2020. április 28. - A mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozók gyakran tapasztalhatják, hogy a különböző vadak kárt okoznak a termésben, akár azzal, hogy megeszik, akár azzal, hogy összetapossák, kitúrják azt a földből.
Tekintettel arra, hogy ezzel jelentős károkat is okozhatnak, a földtulajdonosnak joga van kárigényét érvényesíteni a vadászatra jogosulttal szemben. A vadkár részletes szabályait a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és e törvény végrehajtásának szabályairól szóló 9/2004. (V. 4.) FVM rendelet határozza meg. A D.A.S. JogSzerviz szakértői világítják meg a jogi környezetet.
A hivatkozott törvény meghatározza, hogy pontosan mit tekint vadkárnak. Ez alapján vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (természetes önfenntartási érték, mely a vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgál) meghaladó része.
Fontos, hogy a vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni. Emellett abban az esetben, ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
A törvény előírása szerint a vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.
A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás.
A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.
A jogszabály alapján a mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint az alábbi időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
őszi gabona: október 1. – július 31.
tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
kukorica: április 15. – november 15.
burgonya: április 15. – október 15.
napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
borsó: március 1. – augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös: egész évben.
A kárigényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
Amennyiben a károsult és a kárért felelős személy között a kárigény közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
A kár megállapítását a szükséges képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti, akit a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni.
Ezt követően a vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett.
Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor. A szakértő az eljárása során köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
Abban az esetben, ha a felek között nem jön létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult gazda az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróság előtt kárának megtérítését, mely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ezért figyelemmel kell rá lenni – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.