Brisbane, 2021. február 24. - Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény - állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója.
Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak - írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.
A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az "egyiptomi Mona Lisaként" hivatkoznak rá. Mindeddig azonban senki sem fedezte fel, hogy a képen egy kihalt lúdféle látható - mondta el a kutató.
A Meidúmban eltemetett Nofermaat egyiptomi herceg felesége, Itet kápolnájában találták meg a Meidúmi ludak néven ismert képet, amely ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. A képen hat lúd látható, három jobbra, három balra néz. A három lúd valójában sok ludat jelképez, mivel az egyiptomi írásban a három a többes szám jele.
A kutató szerint a művészi szabadság is magyarázhatja a ludak különleges tollazatát, amely teljesen más, mint a modern libáké, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a régészeti helyszínen talált egyéb alkotások állatábrázolásai, a madarak és emlősök képei is tökéletesen pontosak voltak.
Romilio azt is elmondta, hogy a modern vörösnyakú ludak csontjait nem találták meg egyetlen egyiptomi régészeti feltáráson sem. Viszont érdekes, hogy egy hasonló madár csontjait Krétán megtalálták.
"Zoológiai szempontból az egyiptomi műalkotás az egyetlen dokumentuma ennek a jellegzetes tollazatú lúdnak, amely ma már világszerte kihaltnak tűnik" - magyarázta a tudós.
Romilio rámutatott, hogy kihalt állatokat korábban is azonosítottak már ősi műalkotásokból, de nem lehetett minden faj létezését tudományosan megerősíteni.
A kutató a Tobias-kritériumok alapján próbálta azonosítani a ludat. Mint mondta, ez hatásos módszer fajok meghatározására, a madár legfontosabb jellemzőinek kvantitatív mérését alkalmazza.
Romilio emlékeztetett rá, hogy Egyiptom nem mindig volt túlnyomórészt sivatagos terület, gazdag élővilága volt és sok olyan faj élt ott, amely mára kihalt.
"A művészet kulturális betekintést nyújt ebbe a világba, és értékes, grafikus lenyomattal szolgál a ma ismeretlen állatokról" - mondta.
"Ezek közé tartozik a modern szarvasmarhák elődje, az őstulok (Bos primigenius), valamint a gazella, a nyársas antilop, az antilop és a szamár korábban ismeretlen fajtái. "Ezek az ősi állatábrázolások segítenek abban, hogy megismerjük a több ezer évvel ezelőtti biodiverzitást" - tette hozzá.
Romilio tanulmánya a Journal of Archaeological Science: Reports kiadásában jelent meg