2012. július 30. - Kinek lehetett fontos a Csarna-völgy „erdésztelenítése”? Erre keressük a választ az alábbiakban.
1999. június végén a Börzsönyben a kétnapos csendes eső után hirtelen lezúdult 110 mm-es csapadék hatalmas károkat okozott. Utoljára akkoriban került az érdeklődés középpontjába a Csarna-völgy. Az özönvízszerű esőt a Csarna-völgy vízgyűjtőjében lévő erdők nem tudták visszatartani, pedig a fokozottan védett területen véghasználati fakitermelés nem folyt.
A 2005. április 1-3. között Zalaegerszegen megtartott környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek XV. országos találkozója közös állásfoglalást fogalmazott meg erdeink jövőjéről. A találkozó résztvevői sajnálattal vették tudomásul, hogy az előző két évben több száz szervezet delegált képviselői által elfogadott állásfoglalásait az illetékesek nem vették figyelembe, ezért felkérték az Országgyűlést, a kormányt, az illetékes hivatalokat és intézményeket, hogy tegyenek intézkedéseket az erdők védelmére.
A találkozó résztvevői kezdeményezték azt is, hogy a nemzeti erdőprogram végrehajtását nyomon követő monitoringbizottságban zöldszervezetek delegált képviselői is helyet kapjanak. A zöldek egyik legfontosabb álláspontja az volt, hogy az állami erdőterületeket ki kellene vonni a profitorientát gazdálkodás alól.
Szerintük a védett állami erdők a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezelésébe kellene, hogy kerüljenek, a szükséges erdészeti szakszemélyzettel együtt. A fokozottan védett erdőterületeknek pedig ki kell kerülnie a faanyagtermelésre kötelezett erdők közül.
Az alább következők tehát nem előzmények nélkül valók.
Az utolsó hazai vadonból vágnák ki a fát – ezzel a hangulatkeltő címmel jelentetett meg írást az [origo] 2012. április 19-én.
Körülbelül 20 ezer köbméter faanyagot tervez kitermelni Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén az Ipoly Erdő Zrt. állami erdőgazdaság. A Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben számos ritka növény- és állatfaj él, többek között a hiúz.
Nem tudott megegyezni arról, be lehet-e indítani a fakitermelést a Csarna-patak völgyében a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a kitermelésben érdekelt erdőgazdaság, az Ipoly Erdő Zrt., valamint a vidékfejlesztési minisztérium érdekelt két főosztálya. A közel ezerhektáros Csarna-völgy harminc éve érintetlen a Börzsöny északi részén - közölte a WWF.
A Csarna-völgyről több hónapja nincs döntés, mert a felek álláspontja a tervbizottság legutóbbi ülésén sem közeledett. Ellenzi a nemzeti park és a WWF, hogy az Ipoly Erdő körülbelül 20 ezer köbméter fát tervez kitermelni tíz év leforgása alatt. A munkálatok 640 hektárt érintenek - állította a természetvédelmi szervezet erdővédelmi programvezetője az [origo]-nak.
"A fakivágási terv mellett az is aggasztó, hogy a faanyag elszállításához, muszáj útvonalhálózatot kiépíteni a völgyben. A folyamat elszennyezheti a patakokat, és jelentős mértékben zavarja az élővilágot, elriasztja a védett madár- és emlősfajokat" - ijesztgetett Gálhidy László.
"Természetvédelmi szempontból azt tartanánk az egyetlen helyes döntésnek, ha ott továbbra sem lenne fakitermelés. Már csak azért sem, mert a völgy alig két százalékát teszi ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének, tehát a kitermelt faanyagból származó bevételek is elhanyagolhatók" - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Erre a mondatra az ismert csalános vicc jut eszünkbe, tekintettel arra, hogy a terület vagyonkezelője az Ipolyerdő Zrt., ebből következően a nemzeti parknak valóban nem számít az a két százalékról kikerülő faanyag értéke és a bevétel.
„A terület jövőjéről az erdőterv bizottság dönthet. Ha továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek kell meghoznia. Néhány kis területű rezervátumot leszámítva itthon nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és a hatályos természetvédelmi törvény szerint valamennyi magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket. A nemzeti parkok úgynevezett természeti zónájában az ember jelenlétét lehetőleg a fenntartható turizmusra és a természetvédelmi kezelésre kell korlátozni. Így történik ez a környező országok többségében is - közölte a WWF.”
Az, hogy más országokban mi történik, nem hivatkozási alap, hisz’ sokhelyütt az erdőgazdaságok látják el a nemzeti parki feladatokat, s erre a célra nem hoztak létre külön intézményi és szervezeti kereteket. De a hatvanas évek végén, nálunk még nem számított a pénz, csak a kapcsolat.
Ma pedig a varázsszavak: a nemzetközi irányelvek.
De nézzük tovább az események alakulását! A nemzetközi élőhelyvédelmi szervezet tovább folytatta a sajtóhadjáratot.
2012. május 6-án „Mentsük meg a Csarna-völgyet!” címmel adott ki nyilatkozatot a WWF Magyarország.
- Magyarország egyetlen, nagy kiterjedésű háborítatlan erdejében, a Börzsöny északi részén található Csarna-völgyben, harminc év szünet után újra megindulna a fakitermelés. A közelítőleg ezerhektáros, túlnyomórészt fokozottan védett területen nemcsak ritka hal-, kétéltű- és madárfajok élnek, de az országban mindössze 5-10 egyedet számláló hiúz is előfordul. Az Ipoly Erdő Zrt. a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság határozott tiltakozása ellenére tervez fakitermelést, amely utak építésével, intenzív erózióval, a patakok elszennyeződésével és az erdő életközösségének megváltoztatásával járhat.
A szakmai egyeztetések során nem született megegyezés a terület jövőjéről. A Csarna-völgy sorsa most a vidékfejlesztési miniszter kezében van. A következő bizottsági ülés a témában május 8-án lesz, így a petíció és nyílt levél aznap kerül átadásra.
A kezdeményezők a nyílt levélben arra is rámutatnak, hogy a nemzetközi irányelvek, és a Magyarországon hatályos jogszabályok értelmében valamennyi nemzeti parkban övezeti besorolást kell érvényesíteni. A legbelső, ún. természeti övezetben a nemzetközi gyakorlat szerint nincs nyersanyagtermelő tevékenység. Sajnálatos, hogy a törvény életbe lépése óta eltelt több mint tizenöt esztendő során nem sikerült érvényt szerezni a jogszabálynak. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a Csarna-völgy a tervezett természeti övezet része. A terület biológiai sokfélesége nemzeti örökség, amely összehasonlíthatatlanul nagyobb értéket képvisel, mint az onnan kitermelhető faanyag.
„Kérünk mindenkit, hogy amennyiben egyetért azzal, hogy Magyarország legnagyobb háborítatlan erdejében továbbra se legyen gazdasági célú faanyagtermelés, valamint azzal, hogy valamennyi nemzeti parkunkban hozzanak létre megfelelő nagyságú háborítatlan természeti övezeteket, amelyek gazdag élővilágnak adhatnak otthont, az írja alá petíciónkat!” – buzdít csatlakozásra Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A téma tehát kilépett a szakmai körből, és az országos nyilvánosság előtt igyekszik a multinacionális organizáció támogató tábort szervezni. Természetesen nem véletlenül. De ne szaladjunk előre!
Nincs döntés a Csarna-völgyről adta hírül a Magyar Nemzet 2012. május 9-én. „A Körzeti Erdőterv Bizottság ülésén nem született döntés a Csarna-völgy sorsáról, de a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint közeledett egymáshoz az erdészeti és a természetvédelmi szakemberek álláspontja - közölte lapunkkal a tárca sajtóirodája. A tájékoztatás szerint most az ágazatokért felelős államtitkárságok előterjesztést készítenek, amelyek megismerése után Fazekas Sándor miniszter határoz a területről. A VM jelezte továbbá, hogy a Csarna-völgyben nem a fakitermelés a cél, hanem a kivételes adottságú erdei életközösség állapotának javítása. Éppen ezért felvetődött az is, hogy a területet érintetlenül hagyják, hogy a teljes zavartalanságnak köszönhetően a Duna-Ipoly Nemzeti Park természeti zónájaként szolgálhasson a továbbiakban.
Amint arról korábban hírt adtunk, a WWF Magyarország és más természetvédő szervezetek tiltakozó aláírásgyűjtést szerveztek egy esetleges Csarna-völgyi fakitermelés ellen. Petíciójukat tegnap juttatták el a vidékfejlesztési tárcához. Ebben egyebek mellett a terület különleges faunájára hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a hosszú ideje háborítatlan erdőben olyan ritka és veszélyeztetett állatfajok lelhetők fel, mint például a hazánkban csak néhány egyedet számláló hiúz. Korábban a terület vagyonkezelője, az Ipoly Erdő Zrt. is megszólalt, jelezve, hogy a Csarna-völgy felmérése a tízévente megújítandó kezelési terv elkészítésének esedékessége miatt vált szükségessé. A Körzeti Erdőterv Bizottság ezért szakemberek bevonásával alapos helyszíni szemlét tartott, amelyen megvizsgálta a fák állapotát is.
Tapasztalataikat a tegnapi ülésen összegezték. A körzeti erdőterv elkészítése azért fontos, mert ennek alapján végezhetik a szakmailag megalapozott erdőgazdálkodást az erdészek, akik nemcsak vágnak, de meg is újítják az erdőt. Nagy”
Utólag könnyű okosnak lenni, de a kulcsmondat már benn’ foglaltatik a VM álláspontjában: a Csarna-völgyben nem a fakitermelés a cél, hanem a kivételes adottságú erdei életközösség állapotának javítása.
Ezzel akár föl is adhatta volna az erdészoldal a küzdelmet. De nem ez történt, hanem nagy sokára, 2012. május 10-én, három erdészeti társadalmi szervezet jelentkezett közös közleménnyel.
Nincs veszélyben a Csarna-völgy! – írták a nyilatkozó szervezetek.
A várható klímaváltozásra a mindent magára hagyó természetvédelmi filozófia helyett a tudatos emberi beavatkozásra is építő természetkezeléssel felkészülni – ez tekinthető a nyilatkozat eszmei mondanivalójának. „- Az elmúlt hetekben a sajtó széles körben foglalkozott a Börzsöny északi részén lévő kemencei Csarna-völgyi erdőkben tervezett természetkezelés ügyével.
A jogszabályok alapján folytatott erdőtervezés során, a szakmai szervezetek nem jutottak egyetértésre a terület erdeinek kezeléséről. Az ügy a vidékfejlesztési miniszter kezébe került.
A döntés befolyásolása céljából természetvédelmi civil szervezetek sajtókampányt indítottak és petíciót juttattak el a miniszterhez. Az interneten olvasható, és széles körben terjesztett anyag számos tárgyi tévedést, szakmai pontatlanságot és hangulatkeltésre alkalmas megállapítást tartalmaz. A nyilvánosság és a döntéshozók tisztánlátását az ország több ezer szakemberét tömörítő erdészszakmai civil szervezetek, az Országos Erdészeti Egyesület, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége az alábbi szakmai tények bemutatásával kívánja segíteni.
Az erdőtervezés folyamata biztosítja Magyarországon az erdőterületek közérdeket szolgáló fenntartható kezelését, fórumot és lehetőséget teremt az erdőkkel kapcsolatos természetvédelmi, közjóléti és gazdasági igények összehangolására.
Az erdészszervezetek leszögezik, a Csarna-völgy javarészt fokozottan védett erdeinek kezelése kérdésében az erdőtervet készítő erdészeti hatóság és a tervet megvalósító erdőgazdálkodó szakmai álláspontja megegyezik. Eszerint, a három évszázados erdészeti kezeléssel érintett terület egy részén a fő cél a változatosabb szerkezetű és koreloszlású, nagyobb ökológiai értékű erdőállapot elérése – ahogy ezt az erdőterv az örökerdőt célzó rendeltetéssel is kifejezi. Ezt a folyamatos erdőborítást eredményező, finom léptékű és kismértékű beavatkozások sorozatával lehet elősegíteni, melyek a természetes folyamatokat mintázva, felgyorsítva, az életközösség állapotát, a területet használó fajok élőhelyi feltételeit javítják.
Ettől eltér a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, és hozzá csatlakozva több zöld civil szervezet véleménye. Képviselőik szerint a kívánatos cél a völgy teljes érintetlensége.
Az erdőtervezés rögzítette a természetkezelési célú beavatkozásokra vonatkozó szakmai álláspontját, de annak elfogadását a nemzeti park vétója egyelőre megakadályozta. Ezért került a Vidékfejlesztési Minisztériumba a döntés.
A jogszabályoknak megfelelően előkészített határozat előtt, néhány, a természetvédelem területén ismert civil szervezet sajtókampányt indított a döntéshozók befolyásolására.
Az országos kampány túlnőtt a higgadt szakszerűség keretein. A lakosság megszólítását célzó leegyszerűsített érvelésével a természetközeli erdőgazdálkodást alaptalanul lejárató híreket generált.
Az elindított sajtóanyag nyomán megjelent hírekben a háromszáz évig gazdálkodással érintett erdőtömböt az ország utolsó ősvadonának, a legkorszerűbb szakmai elvek és jogszabályok által követendőnek tartott erdőkezelési módszereket pedig erdőirtásnak igyekeznek beállítani.
A közlemény aláírói szerint egyértelmű tévedés az egykorú, elegyetlen állományokat folyamatos erdőborítással változatos szerkezetűvé átalakító, természetközeli erdőkezelést csupán gazdasági célú faanyagtermelésként bemutatni. Az erdészet szakmai eszköztára ma már számos, a természetességet fokozó lehetőséget kínál. A félrevezető sajtóhírekkel ellentétben nem csak végletekben – tarvágásban vagy teljes érintetlenségben – gondolkodhatunk, hanem többféle, kifinomult és kíméletes módszer áll rendelkezésre.
A tervezett volumen miatt is hamis a gazdasági nyereség előtérbe állítása. A sajtóban megjelent, ismeretünk szerint túlzó mennyiségi adatok alapján is kiszámítható, hogy alkalmanként és hektáronként legfeljebb néhány fa kivágásáról van szó – mindez a stabil, többkorú, szintezett, több őshonos fafajból álló erdőszerkezethez vezető folyamatok elősegítéseként.
Az állami erdőgazdálkodó, mint az erdők természetességéért is felelős vagyonkezelő feladata nem más, mint a gondjaira bízott erdők közcélú kezelése. Megalapozottan képviseli, hogy az átgondolt beavatkozás, és nem a magára hagyás a felelős természetkezelés.
Az erdészszakmai szervezetek szerint téves az az állítás, miszerint az elmúlt harminc évben ne zajlottak volna erdészeti munkák, köztük fakitermelések a területen – számos, a hatóságok által jóváhagyott beavatkozásra került sor. Emellett jelentős természetes bolygatások – széldöntések, árvizek – érték a völgyet, és számottevő turistaforgalom is érinti azt.
Az érvként felsorolt, a zöld szervezetek véleménye szerint teljes háborítatlanságot igénylő, fokozottan védett fajok börzsönyi elterjedése e körülmények mellett növekedett meg örvendetesen. A sajtóban kiemelt fajok dokumentáltan növekvő egyedszámban, és korántsem csupán a Csarna-völgyben fordulnak elő. A hiúz jelenléte a hegység számos részén bizonyított, a fekete gólya fészkel a nem védett területeken is. Az erdőtervek már 2600 hektáron rögzítik a fehérhátú harkály élőhelyét és a kapcsolódó korlátozást. E terület évről-évre nő, a faj a kezelt erdőkben dinamikusan szaporodik.
Szakmailag indokolt a várható klímaváltozásra a mindent magára hagyó természetvédelmi filozófia helyett a tudatos emberi beavatkozásra is építő természetkezeléssel felkészülni.
A Csarna-völgyi erdők jelenleg egykorú, egy fafajból álló részeinek hosszú távú túlélését a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás képessége teszi lehetővé. Ezt is szolgálnák a tervezett beavatkozások.
A völgy megközelíthetőségének teljes tiltása indokolatlan, hiszen meglevő utakról beszélhetünk, érdemben nem kell újat építeni. Ezekre nem csak az erdőkezelés és a vadlétszám szabályozása során van általában nagy szükség - egy esetleges természeti katasztrófa (tűz, árvíz, széldöntés), vagy baleset bekövetkezésekor így lehet megközelíteni a Csarna-völgyet.
Álláspontjuk szerint, az erdőrezervátumok magterületén kívül nem indokolt tiltani az erdőszerkezetet kedvezőbb irányba segítő beavatkozásokat, kezelési kísérleteket, amivel sokat tehetnénk az érintett erdők természetességi állapotának, ökológiai értékének további javulásáért.
Törvényesen előkészített döntési folyamatokba beavatkozó, csoportérdekek szerint felszított sajtókampányok helyett, referenciákkal alátámasztott szakmai érveléssel volna kívánatos segíteni a természetkezelés ügyét. A hazai erdők ökológiai rendszereit felelősen fenntartani és fejleszteni nem egyedi akciókkal, hanem jól átgondolt, az érintettekkel megvitatott és végül konszenzussal elfogadott átfogó tervek, elképzelések mentén lehet – fejeződik be a FAGOSz, a MEGOSZ és az OEE közleménye.
Eközben a Vidékfejlesztési Minisztérium erdészeti és természetvédelmi szakmai főosztályai közös előterjesztést készítettek a miniszternek, amely tartalmazza mindkét szakmai fél véleményét. Tekintettel a fokozott sajtóérdeklődésre és az érzelmekkel is telített vitára, várhatóan egy-két héten belül elkészül a szakanyag, és sor kerülhet a döntésre – gondoltuk akkor.
Az erdésznyilatkozatra megérkezett a szaktárca válasza 2012. május 11-én:
A VM elkötelezett a természeti értékek, így a Csarna-völgy védelme mellett is - hangzik a tanulságos cím.
- A vidékfejlesztési tárca erdészeti és természetvédelmi szakembereiből álló Körzeti Erdőterv Bizottság az elmúlt hetekben minden részletre kiterjedően megvizsgálta a Csarna-völggyel kapcsolatos kérdéskört, amely során a szakmai álláspontok jelentősen közeledtek egymáshoz – tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája közleményéből. - A még fennmaradt kérdések azonban a Csarna-völgy határain jóval túlmutatnak, ezért ezekben a minisztérium felső vezetésének kell kialakítania az álláspontját.
Kampányában a WWF a Csarna-völgy erdőinek megóvását kéri a tárcától. Állításuk szerint azt szeretnék elérni, hogy a több évtizede háborítatlan természeti területen ne lehessen gazdasági célú fakitermelést végezni, a terület legyen a nemzeti park érintetlen természeti zónájaként kijelölve.
Az mindenki előtt egyértelmű, hogy a Csarna-völgyben nem szándék a gazdasági célú fakitermelés, sokkal inkább a kivételes adottságú erdei életközösség állapotának javítása. Ennek azonban többféle lehetséges eszköze van: a teljes háborítatlanság biztosításától a már Európában is széles körben elfogadott és alkalmazott különféle erdőkezelési módszereken át ezek kombinációjáig.
A teljes háborítatlanság biztosítását jelenleg is garantálja a hazánkban évek-évtizedek óta kijelölt erdőrezervátumok hálózata, amelyek területe meghaladja a tízezer hektárt.
Jelen pillanatban az a kérdés, hogy az elsődlegesen természetvédelmi célokat szolgáló erdőkben vajon mi a célravezetőbb: ha növeljük a háborítatlan erdők arányát, vagy más módszerekkel óvjuk a természetet. Ez utóbbi esetben felmerül az örök kérdés: képesek-e az emberek változni és megtalálják-e környezetükkel a teljes harmóniát, vagy ez csak úgy biztosítható, hogy az ember jelenlétét teljes mértékben kizárjuk a szóban forgó természeti területről.
A Vidékfejlesztési Minisztérium elkötelezett a természeti értékek, így a Csarna-völgy védelme mellett, végső döntését is ez határozza majd meg.
A mesterien megfogalmazott nyilatkozatból semmi új nem tudható meg, főleg nem a döntés iránya.
A Magyar Nemzet 2012. május 16-án Szálalnának a Csarna-völgyben címmel tér vissza témára.
„Az erdészek és a természetvédők vitáznak, a vidékfejlesztési tárca még nem döntött Tovább folytatódott a vita a Csarna-völgy tervezett erdészeti műveléséről. Az erdészeti szakmai szervezetek tiltakoznak a természetvédők aláírásgyűjtő kampánya ellen, amely azt célozza, hogy egyáltalán ne lehessen fákat kivágni a területről. Szerintük az erdő túlélését és fejlődését segíti elő, hogy a terület kétharmadán szálalást végeznek, amely egyébként korábban is folyt a Börzsöny erdőségeiben. A természetvédők pedig arra hivatkoznak, hogy a nemzeti park vezetősége sem javasolja a fák kivágását, amely több okból is veszélyezteti a Csarna-völgy élővilágát, természeti értékeit.
A természetvédők egy ötezer aláírással ellátott petíciót is átnyújtottak a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, mivel a jogszabályok alapján folytatott erdőtervezés során a szakmai szervezetek nem jutottak egyetértésre a Csarna-völgy erdeinek kezeléséről, az ügy Fazekas Sándor miniszter kezébe került. Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára viszont lapunknak úgy nyilatkozott: a természetvédők által az interneten közzétett és széles körben terjesztett anyag számos tárgyi tévedést, szakmai pontatlanságot és hangulatkeltésre alkalmas megállapítást tartalmaz. Ezért a szervezetük a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével fogott össze, hogy „szakmai tények" bemutatásával segítse a döntéshozókat.
Mint arról korábban beszámoltunk a WWF magyarországi szervezete szerint a fakitermelés veszélyezteti az erdő háborítatlanságát. A Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy ugyanis jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit, itt még fészkel a fekete gálya, a parlagi sas és a fehérhátú fakopáncs. A patakokban él a kövi rák és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak, ráadásul a Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz szintén megtalálható itt.
Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója az MTI-nek elmondta, a nemzetközi irányelvek is a hatályos természetvédelmi törvény értelmében nemcsak a Csarna-völgyben, hanem valamennyi Magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium megkeresésünkre úgy reagált: az itteni erdők kezelésének lehetőségeit a tárca is kiemelt figyelemmel kíséri. A minisztérium közölte, a Csarna-völgy fokozottan védett erdeinek területén a körzeti erdőtervezés munkálatait a közelmúltban fejezték be a területi erdészeti és a természetvédelmi államigazgatási szervek, amely során döntés még nem született.”
„- Az erdészek szerint a három évszázados erdészeti kezeléssel érintett terület egy részén a fő cél a változatosabb szerkezetű és koreloszlású, nagyobb ökológiai értékű erdőállapot elérése - ahogy ezt az erdőterv az örökerdőt célzó rendeltetéssel is kifejezi - közölte Lomniczi Gergely. - Ezt a folyamatos erdőborítást eredményező, finom léptékű és kismértékű beavatkozások sorozatával lehet, elősegíteni, amelyek a természetes folyamatokat mintázva, felgyorsítva, az életközösség állapotát, a területet használó fajok élőhelyi feltételeit javítják.”
„Szerintük téves az állítás, hogy az elmúlt harminc évben ne zajlottak volna erdészeti munkák, köztük fakitermelések a területen - számos, a hatóságok által jóváhagyott beavatkozásra került sor. A zöldek által kiemelt fajok pedig dokumentáltan növekvő egyedszámban, és korántsem csupán a Csarna-völgyben fordulnak elő.”
„A Csarna-völgyi erdők jelenleg egykorú, egy fafajból álló részeinek hosszú távú túlélését a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás képessége teszi lehetővé. Ezt is szolgálnák a tervezett beavatkozások - teszik hozzá az erdészek. Haraszti Gyula”
A Csarna-völgy vita tehát kilépett a szakmai karanténból, ezért is gondolta e sorok írója, hogy az üzengetéseken túl, érdemes volna a témát a szakembereknek „face to face”, szemtől szembe is megvitatniuk. Az OzoneNetwork Tv Egyenlítő című műsorában megszervezte, hogy üljön le a kamera elé a két érdekelt fél képviselője. Pontosabban két társadalmi szervezet képviselője. Ugyanis a két érdekelt fél az Ipolyerdő Zrt., illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park lett volna. Az állami szervezetek ugyanis nem nyilatkozhattak, fogalmazhatnánk úgy is: gúzsba kötve nem táncolhatnak.
Ezért a május 30-án fölvett és június 11-én adásba került Egyenlítő című műsor vendége Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, és Gálhidy László, a WWF erdészeti programvezetője volt. Az OEE főtitkára szerint a fakitermelés a természetvédelmi kezelés része, jogszabályban rögzített eljárás. A természeti gazdagság megőrzése érdekében az erdőtervező feladata a különböző erdészeti beavatkozások megtervezése az erdőtörvény alapján. A WWF programvezetője azonban azon az állásponton volt, hogy a fakitermelés veszélyezteti az erdő háborítatlanságát. Jelenleg egy miniszteri döntésre várnak, ami eldönti elkezdődhetnek-e az erdőtervező által kiírt munkálatok.
Közben azonban még egy-két – a témánk szempontjából alapvető fontosságú - esemény is történt. Erre a következő alkalommal térünk vissza. (Zétényi Z.)