2025. december 4. - egyre súlyosabb a helyzet, évszázados konfliktus is nehezíti a megoldást
Egyre többször találkozhatunk vaddisznókkal a budai utcákon, de nem csak a fővárost érinti a probléma. Ujj Zsuzsannát, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi szakértőjét arról kérdeztük, hogy mi a teendő, ha lakott területen „futunk össze” vadon élő állatokkal, mi okozza ezt a helyzetet, és milyen megoldások merülhetnek fel.
Legutóbb november végén számoltunk be arról, hogy újra vadállat bukkant fel a budai utcákon, akkor a Budaörsi úton, a Kőérberki út előtt vaddisznó szaladt neki egy autónak. Szeptemberben komoly vita alakult ki, amikor altatólövedékek használatával kezdték eltávolítani a lakott területekről a vadállatokat. A helyi állatvédők és az állatszerető lakosok petíciót indítottak a döntés ellen.
„Nem akarják az embert bántani, félnek tőlünk”
Ujj Zsuzsanna lapunk kérdésére leszögezte: „Ha az utcán találkozunk vadon élő állatokkal, akkor érdemes elkerülni őket, mert ugyan nem akarják az embert bántani, félnek tőlünk, de ha például a vaddisznó sarokba szorítva érzi magát, támadhat. Azt kell elkerülni, hogy sarokba szorítva érezze magát, ha békén hagyjuk, odébbáll a vaddisznó. Szokták mondani, hogy a kocák veszélyesebbek, viszont ez is csak akkor igaz, ha az ellés időszakában találkozunk velük, amire nagyon kicsi az esély. Abban az időszakban tényleg veszélyesek tudnak lenni, de amikor a malacok már követik az anyjukat, akkor a koca inkább elvezeti őket az ember közeléből.”
A természetvédelmi szakértő az alaphelyzetről kifejtette, hogy az ember folyamatosan terjeszkedik, így szűkül a vadállatok területe.
Különleges helyzet, hogy bár csökken Magyarország népessége, mégis egyre több területet foglalunk el és hasznosítunk, az állatok egyre kisebb területre szorulnak vissza. A vonalas infrastruktúra – tehát az utak, kerítések – sűrűsödése is probléma. Maradva a vaddisznóknál, rendkívül intelligens állat, jól alkalmazkodik, a budai erdőkben megtalálta az életfeltételeit, viszont a beépítés miatt arra kényszerül, hogy az utcán, a szemetesekben vagy a kertekben keressen táplálékot. A víz is kulcskérdés, egyre szárazabbak a területek, a vízfolyások csak időszakosak – mutatott rá Ujj Zsuzsanna.
A probléma egyébként nem csak Budára jellemző, több megyéből, köztük Somogyból és Nógrádból is érkeznek hasonló beszámolók. Ujj Zsuzsanna Budapest és a Balaton környéke között látja a párhuzamot, a vadállatok és az emberek találkozását mindkét területen elsősorban az extrém mértékű beépítés okozza.
„A vad az erdőkben marad, ha ott megfelelőek az életkörülmények”
Ujj Zsuzsanna úgy látja, nagyon összetett a kérdés, és nincs egyszerű megoldása a helyzetnek. A legnagyobb problémának azt tartja, hogy a vadászat, az erdészet, a mezőgazdaság, és az épített környezetben élőket képviselők – elsősorban az önkormányzatok – között nincs megfelelő koordinációs fórum.
Bizalomhiány is tapasztalható, például az erdészek, vadászok és gazdálkodók konfliktusa évszázadokra vezethető vissza. Az erdőknek van egy eltartóképessége, a vadak az erdőkben maradnak, ha ott megfelelőek az életkörülményeik. Ha viszont romlik az erdők állapota, akkor kevesebb vadat tudnak eltartani, Magyarországon pedig romlik az erdők állapota. Mindeközben a vaddisznók száma a '60-as évek óta öt-hatszorosára nőtt. Arra lenne szükség, hogy az említett ágazatok minél többször egyeztessenek, hogyan tudnák kezelni a helyzetet, és be kell vonni a természetvédelmet is, ami egy újabb szempont – hangsúlyozta Ujj Zsuzsanna.
A természetvédelmi szakértő arra a kérdésünkre, hogy miért romlik az erdők állapota, elmondta: „Minden természeti erőforrásra nagy nyomás nehezedik, elsősorban pénzügyi okokból. Az ember mindent hasznosít, amit hasznosíthat, különösen igaz ez az erdőkre. Rossz gyakorlatok születnek vagy maradnak fenn, például a tarvágás nagyon súlyos beavatkozás az erdők ökoszisztémájába, kumulatív hatások keletkeznek, egymást erősítik az erdők ökoszisztémájának állapotát rontó folyamatok. A klímaváltozás és a szárazodás is probléma. A Nemzeti Parkok kezelésében lévő erdőkben jobban tudnak érvényesülni a természetvédelmi szempontok, de ezeken kívül, például a magánerdőkben, leginkább a pénzügyi szempontok hangsúlyosak.” Németh Márton Sándor