flórában és faunában, nem feltétlenül kell idegenként tekintenünk rájuk. Az egy másik kérdés, hogy az elmúlt száz évben a hazai lakosság – köztük a vadászokkal, gazdálkodókkal és erdőjárókkal – elszokott ezeknek a fajoknak a jelenlététől – mondta el a Híradó.hu kérdésére Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára.
Alapvetően kerülik az embert
A szakember szerint a média miatt egyfajta szenzációhajhászás tapasztalható a téma kapcsán. Viszont más országokban rendszeres, köznapi kapcsolat van a lakosság és a már említett állatfajok között. Ha netán baleset történik, felkapja a média, de nem tekinthető általánosnak egyik országban sem például a medvetámadás. Ilyen esetekben a fajnak egy-egy egyede okoz problémát, melyre nyilvánvalóan megoldást kell találni. Ezeknek a fajoknak ugyanis nem az a szokásuk, hogy keresnék az ember közelségét, sokkal inkább kerülik az ember társaságát. Pont emiatt ezek a fajok Magyarország ritkábban lakott északi régióiban, leginkább az Északi-középhegységben tűnnek fel, ahol az emberi jelenlét a legkevésbé zavarja őket.