2019. június 19. - A Pilisi Parkerdő Zrt. madárvédelmi programja keretében több erdészetének területén is létesített odútelepeket.
Egyetlen cinkepár csak a fészkelési időszakban akár 15 ezer hernyót is elpusztíthat, vagyis az odúkba költöző énekesmadarak komoly szerepet játszanak az erdők védelmében. A biztonságos lakhatás lehetőségét kisemlősök is igyekeznek kihasználni.
Az elmúlt években a Gödöllői és a Budakeszi Arborétumban, a pilismarót környéki erdőkben, valamint a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyezett ki mesterséges odúkat a Pilisi Parkerdő Zrt. a madárvédelmi program keretében. A különböző méretű és elhelyezésű odúk a rágcsálókra vadászó bagolyfélék mellett a szintén kártékony hernyókat, rovarokat pusztító énekesmadaraknak, valamint mókusoknak, peléknek, sőt, poszméheknek is otthont nyújtanak.
A Pilismarót melletti szelídgesztenyésben létesített odútelep vizsgálata során a szakemberek mind a 30 madárodúban találtak költésre utaló nyomokat, fiókákat, illetve tojásokat. 15 odúban örvös légykapó, 14 odúban széncinege, egyben pedig csuszka fészek volt. Az odúk egy részéből a fiókák már kirepültek, de a légykapó és a széncinege fészkét a fiókák kirepülése után is meg lehet különböztetni. Míg az előbbi a fészkét fűszálakból építi, a cinege a fűszálakat mohával és szőrrel ki is béleli. A csuszka fészekanyagként fakérget, háncsot használ, az odú nyílását pedig sárral körbe tapasztja. Széncinege és légykapó fiókákat 3-3 fészekben találtak, 2 fészekben légykapó, míg egyben széncinege tojások voltak. Az ellenőrzést az erdészek a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereivel közösen végezték el, amely során 10 légykapó fiókát és egy széncinege tojót gyűrűztek meg.
A Gödöllői Arborétum 3 éve működő odútelepének ellenőrzésekor szintén sikeres költések nyomaira bukkantak a szakemberek, továbbá 9 széncinegét és 5 csuszkát láttak el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egyedi jelölő gyűrűivel. Ennek során derült ki, hogy az egyik költő széncinege egy 2017-es, szintén az arborétumban felhelyezett gyűrűt viselt. Idén először újabb fajjal bővült a „lakók” listája: két erdei pele foglalt el egy-egy odút. A fokozottan védett kisemlős Magyarország legritkább pelefaja, amely a Dunántúli- és az Északi középhegységben él, de a Cserhát illetve a Gödöllői-dombság területén is előfordulhat. A Gödöllői Arborétumban most sikerült először lefényképezni az erdei pelét. Fontos számára a zárt, kellően bokrosodott, vagyis a többszintes erdőtársulás, azok közül is a szárazabb tölgyeseket részesítik előnyben, de ugyanúgy megtelepedhet a felhagyott gyümölcsösök sűrűiben is.
Egy cinkepár a fészkelési időszakban akár 15 ezer hernyót is zsákmányolhat, ennek 70-90 százalékát az erdei fák lombkoronájában komoly károkozásra képes lepkehernyók teszik ki. A Parkerdő a természetes erdőállományokban is sokat tesz a madarak fészkelésének elősegítése érdekében: az örökerdő-gazdálkodás módszereit alkalmazva, az énekesmadarak számára kedvező feltételeket biztosító, változatos korú és vegyes fajösszetételű erdőket nevelnek, amelyekben a lábon álló holtfák elegendő természetes odút kínálnak a fészkeléshez.