Szilveszteri vérengzés - Juhokra támadtak a megvadult kutyák (feol.hu)

2013. január 5. - Tótvázsony - A faluban mindenki tudja, kinek a kutyái támadtak Dávid László birkanyájára szilveszter éjszakáján. Nem kóbor kutyák, hanem négy házi kedvenc kószált el ezen az éjjelen Tótvázsonyban, és a tivornyázásuk következményeként két jószág elpusztult, kettő olyan súlyosan megsérült, hogy valószínűleg nem épülnek fel, hat pedig véres füllel és fejjel várja a gyógyulást, a gazda kövesgyűri istállójában.
Dávid László december 31-én öt óra körül beterelte a 357 birkát a golfpálya közeli karámba azzal, hogy majd szokásához híven,  2-3 óránként ellenőrzi őket. Rövid idő múltán ismerősei riasztották, hogy a Barnag felé vezető úton látták a birkáit.
- Néhány napra vittük ebbe a karámba a nyájat, úgy gondoltuk, hogy  tekintettel az ünnepekre  ott könnyebb vigyázni rájuk, mint Kövesgyűr határában, ahol egyébként tartjuk őket - mondja Dávid László, akinek tudomása van arról, hogy az utóbbi időben több hasonló kutyatámadás is történt: nem olyan régen a faluban féltucatnyi birkát öltek meg a kutyák, Hidegkúton pedig ritka fajtájú, Szomáliában őshonos, hobbibirkákat végeztek ki.
- A bátyám telefonált, mert szólt neki a buszsofőr, hogy birkák vannak a Barnag felé vezető úton. Odasiettünk, s visszahajtottuk a birkákat az onnan úgy 500 méterre levő karámba, és ott már láttam az egyik jószágot szétszedve. Ez még lábra tudott állni, de nem élte túl, a másiknak letépve a fülei, véresen vonszolták magukat. Teljesen sötét volt, semmit sem tehettem azon  kívül, hogy ismét lelakatoltam a karám kapuját.
- Kora reggel kimentem a birkákhoz és volt mit látnom. Négy kutya hancúrozott jókedvűen a karám alsó végében, volt, amelyiknek még véres volt a pofája - mondja, és kiteríti a vidám kis ebcsapatról készült színes fotókat az asztalon.
Ismerem a kutyákat és a gazdájukat is. Az egyik gazda azonnal közölte, kifizeti a kárt minden további nélkül, de tán a többi gazdának is vállalnia kellene a kártérítésből rájuk eső részt. A karámtól úgy 300 méterre lakik a másik kutya gazdája, aki elismerte, hogy az udvaron kívül járt a kutyája, de kisebb családi konzultáció után közölték, nem tudom bizonyítani, hogy a fotón levő kutya a karám kerítésén belül van éppen. Hát pedig éppen belül volt, ott kaptam lencsevégre. Sőt ki is oktattak, szerintük a karám kerítésével van baj, azt kellett volna úgy megépítenem, hogy a kutya ne hatolhasson be. Tudtommal éppen fordítva működnek a dolgok: a kutyatartó köteles elzárva tartani a kedvencét. Mert ezek éjjeli csatangolás közben falkába verődve támadnak. A jószágot a nyakán ragadták meg, a fejüket harapdálták, soknak hiányzik a füle, mert letépték. Ha most támadtak, megteszik máskor is. És akkor még jó, ha birkák esnek áldozatul, és nem az ember. Mert mi szavatolja, hogy nem támadnak meg senkit?
A karámmal meg semmi baj, szabályosan megépített kerítése van, vadhálóval ellátva - szögezi le a gazda, aki járt a jegyzőnél, de megtudta, ebben az ügyben nem járhat el, nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe, de a veszprémiébe sem. A rendőrség kinn járt a helyszínen, elkészült a jegyzőkönyv. Hogy mi lesz a történet folytatása, azt a gazda nem tudja, neki nincs arra ideje, hogy a hivatalokat járja.
A helyben illetékes állatorvos gyógykezeli a sérült állatokat, ő becsüli fel a jószágállományban esett kárt is. Egy sor egyszerű és praktikus kérdést tettünk (volna) fel neki, (ilyen esetekben mi a teendő, hogyan állapítható meg a felelősség, miként akadályozhatók meg a hasonló esetek), de közölte, nem nyilatkozhat. Dávid gazda rezignáltan vonogatja a vállát, tán mégis a kormányhivatalhoz kellene fordulnom, mondja inkább magának.
Mindenesetre feljelentést kell tenni a kutyák gazdái ellen. Nemrégiben egy kecske rontott neki egy autónak, a gazdája kifizette a járműben esett kárt. Ilyen ügyekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései szerint kell eljárni, a kutya gazdája köteles megtéríteni az általa okozott kárt.
Dr. Leitold József megyei főállatorvos a Naplónak elmondta, aki állatot tart, az köteles a jó gazda gondosságával eljárni, a jogszabályokban előírt módon gondoskodni róluk. Felhívta a figyelmet a városi és a falusi ebtartás különlegességeire. A falusi kutyát ugyanis nagyobbára haszonállatként tartják, mert őrzi a portát, a városiak pedig gyakorta társként, csaknem családtagként tekintenek rájuk, így az ebek magatartásának megítélése - falun s városban - igen eltérő.
Köztudott, hogy a petárdázás, márpedig ez szilveszterkor már-már népszokássá vált, kiszámíthatatlan zavarodottságot vált ki a kutyákban. Különféleképpen reagálnak. Rémülten szaladgálnak, búvóhelyet keresnek, vadul kaparják az ajtót, tépik a kerítést, nem  ritkaság, hogy félelmükben világgá mennek, de olyannyira, hogy többé vissza sem találnak a gazdájukhoz. Ismét mások éppen ellenkező módon reagálnak, náluk a fülsiketítő durrogás agresszivitást válthat ki, s ha falkába verődnek, kiszámíthatatlan a magatartásuk. Vélelmezhető, hogy a szilveszteri petárdázásnak köze lehet a birkagyilkoláshoz, állítja dr. Leitold József, aki szerint civilizáltabban kellene viszonyulnunk a környezetünkhöz, még akkor is, ha éppen szilveszter van. Gombás Gabriella

A petárdázás miatt vadultak meg?
A petárda, a tűzijáték robbanásakor keletkezett hirtelen nagy erejű fény- és hanghatás sokkszerűen éri a szabadon lévő állatokat, a kutyák az ilyenkor elszenvedett halláskárosodás, szemsérülések, esetleges égési sérülések vagy epilepsziás roham hatására rémülten menekülnek. Előfordul, hogy  hetekig bolyonganak, majd legyengülve elpusztulnak, nem ritka a gázolás vagy a vadászok által elvégzett vadvédelmi célú kilövés és a sintérhurok sem. De támadhatnak és haraphatnak is.