2020. március 20. - A környékünkön is felöltötték citromsárga ruhájukat a bókoló aranyfák.
Ez pedig a tavasz eljövetelének csalhatatlan jele. A bokrok, fák rügyei kipattantak, egyedül a tölgyeim – amiket 2014 szeptembere óta nevelgetek a parkunkban –, őrzik tavalyi levelüket, várnak türelmesen, évezredes tapasztalatra építve. Ők április közepe táján is ráérnek kilevelezni. Idén is igazuk van, hisz az esti időjárás előrejelzésekben már napok óta hallhattuk is, komoly fagyok várhatóak a jövő héten.
Az Erdők Nemzetközi Napja, március 21-e épp’ a trendfordulóra esik, reggel még enyhe tavasz, este már újra zord tél. Még hóval is fenyegettek.
A hegyvidékek tölgyesei, bükkösei is legföllebb ébredeznek téli álmukból, talán csak az erdőszélek sombokrai sárgállanak föltűnően.
A fakitermelés még javában zajlik, a hajránál tartanak az erdőgazdálkodók. Ha egyáltalán hajráznak.
A wéwéefesek megint föltették a „ne vágj ki minden fát” című, menetrend szerinti lemezüket, és sajna, lehet, hogy idén az ő „forgatókönyvük” szerint alakulnak a dolgok.
Már tavaly széltében hosszában beszélték a szakmában, hogy padlót fogott a fapiac, nem lehet eladni a fát. Ez persze több tényező eredőjeként alakult így, mert a tűzifa ára az egekbe emeltetett, a „szúrágta” fenyő fűrészárué meg régen látott mélységekbe zuhant. Sok helyütt a tölgy rönk is a rönktéren búslakodik, holott évek óta óriási volt a kereslet iránta. Talán csak az akác állta a sarat, akarom mondani a homokot. Újabb jó pont a sokak által özönfajként kezelt sokoldalú „hungarikumunknak”.
De a legnagyobb csapás mégsem az erdőt érte, hanem a társadalmat. A globális emberi társadalmat. Egy koronás kórokozó készül térdre kényszeríteni a világot. Ámokfutásában már letarolta Távol-Keletet, Közel-Keletet, s most Európának esett neki. Háborús állapotokat okozva megállíthatatlanul terjed. Az orvostudomány egyelőre tehetetlen. De nem tartjuk föl a kezünket, védekezünk, ellenállunk.
Európai kitekintésben tudható, hogy a brit erdészeti ágazatot összefogó holding online információs központot hozott létre a koronavírus folyamatban lévő támadására válaszul.
Ágazatunk egyelőre még áll a vártán, csak a turizmussal rokon közjóléti szolgáltatások álltak le, és kocsiszínbe gurultak az erdei vasutak mozdonyai is.
Az erdőfelújítások és erdőtelepítések folynak, a szabadban végzett munka kevésbé veszélyes, de ott sem lehet kizárni az emberi kapcsolatokat.
Azt már tudhatjuk, hogy az ország minden táján fölütötte fejét a kórokozó, és azzal is számolnak a járványügyi szakemberek, hogy a következő hetekben válhatnak tömegessé a megbetegedések.
Akkor majd új helyzettel kell számolnunk.
Az is a jövő zenéje, hogy a meghirdetett fásítási program időarányos részét sikerül-e teljesíteni.
Reméljük, a tanévet nem kell lényegesen meghosszabbítani, és a vándortáborok idejére konszolidálódik a helyzet.
Tehát egyelőre nem sok okunk van megülni a nemzetközi erdő ünnepet.
De egy jó hírünk már van, a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) Erdészeti Főosztályának munkatársai a 2020. évi erdőleltár terepi munkáit április hónapban megkezdik. Ők biztos, hogy a Madarak Fák Napján munkával ünnepelhetnek. Z.Z.