Másodszor rendeztek mézfesztivált a hét végén a kaposvári belvárosban. Az idén először azonban a fesztiválhoz kapcsolódóan regionális konferencián és szakvásáron is kicserélték tapasztalataikat a zselici méhészek.
Az immár hagyományosnak tekinthető kaposvári mézfesztivál célja, hogy a vásárlók minél jobban megismerhessék a magyar termelői mézeket a hagyományos akáctól egészen a különlegességnek számító levendula vagy gyermekláncfű-mézig.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint azért is fontosak az ilyen rendezvények, mert bőven van még mit tenni a hazai mézfogyasztás népszerűsítése érdekében. Egy uniós állampolgár 70-80 dekagramm mézet fogyaszt éves szinten - mondta az elnök -, honfitársaink azonban sajnos ennek csupán a felét. Az unió összméztermése 250 ezer tonna évente, s ugyanennyit importál az unió, azaz az átlagos éves mézfogyasztása 500 ezer tonna. Az idén egyébként jó közepes évet zártak a hazai méhészek. Megtermett az átlagosnak számító 25 ezer tonna méz hazánkban, ami az unióban előállított összes termés tíz százalékát teszi ki.
Bross Péter hozzátette: az akác jelenlegi, kilónkénti 620-630, a vegyes méz 460-470 forintos felvásárlási ára rendkívül alacsony. A világpiacon az egy évvel ezelőttihez képest 60 százalékkal emelkedett a méz ára - mondta - a magyar mézet mégis a tavalyi áron veszik. Minden mézfeleslegünket az unió vásárolja föl hordóban, ám a hasznot a nyugat-európai kiszerelők és az áruházláncok teszik zsebre. A külföldi eladási árnak csupán a 20-25 százalékát kapja meg a termelő. Hasonló helyzetben vannak tehát a méhészek, mint a meggy vagy almatermelők: ki vannak szolgáltatva a felvásárlónak.
Bross Péter szerint azonban az jó hír, hogy a kínai méz már nem okoz gondot a magyar termelőknek. Annyira rossz minőségű, és olyan nagy mennyiségű antibiotikumot tartalmaz, hogy már senki sem veszi a kínai mézet.
Ennek ellenére a hazai méhészek száma csökken, átlagéletkoruk folyamatosan emelkedik. Az is igaz viszont, hogy koncentrálódik a méhcsaládszám. Egy méhész átlagosán 45 méhcsaládot tart hazánkban, Somogyban ennek több mint a dupláját, kilencvenet. Somogyban jelenleg ezer méhész 100 ezer család méhet tart, ezzel a megye a méhcsaládok számát tekintve a második, a méhészek számát tekintve pedig az ötödik az országban. Márkus Kata
Édes a somogyi méz?
VARGA ANDRÁS várdai polgármester: - Rendszeres mézfogyasztó a családunk, a kedvencünk a somogyi akácméz. Várdán sajnos már csupán két méhész van, de ők is nehézkesen boldogulnak. Ezért is tervezzük kifejezetten tájjellegű, különleges várdai mézes termékek előállítását, amelyekre aztán például kemencés, füstölt termékekkel együtt talán könnyebben lehetne piacot találni.
PÁNGER FERENC somogyjádi nyugdíjas: - Kizárólag a saját részünkre termelünk mézet, négy-öt család méh megtermeli a család évi szükségletét. Sajnos a régi méhészek jó része kiöregedett, a fiatalok nem igazán akarnák méhészkedni. Ám az is igaz, hogy rengeteg mézet hoznak be külföldről az áruházláncok, és mivel az olcsóbb, a vásárlók jó része inkább azt veszi meg, mint a jó zselici mézet.
NYITRAÍ ISTVÁN bőszénfai polgármester: - Szeretjük a mézet. Sajnos az egykori öt méhészből a faluban csupán egy foglalkozik méhekkel. Azt tapasztalom, inkább más vidékekről telepítik át ideiglenesen méheiket a méhészek a messze földön híres zselici hársasokba, akácosokba. Jobban kellene támogatni az ágazatot, s biztosabb piacra is szükség volna.