2018.09.14. - Kerítést épít Bulgária a román határra, Romániában pedig lelövetik a rókák és sakálok nagy részét, hogy ne terjedjen tovább az afrikai sertéspestis.
A gazdaság védelmében beavatkoznak a természetbe, itt tart a járvány elleni védekezés.
Tízezer sakált és ötvenezer rókát lövet ki a romániai Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium idén és jövőre. Ez a két ragadozó állományának 72, illetve 67 százaléka. Az afrikai sertéspestis további terjedésének megakadályozása érdekében rendelték el ezt a vadászatot. A járvány ellen nincs védőoltás. Csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg, de az ember és más állatok is terjeszthetik – ragadozók is.
Romániában már tíz megyét érint a 41-ből ez a vírus, több mint hétszáz gócpontot tartanak számon. A drasztikus intézkedés ellen mégis tiltakozik a WWF természetvédő szervezet, mondván, ilyen mértékű vadászat már veszélyezteti az állatpopulációk fönnmaradását, kárt okoz az egész ökoszisztémának. Ráadásul megriasztja, vándorlásra ösztönzi a vaddisznókat, ami épp a betegség terjedésének kedvez.
Hasonlóan egy egész terület állatvilágára hatással lesz Bulgária védekezése. A román határ mellett 133 kilométer hosszú drótkerítést kezdtek építeni, hogy ne mehessenek át bolgár területre a romániai vaddisznók. Bulgáriában még nem észlelték a betegséget, minden szóba jöhető eszközzel próbálják elérni, hogy ez így is maradjon. A természetvédelem érdekeit fölülírják a gazdasági szempontok.
Nálunk most a járvány terjedésének megelőzéséről szóló animációs film a legfrissebb sertéspestises közlemény a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. Egyelőre Heves és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében észlelték a betegséget, még tavasszal. Három megye hét járásában vannak különösen ellenőrzött és megfigyelési körzetek. Ez a Dél-Alföldet nem érinti. Kerítés viszont nálunk is van: a szerb határon. Megépítésekor a WWF emlékeztetett, hogy itt országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területek húzódnak, az élőhelyek átnyúlnak a határon, a kerítés pedig korlátozza az állatok mozgását, amit az építőknek figyelembe kell venniük. Felmérés nem készült arról, hogyan hatott a kerítés a terület élővilágára.
Az viszont biztos, Szerbiában nincs jelen az afrikai sertéspestis, így a kerítés ebből a szempontból most épp a szomszédot védi. Ennek azonban – mint kérdésünkre a Nébih válaszolta – a jelenlegi járványügyi helyzetben nincs jelentősége, mert a Szerbiával határos területeinken sincs jelen a betegség.
– Ha a kerítés és az állatvilág kapcsolatáról van szó, az ausztrál példát említik elsőként – reagált kérdésünkre Ilosvay György, a Csemete Természetvédelmi Egyesület elnöke. – Ott annak idején jó ötletnek gondolták bevinni az üregi nyulat. Elszaporodott, és utóbb kerítést építettek az államok, hogy megakadályozzák a további terjedését, sikerrel. Az új erdőknél nálunk is alkalmaznak az erdészetek kerítést: megakadályozza, hogy a fiatal csemetékben kárt tegyenek a vadak – tette hozzá.
A biológusok szerint a drótháló nem az ördögtől való, nem is választ el hermetikusan, de tisztában kell lenni azzal, hogy a természet a folyón kívül nem nagyon ismer ilyen vonalszerű akadályokat. Bakos András