2012. 05. 09. - Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett
kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.
Gregory Berns, az atlantai Emory Egyetem neuroökonómusa már régebb óta végez funkcionális mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatokat embereken, miközben a választási szokásaikat vizsgálja. A kutyaagy tanulmányozásának ötlete akkor merült fel benne, amikor megtudta, hogy Oszama bin Laden elfogásában egy speciális munkakutya is részt vett. "Ha a kutyákat ki lehet képezni arra, hogy kiugorjanak helikopterekből és repülőkből, akkor biztos meg tudjuk nekik tanítani, hogy feküdjenek be az MR-be, hogy megnézhessük, mire gondolnak" - mondta Berns.
Az agy aktivitását mérő vizsgálatban Berns keverékkutyája és egy border collie vett részt. A kutyákat hónapokon át tréningezték a vizsgálatok előtt, hogy megszokják az MR gépet, illetve két kézjelet is tanítottak meg nekik: az egyiknél mindig kaptak jutalomfalatot, míg a másiknál nem. Ezt a két jelet mutatták nekik a mérések során, és a felvételeket elemezve kiderült, hogy a jutalmat jelző kézjelnél növekedett a jutalmazással kapcsolatban álló agyterület aktivitása. Bernsék célja alapvetően a módszer tesztelése volt, hogy lehet-e ilyen vizsgálatot végezni éber kutyákon. Eredményeiket a PLoS ONE folyóirat május 11-i számában publikálják.
Funkcionális MR vizsgálatot már Magyarországon is végeztek éber kutyával a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének aktív közreműködésével. Tóth Lilla 2011-es doktori disszertációjához két kutya agyát vizsgálta meg ily módon. Kutatása tárgya elsősorban a módszer kipróbálása volt. Jelenleg az MTA-ELTE közös kutatócsoportjában folynak hasonló kutatások dr. Gácsi Márta és Andics Attila vezetésével.
Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy embereken kívül korábban éber állapotban csak makákókat vizsgáltak funkcionális MR-rel. Ezek az állatok azonban nem önszántukból vettek részt a vizsgálatban, hanem leszíjazták őket. A kutya hozzájuk képest lényegesen jobb alany, mert meg lehet tanítani arra, hogy hosszú időn át mozdulatlan maradjon a készülékben.
Az agy működésének vizsgálatához a kutya nagyon izgalmas kutatási modell az ember mellett, mert hasonló környezetben él, szemben a főemlősökkel, mondta Miklósi. A szakember hozzátette, hogy a funkcionális MR vizsgálatok segíthetnek annak megértésében, hogy a kutya agya mennyire működik hasonlóan az ember-kutya interakciók során, mint az emberé. "A kutya esetében az emberi gesztusok értése megfeleltethető egy 1,5-2 éves gyerekének. Funkcionális MR-rel meg lehet vizsgálni, hogy ez a képesség az agy milyen mechanizmusait veszi igénybe, és ezek között mennyi az átfedés a két faj között" - mondta az etológus. "A mutatás ugyanis emberspecifikus viselkedés, azaz más állatok, köztük a kutyák sem képesek 'karral mutatni'. Éppen ezért lenne különösen érdekes megtudni, hogy agyának mely területei segítik a kutyát az emberi kommunikáció értelmezésében." A vizsgálatok során például kiderülhet az is, hogyan tekint a kutya az emberre: falkatársként vagy idegen fajként. Molnár Orsolya
