2015. május 17. – Tudniillik az esze az Európai Bizottságnak.
Álljunk ki a természetért Európában is címmel a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a WWF Magyarország közleményt adott ki a minap.
Riadólánc indult Európa szerte több mint száz szervezet aktív közreműködésével a természetvédelem érdekében – olvasható a közleményben. - Az Európai Bizottság tervezett reformja a rövid távú gazdasági haszonért feláldozhatja a természetvédelmi jogszabályokat - állítják. - Az MTVSZ, az MME és a WWF Magyarország arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a Bizottság által kezdeményezett konzultációban és álljanak ki a természeti értékek megőrzése mellett!
Ugyanis az Európai Bizottság által útjára indított online társadalmi konzultáció célja az állampolgári vélemények összegyűjtése, amelyre alapozva újragondolják a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelveket.
A Bizottság ezen elgondolását a legmesszebbmenőkig támogathatjuk, hisz’ anno, például a Natura 2000 hálózat kijelölésével kapcsolatban a kutyát meg nem kérdezték, hogy vajon a tulajdonát bé akarja-e soroltatni egy nemzetközi hálózatba vagy sem, akarja-e, hogy ilyen-olyan korlátozások sújtsák a földjét.
Az említett irányelvek egyébként, eredeti formájukban az eddigi legátfogóbb és legnagyobb méretű természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 alapját szolgáltatták.
„Az irányelveket és a hálózatot 23 évvel ezelőtt, egy olyan időszakban alkották, amikor a természeti értékek pusztulása először váltott ki magas szintű politikai reakciókat. Azóta világ- és európai szinten egyaránt egyértelművé vált, hogy a természeti erőforrások megőrzése
összeegyeztethető a gazdasági szempontokkal, sőt, az egyik kulcsa a
fenntartható fejlődésnek. Ezek az irányelvek nem csupán az uniós
természetvédelem alappillérei, de egyben hazánk természeti értékeinek
megőrzését is szolgálják.” – olvasható a zöldek közleményében.
Hozzánk némi késéssel, 2004-ben jutott el a Natura 2000 híre, meglehetősen nagy felháborodást keltve az érintettek körében.
Emlékszem, egy földtulajdonos kétségbeesett fölháborodással hívott föl telefonon Békésből, hogy mit tudok erről a rendeletről, mert ő most értesült a szomszédjától, kiplakátolták a községházán: a földjeit Natura 2000 területté nyilvánították.
És erről azt hiszem valamennyi állami és magános egyaránt így értesült.
A zöld oldal hivatalos képviselői persze ezt nem ismerik el, de attól a tények még tények.
Álljon itt egy idézet az egykori KvVM közleményből:
2005-06-10 – „Az Európai Unió ökológiai rendszereként működő Natura 2000 hálózat területei a jövő héten válnak nyilvánossá helyrajzi szám szerint - mondta Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
Közölte: a helyrajziszám-jegyzék kihirdetését követően 90 nap áll az érintett gazdák rendelkezésre ahhoz, hogy kifogásaik esetén a nemzeti parkoknál észrevételeket tegyenek. A természetvédelmi hatóság a megfelelően megindokolt észrevételeket elbírálja és a jegyzéket az esetleg szükséges kiigazításokkal elküldi az EU-nak jóváhagyásra - tette hozzá a miniszter. (Post festa! – Z.Z.)
Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára közölte: a Natura 2000 hálózat helyrajzi szám szerint 400-500 ezer földterületet érint, ám ezeknek nem teljes egészét fedi le általában az uniós természetvédelmi rendszer.
A helyrajzi szám alapján nyilvántartott területeken belül a Natura 2000 területek pontos lehatárolásai a távérzékelés technikával működő, mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MEPAR) térképein jeleníthetők meg.
A földhasználók a Magyar Közlönyben a jövő héten megjelenő helyrajzi számokat a zöldtárca honlapjáról, a nemzeti parki igazgatóságokon, a Zöld Pont Információs Hálózat állomásain és a környezetvédelmi felügyelőségeken ismerhetik meg.
Persányi Miklós megjegyezte: a gazdáknak a természeti értékek megőrzése érdekében jelenleg semmi olyan korlátozásra nem kell számítaniuk, ami eddig ne lett volna érvényben. Mivel a Natura 2000 területeken a fellelhető természeti értékek azért maradhattak fenn, mert az ott jellemző tevékenység már évtizedek óta ugyanúgy zajlik, ezért az érintetteknek semmi mást nem kell csinálniuk, mint folytatni azt - mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy a Natura 2000 területeken művelési ág megváltoztatása vagy egyéb hasonlóan jelentős beavatkozás ugyanakkor már most sem engedélyezett.
Haraszthy László megjegyezte, hogy épp ezért a Natura 2000 területeken a részletes földhasználati szabályokat csak a 2007-es támogatási rendszert megelőzően kell kihirdetni. Persányi Miklós hozzátette: ugyanakkor már mostantól igényelhető kártérítés azok számára, akik bizonyíthatóan hátrányt szenvednek a Natura 2000 program miatt.
Az európai szinten jelentős természeti értékek megóvását célzó Natura 2000 hálózatba 1,91 millió hektárnyi terület tartozik, ami az ország 20,6 százaléka. A Natura 2000 területek 20 százaléka szántóterület, 20 százaléka erdő, 40 százaléka gyep, a többi pedig tó és egyéb vizes terület.” Kissé ugyan belsőleg ellentmondásos, de no comment.
A másik furcsaság az ügyben, a kijelölés módja. Számosan állítják, hogy a hálózatba vonás asztalon, térkép fölé hajolva zajlott. A hivatalos természetvédelem természetesen az ellenkezőjét állítja, és alapos terepi bejárásokat emleget.
Akkor viszont fölmerül, hogy laikusok végezték a terepmunkát, mert másként, hogy fordulhatott volna elő Tisza-parti nemes nyárasok kijelölése.
„Az EB jelenleg tervezett reformjaiban felmerülő gazdasági és politikai érvek azonban, évtizedeket visszalépve, ismét szembeállítják a természeti erőforrások védelmét a gazdasági fejlődéssel. A rövid távú gazdasági szempontok szűklátókörűsége, és az ésszerűtlen gazdasági növekedés kényszere drámaian megnöveli az esélyét annak, hogy elveszítjük az európai természetvédelem alapjait, eddigi eredményeit, és ezzel drasztikus csapást szenvednek hazai természeti értékeink is.” – folytatódik a közlemény.
A természeti erőforrásokat védelmezők és a gazdasági fejlődéssel érvelők napjainkban éppen Romániában feszülnek egymásnak, mindez tetézve az erdőtörvény napirenden lévő módosításával. Anélkül, hogy elmélyednénk az ottani események taglalásába, első látásra kitűnik, hogy nagy adag demagógia halmozódik föl a tiltakozók oldalán.
Hazai példát viszont arra hozhatok föl, hogy van olyan erdőbirtokossági társulat, amelyik éppen a Natura 2000 hálózatba sorolt erdei után járó támogatásokból tud osztalékot fizetni a tagságnak.
De emlékszünk még azokra az időkre, amikor egy árva fityinget sem fizettek, csak tiltottak.
Az EU Környezetvédelmi Főigazgatóság oldalán viszont ez olvasható: „A Natura 2000 gazdasági hatása számottevő: egyes becslések szerint a hálózat által biztosított előnyök értéke 200–300 milliárd euróra tehető éves szinten, ami az európai uniós GDP 2–3%-ának felel meg.”
Hogy ezt miként kell értelmezni, azt nem közölték…
„Az egy évtizede még példaértékű magyarországi természetvédelem közelmúltban tapasztalt lejtmenetét éppen az európai uniós természetvédelmi szabályozás képes fékezni. Az uniós szabályozás „megreformálása” ezt az ellensúlyt is kiiktatná, így hazánkban a negatív hatás többszörösen érzékelhető lenne.” - állítják a közlemény fogalmazói.
Ami a példaértéket illeti, sokak szerint rossz példát szolgáltattunk, mert például a 833.358 hektár naturás erdőnkkel Európa középmezőnyébe tartozunk.
A 2007-es adatok szerint a közösségi jelentőségű területek arányát tekintve Szlovénia vezet (31,4 %), második Bulgária (29,6 %), míg a bronzérmes Spanyolország (23,4%). Itt jegyzem meg, hogy a bolgároknak megjött az eszük, fölülbírálták ezt az értéket, és úgy tudom csökkentették a naturás területeiket.
A sereghajtók a hollandok (8,4%), a lengyelek (8,1%) a dánok (7,4%) végül a britek (6,8%). Az európai átlag 17 százalék.
Mi viszont a középmezőnyben foglalunk helyet a 15 százalékkal, ami kevesebbet mutat a fentebb közölt 20,6 százaléknál. Mindenesetre jóval megelőzzük az erdőben-fában oly gazdag svédeket (13,7%) és finneket (12,7%). Az ő elegyetlen fenyveseik ezek szerint nem méltóak a védelemre, a közösségi jelentőségre. Gazdasági jelentőségre annál inkább… És ezt nyilván pontosan tudták a svéd és finn Natura 2000 területkijelölők is.
2010-ben, az új kormány megalakulása előtt a Mezőgazdasági Bizottság meghallgatta a kijelölt agrárminisztert, Fazekas Sándort, aki ott ígéretet tett a Natura 2000 területek felülvizsgálatára.
Három zöld szervezet az EU-tervekkel szemben egy on-line „cry for help” akciót indított, melyben felszólítják az európai vezetőket, hogy ne gyengítsék a természeti örökség megőrzését garantáló jogszabályokat.
Szóbeli indoklásul pedig az alábbiakat hozzák fel:
„Számos adat igazolja, hogy a természetvédelmi irányelvek jól működnek, ha megfelelően alkalmazzák őket. Bizonyított tény az is, hogy ezek a jogszabályok nem állnak a fejlődés útjában. Nincs tehát elfogadható érv
a jogszabályok felpuhítására” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetője.
„A fenntartható jövő irányával ellentétes intézkedések nem elfogadhatóak sem európai, sem hazai szinten. Sem az élővilág és a természeti környezet, sem mi emberek nem nyerhetünk azzal, ha a természeti értékeink védelmét csorbítjuk. Megélhetésünk a természeti javakon alapszik, ha ezek megfelelő védelmét nem biztosítjuk, akkor saját
jövőnket herdáljuk el” – tette hozzá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
„A politikusainktól elvárjuk, hogy a társadalmi fejlődés egyetlen fenntartható útját biztosító értékeket megóvják, ne pedig tönkretegyék. Ezért kérünk mindenkit, nyilvánítson véleményt ezúttal az Európai Bizottság felé. Álljunk ki együtt a természet védelméért európai szinten is!” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Ezek után a kedves Olvasó döntse el, megjött vagy éppenséggel elment az eszük az EU-bürokratáknak, hogy változtatni szándékoznak a természetvédelmi előírásokon. (zé)