2026. május 27. - Megoldások az afrikai sertéspestisre
A VAX4ASF projekt keretein belül a MATE szakértői több nemzetközi szakemberrel együtt megoldási lehetőségeken dolgozik az afrikai sertéspestis (ASF) visszaszorítása érdekében. A programban biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
A 2026. május 5-6-án Gödöllőn megtartott VAX4ASF 3. közgyűlésének előadásai részletesen bemutatták a projekt előrehaladását, a technikai kihívásokat és a jövőbeli mérföldköveket. A két napos programon minden ország és minden partner személyesen képviselte magát, összesen 39 fő jelenlétével. Magyarországról két partner vett részt a munkában, az egyik a mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) a másik a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék irányításával). A Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét mutatja, hogy az esemény harmadik értekezlete Gödöllőn, a MATE Intézetében került megszervezésre.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak az eddigi eredményeikről, így többek között a szakértők bemutatták a DISC (egyciklusú) és a LAV (indukálható élő gyengített) vakcinajelöltek fejlesztését. Bár az eddigi kísérletek kiváló biztonsági eredményeket mutattak (100%-os túlélés), a hatékonyság még korlátozott, így a munka a CRISPR/Cas9 technológiával előállított újabb jelöltek jellemzésére és a genetikai stabilitás javítására összpontosít. A cél a védettségért felelős vírusgének azonosítása. A kutatások során 18 olyan egyedi ORF-et (nyitott leolvasási keret) találtak, amelyeket a védett állatok immunrendszere felismer. A szakértők vizsgálják továbbá azokat a géneket (különösen az MGF110 családból), amelyek befolyásolják a gazdaszervezet interferon-válaszát, segítve ezzel a hatékonyabb vakcinák tervezését.
A Building Immunity for a Healthier World (HIPRA) beszámolt a Master Cell Bankok (MCB) létrehozásáról és a vírusgyártási folyamatok optimalizálásáról is. Sikerült egy DISC-vakcinaállományt olyan eljárással előállítani, amely a korábbihoz képest több mint 100-szoros titernövekedést eredményezett, ami elengedhetetlen a későbbi állatkísérletekhez és az ipari méretekhez. A kutatók továbbá olyan diagnosztikai eszközök (ELISA) fejlesztésén dolgoznak, amelyek megkülönböztetik a fertőzött állatokat a vakcinázottaktól. Eddig 19 antigénjelöltet vizsgáltak meg, amelyek közül a p30/32 mutatta a legjobb teljesítményt, szoros összhangban a kereskedelmi forgalomban kapható kitekkel.
A bemutatott modellek a vadon élő és házisertés-populációk közötti terjedést vizsgálják Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. Az adatok azt mutatják, hogy a vaddisznók sűrűsége kritikus tényező, a védekezésben pedig a vadászat és a vakcinázás hatásait elemzik. Megjegyezték, hogy a romániai háztáji gazdaságok hídként szolgálhatnak a vaddisznók és a kereskedelmi telepek között.
Az előadások között Csányi Sándor ismertette a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal négy intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést tesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érnek el a kutatók nemzetközi szinten is.
További információ:
Dr. Heltai Miklós Gábor
intézetigazgató, egyetemi tanár, MTA doktora
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.