2026. július 20. - Hogyan gondoskodik az EU házi kedvenceink, haszonállataink, valamint a laboratóriumi és a vadon élő állatok védelméről?
Az Európai Unió több tekintetben is a legszigorúbb állatjóléti normákat érvényesíti a világon. Az állatokra való odafigyelés kívánalmát még alapszerződésébe is belefoglalta.
[...] politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket […]
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke
A nemzetközi normákat tükröző uniós állatjóléti rendelkezések öt alapszabályt követnek. Követelmény, hogy az emberek gondjaira bízott állatok
ne éhezzenek, ne szomjazzanak, és ne legyenek alultápláltak;
ne féljenek és ne gyötrődjenek;
ne legyenek szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak és fizikai diszkomfortnak kitéve;
fájdalomtól, sérüléstől és betegségektől mentesen élhessenek;
szabadon követhessék a fajukra jellemző viselkedésmintákat.
A kedvtelésből tartott állatok jóléte
Az EU-n belül a kutyák, macskák és vadászgörények szabadon és biztonságban utazhatnak gazdáikkal, feltéve, hogy rendelkeznek az egészségüket tanúsító uniós kisállatútlevéllel. A legtöbb esetben más igazolásra nincs szükség.
Bővebben az uniós kisállatútlevélről
Új szabályok a macskák és a kutyák bántalmazása ellen
Négylábú barátaink védelmében az EU 2008-ban betiltotta a kutya- és macskaprém kereskedelmét.
A közelmúltban, 2026 áprilisában pedig az Európai Parlament elfogadott egy jogszabályt a kutyák és a macskák felelős tenyésztése, elhelyezése, nyomonkövethetősége, behozatala és tartása érdekében, amely az első ilyen normarendszer az EU-ban. Tiltja az állatok egészségére káros tenyésztési és állattartási gyakorlatokat, és felveszi a küzdelmet a hobbiállatok illegális kereskedelmével szemben.
A szabályok egy része 2028 közepén, a többi pedig a rá következő években lép majd életbe.
Bővebben a kutyák és a macskák jólétét biztosító, új szabályokról
A haszonállatok jóléte
A haszonállatokat védő első uniós szabályok a 80-as években születtek. Alapjuk a gazdasági haszonállatok védelméről szóló 1978-as európai egyezmény.
A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 1998-as irányelv általános normákat állapított meg az élelmiszer, takarmány, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célból tartott és szaporított valamennyi állat védelmére.
A haszonállatok jólétéről gondoskodnak továbbá azok az uniós szabályok is, amelyek az elkábítás és a leölés alapvető körülményeit részletezik, valamint állatkategóriák szerint (például a borjak, sertések és tojótyúkok tekintetében) meghatározzák a tenyésztés elvárt viszonyait.
Változások a szabályozásban: a ketreces üzemi állattartás tervezett tilalma
Mivel a jogszabályok némelyike több mint 20 éve született, az Európai Bizottság a gazdaságokban tartott haszonállatok bizonyos kategóriái esetében aktualizálni készül a hatályos állatjóléti szabályokat. A kapcsolódó jogszabálytervezet várhatóan 2026 végére készül el, és épít a témában már megtartott nyilvános konzultáció következtetéseire is.
A jogszabályban várhatóan a ketreces tartás tilalma is helyet kap majd egy 2021-es európai polgári kezdeményezés („Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!”) nyomán.
Hogyan lehet európai polgári kezdeményezést indítani vagy támogatni?
Élő haszonállatok szállítása
Az állatok szállítás közbeni védelmét és jólétét biztosító, jelenleg hatályos uniós szabályokat még 2004-ben fogadták el a jogalkotók. Az Európai Parlament két alkalommal, 2019-ben és 2022-ben kérte a szabályok aktualizálását.
A Parlament egyebek mellett a következő fejlesztéseket szorgalmazza:
a rendelet jobb betartatása,
a szabályokat nem kielégítően végrehajtó tagországok szankcionálása,
a behozatal uniós előírásoknak való megfelelőségét biztosító intézkedések,
az utaztatással töltött idő csökkentése, valamint az ellátási láncok lerövidítése, hogy lehetőség szerint inkább húst, ne pedig élő állatokat szállítsanak.
A felvetésekre válaszul az Európai Bizottság 2023-ban új rendeletjavaslatot terjesztett elő. Jelenleg is folyik a részletes szabályok kidolgozása.
Állatkísérletek
Az EU-n belül külön jogi keret szabályozza az állatok tudományos célú felhasználását, legyen szó új gyógyszerek kifejlesztéséről, élettani vizsgálatokról, élelmiszer-adalékanyagok vagy vegyi anyagok teszteléséről.
Az állatkísérletek szabályozásának alapja – az angol elnevezések alapján – a „három R”:
Replacement, azaz helyettesítés: az alternatív módszerek használatának ösztönzése;
Reduction, azaz csökkentés: kevesebb állat felhasználása párhuzamos kísérletekhez;
Refinement, azaz tökéletesítés: a fájdalom és a szenvedés minimálisra csökkentése.
Tilos olyan kozmetikai termékeket forgalomba hozni, amelyeket állatkísérletekkel vizsgáltak be, kivéve, ha a kísérletekre a munkavállalói expozíció és a környezeti kockázatok felméréséhez van szükség, és kiváltásukra nincsenek alternatívák. Az Európai Parlament 2018-ban globális tilalmat kért a kozmetikai célú állatkísérletekre.
Bővebben a kozmetikai célú állatkísérletek globális tilalmát kérő parlamenti állásfoglalásokról
Fejlemények az állatkísérletek szabályozása terén
A „Támogassuk az állatkínzás nélkül előállított kozmetikai termékeket!” elnevezésű 2021-es európai polgári kezdeményezés nyomán az Európai Bizottság 2026. június 1-jén ütemtervet fogadott el a kémiai biztonsági értékelések céljából végzett állatkísérletek fokozatos megszüntetésére.
A vadvilág védelme
A vadon élő állatok élőhelyeinek védelmét, a vadászatot, az állatkereskedelmet és az állatkertek működését mind-mind szabályozza az Európai Unió.
A veszélyeztetett fajok, a természetes élőhelyek és a fajgazdagság védelme
Az EU-ban őshonos 500 madárfajt a 2009-es madárvédelmi irányelv védi.
Az 1992-es élőhelyvédelmi irányelv pedig a ritka, veszélyeztetett és őshonos állat- és növényfajok, valamint jellemző élőhelyeik megőrzését tűzte ki célul.
Az irányelv 2025-ben módosult, és megváltozott a farkasok védettségi státusza („szigorúan védettről” „védettre”), hogy az érintett országok rugalmasabban tudják kezelni a növekvő farkaspopulációt, ugyanakkor továbbra is megmaradjon a faj kedvező védettségi állapota.
A beporzást végző, vadon élő rovarok (különösen a méhek) pusztulásának megakadályozása érdekében az EU 2018-ban külön kezdeményezést indított a beporzók védelmére, amelyet 2023-ban átdolgozott. Ez szorosan kapcsolódik a 2030-as uniós biodiverzitási stratégiához, valamint a természet helyreállításáról szóló 2024. évi rendelethez, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyenek többet a leromlott állapotú élőhelyek helyreállításáért.
Az EU emellett az erdőterületek csökkenését is meg akarja állítani, mert az számos faj élőhelyének fennmaradását veszélyezteti. Ennek érdekében az Európai Parlament 2023-ban olyan új szabályokat fogadott el, amelyek annak igazolására kötelezik a vállalkozásokat, hogy az Unió területén értékesített termékeik előállítása sehol a világon nem idéz elő erdőirtást vagy erdőpusztulást.
Bővebben az erdőpusztulásról és az ellene tett uniós lépésekről
A vadon élő állatok vadászatának és kereskedelmének szabályozása
A bálnák és a delfinek védelmet élveznek a befogással és a leöléssel szemben az uniós vizeken. Ezenkívül az EU mindig is kiállt a kereskedelmi célú bálnavadászatra 1986-ban elrendelt moratórium teljes körű végrehajtása mellett.
Egy uniós rendelet tiltja a fókatermékek kereskedelmét is.
A csapdázás módszerei szintén szabályozottak: tiltott a lábfogó csapóvasak használata, és a legteljesebb kíméletesség a norma.
Az EU a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben (CITES) foglalt kötelezettségeit a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó uniós rendeletek révén hajtja végre, illetve azoknál szigorúbb rendelkezéseket is érvényesít annak érdekében, hogy a vadon élő állatok fajai ne váljanak veszélyeztetetté a belőlük készült termékek kereskedelme miatt.
Állatkertek
A vadon élő állatok állatkertben tartására vonatkozó uniós szabályok célja, hogy erősítsék az állatkerteknek a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött szerepét, és normákat szabjanak a védelmi intézkedésekre, köztük az állatok megfelelő elhelyezésére vonatkozóan