2026. március 12. - Néhány napja nagy visszhangot váltott ki, hogy a Szigetközben kivágták az erdőt egy fészkelő rétisas fészke körül.
Az esetet jelenleg is vizsgálják a hatóságok, hogy miként fordulhatott elő, miért nem tudott senki a fészekről, amit csak az utolsó pillanatban vettek észre a favágók.
Az elmúlt napokban nagy vihart kavart a közösségi médiában, hogy a Szigetközben - egy fokozottan védett területen - csak azt az egy fát nem vágták ki, amelyen egy rétisas fészkel. Az esetre azóta reagált az agrárminiszter is. „Megdöbbenve láttam a hétvégén, hogy a Szigetközben, egy lipóti erdőrészletben úgy végeztek fakitermelést, hogy azzal egy rétisas fészkét is veszélyeztették. Ráadásul mindez Natura 2000-es és fokozottan védett természeti területen történt. Ez elfogadhatatlan, és nem maradhat következmények nélkül!" – olvasható Nagy István Facebook oldalán.
A kérdéses terület fokozottan védett és Natura 2000-es besorolású, ezért minden erdőgazdálkodási beavatkozás előtt kötelező a természetvédelmi hatóságokkal történő egyeztetés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen területeken csak olyan munkálatok engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a természetvédelmi célokat, és ehhez engedélyt kapnak. Információink szerint a Lipót 17D erdőrészletben tervezett fakitermelést is ilyen előzetes egyeztetések előzték meg: az erdőgazdálkodó a szükséges szakhatósági konzultációkat a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával és az illetékes természetvédelmi hatósággal egyaránt lefolytatta, ráadásul ezt a fakitermelést egy olyan helyszín helyett választották közösen az erdészeti és természetvédelmi szakemberek, ahol egy ismert rétisas fészek miatt kíméletet kért a nemzeti park.
Arra kérdésre, hogy miként kaphattak engedélyt végül a favágásra, a válasz meglehetősen egyszerű: a természetvédelmi nyilvántartásban nem szerepelt ez a fészek, így erről nem kapott információt a helyi erdőgazdálkodó sem. Ez azért fontos információ az ügyben, mert a rétisas Magyarországon fokozottan védett faj, amelynek ismert költőhelyei körül általában jelentős – 400 méteres – védőzónát jelölnek ki, ahol az erdőgazdálkodási tevékenység erősen korlátozott vagy teljesen tilos. A konkrét esetben tehát senki sem tudott a sasfészekről, amit végül a terepen dolgozók vettek észre, és amint ez megtörtént azonnal leállították a másfél napja tartó munkálatokat és értesítették a Nemzeti Park Igazgatóságát.
Sajnos a fészek jelenléte csak az utolsó pillanatban vált nyilvánvalóvá, mert a fa koronáját nagy mennyiségű fagyöngy borítja, amely alulról nézve gyakorlatilag elfedi a benne lévő szerkezetet. Emiatt a terepi bejárások során a fészek könnyen rejtve maradhatott, és csak akkor vált egyértelműen láthatóvá, amikor a környező fák eltávolítása után oldalról is látható lett a korona.
Az ügyben nem elhanyagolható részelt az sem, hogy nem egyszerű faanyag-kitermelés volt a cél, ugyanis az érintett erdőrészletben olyan erdőátalakítási munkát kezdtek, amelyet természetvédelmi szempontból készítettek elő. A beavatkozás lényege a fafajcsere: a jelenlegi állomány helyett őshonos fafajokból álló erdőt kívánnak kialakítani, ami természetvédelmi szempontból kedvezőbb állapotot eredményez. Szakemberek szerint van esély rá, hogy életképesek maradtak a tojások, és sikeres lesz a költés, mert a zavarásra amúgy érzékeny rétisas visszatért kotlani, ráadásul gyakran építenek egy másik fészket is, ha az egyikkel valami baj történne. Azóta kiderült, hogy egy "elsősfészkes" fiatal párról van szó.