2011. november 30. - Akik menhelyről fogadnak örökbe kutyát, azoknak nem
kell fizetniük - A bevételt állatvédelmi célokra használják fel Az új állatvédelmi tőrvény, illetve az ebrendészeti hozzájárulás a Lelenc Kutyamentő Egyesület elnöke szerint növelni fogja a kóbor kutyák számát, Berey Attila, a Hermán Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület elnöke azonban leszögezte, az új jogszabály hatására, a kutyák csipezésével kevesebb lesz a gazdátlan eb. Lapunk az ebadó mellett a köztisztasági bírságról kérdezte az önkormányzatokat, hiszen a szomszédos Ausztriában ezer euróig büntetik a kutyagumit el nem takarító gazdákat
A főváros önkormányzatainak többsége még nem döntött az ebrendészeti hozzájárulás, közismertebb nevén az ebadó mértékéről, aminek éves díja maximum hatezer forintig terjedhet Ezt a bevételt a kerületek kizárólag állatvédelmi célokra használhatják fel, mint ebösszeírás, ivartalanítás, csipezés vagy menhelyek támogatása. Az Országgyűlés november 14-én fogadta el az állatvédelmi törvény módosítását, amely többek között az ebtartás feltételeit szabályozza, illetve a jogkövető magatartás kikényszerítését tűzte ki célul. Az ebrendészeti hozzájárulás jövőre lép életbe, fizetése alól az ivartalanított, a jelzek a vakvezető, a terápiás kutyák, a rendvédelmi szervezetek ebei, az ősi magyar kutyafajták és a menhelyekről, illetve a gyepmesteri telepekről örökbe fogadott kutyák mentesülnek.
Az új állatvédelmi törvény előírja az állatorvosoknak, hogy minden vizsgálat elején ellenőrizzék a kutya transzponderét, vagyis csipjét. A csipezett állatok és gazdáik adatait kötelező egy országos adatbázisban nyilvántartani; oda regisztrálni az állatorvos kötelezettsége.
Berey Attila, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (Hérosz) elnöke lapunknak elmondta, a törvénymódosítással döntő mértékben egyetért, bár tisztában van azzal, hogy az ebrendészeti hozzájárulás kezdetben növelni fogja a kóbor kutyák számát. Hangsúlyozta azonban, hogy a törvényjavaslat hosszú távon hasznos lehet, hiszen a csippel ellátott ebeket a tulajdonosok nem engedhetik majd kényük-kedvük szerint szabadon, illetve a kutyatartók később beláthatják, hogy az ebek ivartalanítása megéri, hiszen a műtéten átesett négylábúak után nem kell hozzájárulást fizetniük. Hozzátette: az egyesület bízik abban is, hogy a törvénymódosítással a menhelyi kutyák örökbefogadása, a menhelyek önkormányzati támogatása nőni fog.
Ezzel ellentétes álláspontnak adott hangot Tenner Anna, a Lelenc Kutyamentő Egyesület elnöke.
- - A törvénymódosítás következtében félő, hogy lesznek, akik nem tudják vállalnia fizetendő adót, így lényegesen megnőhet a kóbor kutyák száma - nyilatkozta lapunknak Tenner Anna. Hangsúlyozta, jelenleg 200 000-300 000 a gazdátlan állatok száma, de pontos adatok nincsenek, mivel sok kutya az erdőkben él falkákba verődve, ezenkívül azok az ebek, amelyeket reggel kiengednek, és csak este térnek vissza „otthonukba", szintén gazdátlannak minősülnek. A szakember rámutatott arra, hogy a menhelyek már most túlzsúfoltak: Összesen 52 található belőlük az országban, és mindenhol száz feletti - de van, ahol eléri az ötszázat - a gazdára váró kutyák száma.
- Ez a törvény a gazdátlan ebek helyzetét nem fogja megoldani - vélekedett Tenner Anna.
Ismeretes, a jogszabályváltozás rendelkezik az ebek veszélyessé minősítéséről, annak kritériumairól, valamint a veszélyes ebek tartásának feltételeiről. A veszélyes kutyák ebrendészeti hozzájárulása évi húszezer forintig terjedhet, Nyilvántartásukról, tartásuk feltételeiről és az e témában szakértőkről két kormányrendelet dönt majd.
Korábban bizonyos fajtájú kutyák minősültek veszélyesnek, a módosítás értelmében azonban mostantól a besorolás az állat fizikai állapota és viselkedése alapján dől el - magyarázta a Leienc Kutya mentő Egyesület elnöke. Mint elmondta, a törvény értelmében az állatvédelmi hatóság állapítja meg, hogy veszélyes-e az eb; az ő jogköre lesz, hogy szakértőt hívjon a kutyához. - Nem tudjuk, hogyan fogják ezt kivitelezni, mivel jelenleg az országban körülbelül három ilyen szakértő található - hívta fel a figyelmet Tenner Anna. Az eljárás során etológusok bevonására lesz szükség, akik olyan jeleket is észrevesznek a kutyán, amelyeknek a gazdák nem tulajdonítanak jelentőséget. - Fontos továbbá, hogy az állatnak milyen az előélete - hangsúlyozta. Lapunk megkeresett több fővárosi önkormányzatot, és megtudtuk, hogy hivatalosan jelenleg egyetlen eb sincs veszélyessé nyilvánítva.
Óbuda-Békásmegyer közigazgatási területén azonban több támadás is történt, és a kutyák okozta sérülések növekvő száma miatt várható, hogy számos kutyatartóra is a magasabb ebrendészeti hozzájárulás megfizetése vár.
- A kerületben Ötven olyan ebtartó van, akinek a kutyája ebben az évben már okozott sérülést más embernek vagy állatnak, vagy az állat közterületen támadólag lépett fel az ott tartózkodókkal szemben. Várható, hogy az ebek veszélyessé nyilvánítását szabályozó kormányrendelet alapján ezek az egyedek a veszélyes ebek csoportjába sorolandók - tájékoztatta lapunkat Mészáros Diána, a kerület városüzemeltetési osztályának munkatársa. SZALAI-VONA
BlRSÁG JáR A KUTYAGUMIÉRT. Hazánkban tizenkét esztendeje kormányrendelet rögzíti a köztisztasági szabálysértés fogalmát ESZErint az az ebtartó, aki a felügyelete alatt lévő állat által okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A városban a kiszabott helyszíni bírság mértéke azonban ettől az összegtől lényegesen elmarad idén az 3000-5000 forint volt. A főváros harmadik kerületében, Óbuda-Békásmegyeren a közterület-felügyelet jár el az ebtartási szabályok megszegőivel szemben. A kerület sajtóosztályától megtudtuk, hogy a közterület-felügyelők jelenléte jelentős visszatartó erővel bír, ilyenkor a gazdák összeszedik az örüléket az állatuk után. A harmadik kerületben ebben az évben húszezer forint összegben szabtak ki helyszíni bírságot a közterület-felügyelők szabálytalan ebtartással kapcsolatban. A az tizenötödik kerületben a közterület-felügyeleti csoport összesen hatezer forint helyszíni bírságot vetett ki, hatodik kerületben kilenc alkalommal szabtak ki bírságot.
Nemcsak hazánkban, hanem Ausztriában és Németországban is törvény szabályozza a kutyagumi eltakarítását. Németországban ötszáz eurónyi bírságot szabnak ki a kutyatartóra, aki a parkokban, a város zöldterületein hagyja a kutyagumit, míg Ausztriában ezer euróig terjedhet a bírság maximális összege.
