2019. szeptember 4. - Sopron környékén is egyre gyakrabban találkoznak az aranysakállal.
Az új csúcsragadozó állománya országos szinten évente mintegy 30 százalékkal növekszik. A szakemberek minden törvényes és etikus módszerrel próbálják szabályozni a faj egyedszámát, egyben figyelmeztetnek: az aranysakál okoz némi problémákat a vadgazdálkodásban és veszélyt jelenthet bizonyos háziállatokra is, azonban komoly aggodalomra nincs ok.
Az aranysakál rohamos előtűnése annak tükrében különös, hogy 1989-ben még vörös listás, védett állat volt, hiszen Magyarországról kipusztult fajként tartották számon. Aztán pár évvel később elindult hódító útjára a Délvidékről. - A kutatók úgy vélik, ennek több oka van – emelte ki dr. Sándor Gyula, a Soproni Egyetem egyetemi docense. - Biztos, hogy közrejátszik a folyamatban az, hogy nem volt hazánkban csúcsragadozó. Így a társaságban vadászó aranysakál, könnyedén felülkerekedve a kisebb és magányosan portyázó rókán, gyorsan betöltötte ezt a szerepet. Az egyre enyhébb telek is ideálisak az aranysakálnak, mivel mediterrán fajról van szó. Nem szabad kifelejtenünk a sorból az emberi tényezőt sem. Az ember terjeszkedése és az ezzel járó szemét, különösen a szeméttelepek, felelőtlenül elhajított hulladék, valamint a vadászok által hátrahagyott zsigerek könnyű és kimeríthetetlen táplálékforrást jelentenek a fajnak. Mindezek tekintetében nem csoda, hogy eredményes létszámnövekedést tud produkálni – fejtette ki.
Az aranysakálra először az 1994-95-ös szezonban lehetett vadászni. Megyénkben 2002-ben ejtették el az első példányt, a faj körülbelül ekkor bukkant fel a térségben. A 2008-9-es szezonban már mintegy 3000 példányt becsültek Magyarországon, míg mostanra 19 ezer fölötti számban gondolkoznak a szakértők – az aranysakál esetében minden évben 30 % feletti állománynövekedést regisztrálnak. Így fontos kérdés, hogy milyen veszélyt jelent a többi vadállatra és a jószágokra.
A vadgazdálkodásban jellemzően a kicsinyekre jelent veszélyt, így az őzgidákra, a dámszarvas borjaira és a vaddisznó malacaira – tudtuk meg az egyetemi docenstől. - Mivel nem egyedül vadászik, olykor még a kölykök is a falkához csatlakoznak, ezért nagyobb fajt is meg tud fogni, de jellemzően a fiatal állomány gyérítésével okoz problémát. A háziállatoknál is jelentkeztek károk, elsősorban a déli megyékben, ahol az aranysakál a legnagyobb példányszámban van jelen. Főleg a településeken kívül, szabadon tartott jószágokra jelent veszélyt az új csúcsragadozó, így például a juhokra is – világított rá.
Dr. Sándor Gyula azonban kiemelte: pánikra nincs okunk. Az aranysakál emberre és kutyára például nem jelent veszélyt. Az állomány szabályozása érdekében pedig a vadászok minden törvényes és etikus módszert bevetnek – így a közeljövőben természeti károktól mentesen stabilizálódhat az aranysakál példányszáma.