2026. október 4. - Tíz év alatt több mint ötszörösére emelkedett Németországban a farkastámadásokban elpusztult, megsérült vagy eltűnt haszonállatok száma.
A legfrissebb, 2025-ös adatok szerint már 3783 állatot érintettek a farkastámadások, miközben Ausztriában is meredeken nőtt a kár. Magyarországon jóval kisebb nagyságrendűek az igazolt esetek, ám a hazai adatokból az is látszik, hogy nem minden támadást jelentenek be a gazdák.
Látványosan megszaporodtak a farkasok okozta állattartói károk Németországban az elmúlt évtizedben. A friss német adatok szerint míg 2015-ben 737 elpusztult, megsebesült vagy eltűnt haszonállatot kapcsoltak farkastámadáshoz, 2025-ben már 3783-at. Ez több mint ötszörös növekedés tíz év alatt. A kép ugyanakkor árnyaltabb annál, mint amit a hosszú távú emelkedés önmagában mutat. A 2025-ös szám ugyanis 517 állattal alacsonyabb a 2024-esnél, vagyis tavaly már csökkent a károk száma.
A német Dokumentációs és Tanácsadó Központ, a DBBW szerint a farkasok haszonállatok elleni támadásainak száma egy év alatt 11 százalékkal, az érintett állatoké pedig 13 százalékkal mérséklődött. Összesen 990 támadást regisztráltak. A DBBW adatai szerint a károk után 747 ezer euró körüli kompenzációt fizettek, miközben a megelőző állományvédelmi intézkedések támogatására több mint 17 millió eurót fordítottak.
Ursula von der Leyen pónija elleni farkastámadás hozott fordulatot
A friss adatok értelmezéséhez elengedhetetlen kiemelni, hogy a farkasok uniós megítélésében politikai fordulópontot jelentett, amikor 2022 szeptemberében egy farkas elpusztította Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének Dolly nevű póniját alsó-szászországi birtokán. Az eset után von der Leyen többször is hangsúlyozta a növekvő farkasállomány és az állattartókat érő károk problémáját, bár a későbbi szabályozási változást az Európai Bizottság hivatalosan nem ehhez az egyedi esethez, hanem az európai farkaspopuláció növekedéséhez és a haszonállat-károkhoz kötötte. A Berni Egyezmény módosítása után 2025. március 7-től a farkas nem „szigorúan védett”, hanem „védett” fajnak számít az egyezményben, majd az EU is módosította szabályait: az élőhelyvédelmi irányelvben a faj az IV. mellékletből az V.-be került. Ez nagyobb mozgásteret ad a tagállamoknak az állomány szabályozására és akár a vadászat engedélyezésére is, miközben továbbra is fenn kell tartaniuk a farkas kedvező természetvédelmi helyzetét.
Farkastámadás: leginkább a juhok vannak veszélyben
A farkastámadások legnagyobb vesztese egyértelműen a juhtartás. A 3783 érintett németországi állatból 3167 juh volt, mellettük 303 zárt tartású vad, 166 szarvasmarha és 110 kecske szerepel a statisztikában. A lovakból, alpakákból és más állatokból további 37 egyedet érintettek támadások. A német összesítés szerint a legtöbb kárt Alsó-Szászországban jegyezték fel, amelyet Brandenburg és Szászország követett.
Alsó-Szászországban mintegy 970, Brandenburgban 770, Szászországban pedig 546 haszonállatot érintettek a támadások. Érdekesség, hogy olyan tartományokból is érkeztek bejelentések, ahol jelenleg nem ismert tartós farkasállomány.
A hosszabb távú emelkedés együtt járt a német farkasállomány erős növekedésével. A német mezőgazdasági központ adatai szerint a 2014/2015-ös monitoringév 268 példányáról 2024/2025-re 1633-ra emelkedett az ismert farkasok száma. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a haszonállatkárok egyenes arányban követik az állomány növekedését: ezt a 2025-ös visszaesés is mutatja.
Ausztriában egyetlen év alatt 63 százalékos ugrás
Magyarország nyugati szomszédjánál hasonló konfliktus alakult ki az állattartók és a nagyragadozók között. Az osztrák országos adatok szerint 2025-ben 1181 haszonállat pusztult el, sérült meg vagy tűnt el farkastámadásokkal összefüggésben. Egy évvel korábban még csak 726 ilyen állatot regisztráltak, vagyis a veszteség egy év alatt csaknem 63 százalékkal nőtt.
A növekedést szinte teljes egészében a juh- és kecsketartók szenvedték el. Ebben a kategóriában a veszteség 674-ről 1128 állatra emelkedett. Ebből 454 állatot elpusztítottak, húsz megsérült, 654-et pedig eltűntként tartottak nyilván. Emellett 27 szarvasmarha, 23 liba, két zárt tartású vad és egy alpaka került a farkasokhoz kapcsolódó statisztikába.
Mindez ugyanakkor még mindig nem éri el a 2022-ben mért 1780 állatos osztrák csúcsot. A hivatalos jelentés külön kiemeli, hogy kis vagy közepes farkasállomány mellett néhány, haszonállatokra specializálódó egyed is jelentős éves kilengést okozhat a statisztikában.
Szlovákiában megháromszorozódott a kártérítés
Szlovákiában némileg más formában jelenik meg a probléma, mert a friss országos adatok elsősorban a kifizetett kártérítések alapján követhetők. A 2025-ös kártérítés összege 456 375 euró volt, míg 2024-ben 142 455 eurót fizettek ki. Vagyis a kompenzáció összege egyetlen év alatt több mint háromszorosára emelkedett.
A szlovák adat azért is érdekes, mert 2025 elejétől legalább 120 farkast öltek meg az országban. A WWF Szlovákia és más természetvédelmi szervezetek ebből arra következtetnek, hogy az általános állománygyérítés nem feltétlenül eredményezi automatikusan az állattartói károk csökkenését. Ez azonban a szervezetek értékelése: az adatok önmagukban nem bizonyítanak közvetlen oksági kapcsolatot a kilövések és a károk változása között.
Horvátországban évete akár kétezer támadás is előfordulhatott
A régió egyik leginkább érintett állama Horvátország. Az Európai Bizottság adatai szerint évente akár kétezer farkastámadás is érheti a haszonállatokat az országban. Az áldozatok 68,2 százaléka juh. A konfliktus elsősorban Dalmáciában erős, ahol a farkasállomány és az extenzív juhtartás területei jelentősen átfedik egymást.
A horvát eset azt is mutatja, mennyire nehéz közvetlenül összehasonlítani az európai statisztikákat. Németország és Ausztria az elpusztult, megsebesült és eltűnt állatok számát is közli, míg más országok inkább támadásszámot vagy kártérítési összeget tartanak nyilván.
Szlovéniában új területekre is eljutott a farkas
Szlovéniában a farkasállomány viszonylag kis területen él, így a haszonállatokkal való konfliktus folyamatosan napirenden van. A legfrissebb monitoring alapján a 2024/2025-ös időszakban 16 farkasfalka volt jelen az országban, közülük kettő Horvátországgal közös, határon átnyúló falka. Tizenegy falkánál szaporodást is igazoltak.
Különösen figyelemre méltó, hogy a Pohorje térségében is kialakult új falka, miközben ott 1956 óta nem volt dokumentált tartós farkasjelenlét. A szlovén állattenyésztési tanács 2025-ben külön napirenden foglalkozott a nagyragadozók állattartóknak okozott káraival.
Magyarországon sokkal kisebbek a számok
A német vagy osztrák adatokhoz képest Magyarországon egyelőre nagyságrendekkel kisebb a dokumentált farkaskár. A legfrissebb részletes, nyilvánosan hozzáférhető adatot az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának 2024-es szakmai beszámolója tartalmazza.
Az igazgatóság jelentése szerint 2024-ben két bejelentett, farkashoz kapcsolódó háziállat-káresemény történt a működési területén. Trizs határában egy juhot és három kecskét, Szuhafőn pedig 11 bárányt öltek meg. Ez összesen 15 haszonállat.
Ugyanez a beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyilvántartott adat nem feltétlenül tükrözi valamennyi tényleges esetet. A nemzeti park szerint a gazdák egy része nem jelenti be a károkat, mert tart a procedúrától, illetve attól, hogy a hosszú eljárás után, végül nem is kap kártalanítást. A magyar helyzet értékelését az is nehezíti, hogy nincs a német DBBW-hez vagy az osztrák országos központhoz hasonló, minden évben ugyanolyan módszertannal publikált, könnyen hozzáférhető országos farkaskár-statisztika. A káreseményeket az érintett nemzeti park igazgatóságok vizsgálják, és egy-egy tetemnél nem lehet automatikusan a farkast felelőssé tenni.
A Bükki Nemzeti Park korábbi vizsgálatai például több olyan esetet is dokumentáltak, amelyeket eredetileg farkastámadásnak véltek, de a genetikai vizsgálatok nem igazolták egyértelműen a farkas jelenlétét. A térségben a kóbor és szabadon mozgó kutyák szintén képesek nagyobb állatok megtámadására.
A farkas ugyanakkor már stabilan jelen van Észak-Magyarország egyes részein. Az Aggteleki Nemzeti Park 2024-es monitoringja szerint az Aggteleki-karszton két farkasfalkában is születtek kölykök, és a Zemplénben is igazoltak szaporodó falkát. A Putnoki-dombságban és a Csereháton szintén kimutatták a faj jelenlétét.
Nem csak a farkasok száma számít
A német példa különösen jól mutatja, hogy a hosszú távú trend és az éves változás két külön történet. Tíz év alatt több mint ötszörösére nőtt a farkas által érintett haszonállatok száma, ugyanakkor 2025-ben már 13 százalékkal kevesebb állatot támadtak meg, mint egy évvel korábban. Az állomány nagysága mellett döntő lehet
a legelők elhelyezkedése,
a juh- és kecsketartás súlya,
a kerítések kialakítása,
a pásztorkutyák alkalmazása
és akár néhány farkas egyedi viselkedése is. Az osztrák szakemberek szerint megfelelő villanypásztorral és állományvédelemmel mérsékelhető a kockázat, de teljesen megszüntetni nem lehet.
Magyarország ebből a szempontból egyelőre egészen más helyzetben van, mint Németország vagy Ausztria: az igazolt haszonállatkár sokkal kisebb, miközben a farkas fokozatosan visszafoglalta észak-magyarországi élőhelyeinek egy részét. Vagyis a következő évekbne derülhet ki igazából, hogy a terjeszkedő állomány mellett sikerül-e a hazai állattartóknál olyan megelőző rendszert kialakítani, amely megakadályozza a nyugat-európaihoz hasonló konfliktusok kialakulását.